29/10/2025
Objektív összefoglaló a kórházon kívüli szüléssel kapcsolatos tudnivalókról.
Még mindig sokszor tapasztaljuk, hogy továbbra is sok tévhit él az otthonszüléssel kapcsolatban, ezért készült ez a bejegyzésünk.
Egy bekezdésben összefoglalva a következőket fontos tudni:
Tervezett otthonszülés esetén a várandós nő a 36. hétig szerződést köt egy bábapraxissal, a tervről pedig hivatalosan értesül a védőnő, házi gyermekorvos és a háttérkórház. A szülést két felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő kíséri, akik minden tudással és felszereléssel rendelkeznek az élettani szülés kíséréséhez, az esetleges komplikációk felismeréséhez, szükség esetén pedig intézkednek a kórházba szállításról. A szülés után az anyát és babát megfigyelik, ellátják az anyát, a babát megvizsgálják nemcsak ők, hanem 24 órán belül neonatológus is. Az újszülött megkapja a K-vitamin első adagját, 3 nap múlva leveszik a sarokvért az anyagcsere-rendellenesség szűréshez. A szülésről értesítik a védőnőt és a házi gyermekorvost. Az anyakönyvezéshez szükséges papírokat kitöltik, ezek alapján a szülők intézik az anyakönyvezést. A BCG oltás beadását (4 hetes korig) és a hallásvizsgálatot (6 hetes korig) a házi gyermekorvos közreműködésével az illetékes kórházban végzik el.
Kicsit részletesebben:
Ki szülhet otthon?
A nőnek joga van megválasztani, hogy hol hozza világra a gyermekét. Magyarországon a 35/2011. (III. 25.) kormányrendelet azt szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet szaksegítséggel intézeten kívül szülni. Számos feltétel és kizáró ok van, de a szövődménymentes várandósság, fejvégű fekvés, betöltött 37-41. hét a legalapvetőbb feltételek, gyakran felmerülő kizáró okok pedig az előzetes császármetszés, bizonyos betegségek, vagy a többes várandósság (ikrek).
Milyen helyszínen lehet szülni?
A szülés helyszínének legfeljebb 20 percre kell lennie egy szülészettel rendelkező kórháztól. Az egyéb feltételeknek (pl. vízöblítéses WC, fűthető szoba, folyó melegvíz) az otthonok többsége megfelel.
Nem feltétel, hogy a család otthona/saját ingatlan legyen a helyszín.
Kit tájékoztatnak a tervezett intézeten kívüli szülésről?
Tervezett otthonszülés esetén a várandós nő szerződést köt egy egészségügyi szolgáltatóval (bábapraxissal) a várandósság betöltött 36. hetéig, és legkésőbb 3 nappal ezután értesítik a háttérkórházat, a védőnőt és a házi gyermekorvost.
Kik vannak jelen az otthonszülésnél?
Két felsőfokú képesítéssel rendelkező szülésznő vagy szülész-nőgyógyász. Magyarországon jelenleg csak szülésznők (bábák) rendelkeznek engedéllyel és kísérnek otthonszülést.
Milyen eszközeik vannak a bábáknak?
A rendelet alapján szükséges eszközök több mint 30 pontos listáján található pl. doppler szívhanghallgató, lélegeztető ballon, oxigénpalack, sztetoszkóp, gátvarráshoz szükséges eszközök, infúzió.
Mi van, ha kompikáció lép fel?
Alacsony rizikójú várandósság és beavatkozásmentes szülés esetén igen alacsony a komplikációk előfordulása, a bábáknak pedig feladata a komplikációk időben való felismerése. A legtöbb sürgősségi beavatkozást igénylő komplikáció beavatkozások következménye (pl. oxitocinos fájáserősítés, melyet otthonszülésnél nem alkalmaznak). Ezen felül a bábák képzettek például a vállelakadás, a szülés utáni vérzés kezelésében, ellátják a kisebb gátsérüléseket is. Naprakész újszülött-újraélesztési ismeretekkel és vizsgával rendelkeznek. Indokolt esetben intézkednek a kórházba szállításról szülés előtt vagy után.
Ki vizsgálja meg az újszülöttet?
Az újszülött elsődleges vizsgálatát a bába végzi el, a szülést követő 3 órában felügyeli az újszülött állapotát. Az első gyermekgyógyászati vizsgálatot neonatológus (vagy legalább 2 éves neonatológiai gyakorlattal rendelkező gyermekgyógyász) végzi el 24 órán belül (általában a család otthonában).
A veleszületett anyagcsere-betegségek szűréséhez szükséges sarokvér levételéről a bábapraxis gondoskodik (ezt PKU-szűrésnek is szokták hívni).
A hallásvizsgálathoz a házi gyermekorvos ad beutalót, és azt 6 héten belül végzik el a területileg illetékes intézményben.
Kit értesítenek a gyermek születéséről?
A szülés után legkésőbb 72 órával a bábapraxis értesíti a házi gyermekorvost és a védőnőt.
Hogyan kapja meg az otthon született gyermek a védőoltásokat?
A K-vitamin első adagját nem sokkal a szülés után megkapja az újszülött. A későbbi (egy hetes, majd egy hónapos, stb. korban beadandó) adagokat a kórházban született babákhoz hasonlóan a házi gyermekorvos írja fel, és a szülő adja be.
A BCG védőoltást az újszülött 4 hetes koráig kapja meg a területileg illetékes kórház újszülött osztályán vagy a tüdőgondozóban. (A rendelet szövege szerint „a BCG-védőoltás beadásáról a jogszabályban meghatározott időtartamon belül a házi gyermekorvos gondoskodik”, a gyakorlatban azonban ez nem azt jelenti, hogy a házi gyermekorvos adja be, hanem a kórházban (vagy tüdőgondozóban) kapja meg a gyermek. Ennek megszervezésében a házi gyermekorvos szokott közreműködni.
Hogyan történik az anyakönyvezés?
Az egészségügyi szolgáltató, vagyis a bábapraxis felelős személye állítja ki az intézeten kívüli születésről szóló igazolást, kitölti az élveszületési lapot, valamint a neonatológussal együtt a vizsgálati lapot intézeten kívül született újszülöttről. Ezeket a dokumentumokat nyújtja be a szülő az anyakönyvvezetőnek.
Ez az összefoglaló a teljesség igénye nélkül született, részletesebben a kormányrendeletből, illetve intézeten kívüli szülészeti ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóktól (vagyis bábapraxisoktól) lehet további tájékoztatáshoz jutni.
