Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 08:30 - 11:30 Kedd 08:30 - 11:30 Szerda 08:30 - 11:30 Csütörtök 08:30 - 11:30 Péntek 08:30 - 11:30

Bogdán Brigitta tanácsadó szakpszichológus, Belgrád rakpart 2, Budapest (2025)

03/09/2025

A személyközpontú egyéni terápia és encounter-csoportok működése – A humanisztikus pszichológia gyakorlata Carl Rogers nyomán

A személyközpontú megközelítés (person-centered approach), amelyet Carl R. Rogers amerikai pszichológus dolgozott ki a 20. század közepén, forradalmasította a pszichoterápiás gyakorlatot azáltal, hogy a kliensre mint fejlődni képes személyre tekint, nem pedig mint betegség hordozójára. Ez a megközelítés nemcsak az egyéni terápiát, hanem a csoportos önismereti és fejlesztő munkát – különösen az encounter-csoportokat – is meghatározta.

A személyközpontú egyéni terápia működése

A Rogers által kidolgozott modell alapja az a feltételezés, hogy az emberben veleszületetten jelen van egy önmegvalósító tendencia – egy belső irányító erő, amely a pszichológiai fejlődés és gyógyulás felé vezeti. A terápiás kapcsolat célja ennek a potenciálnak a kibontakoztatása.

A hatékony segítő kapcsolat három feltétele (Rogers, 1957):
- kongruencia – a terapeuta hiteles, önazonos jelenléte
- feltétel nélküli pozitív elfogadás – az elfogadó attitűd független a kliens viselkedésétől
- empatikus megértés – a terapeuta belehelyezkedik a kliens belső világába, és azt kommunikálja vissza

A terápiás folyamat jellemzői

A terapeuta nem irányít, nem értelmez, nem ad tanácsot, a fókusz a jelen pillanatra és a kliens szubjektív élményeire kerül. A biztonságos légkörben a kliens fokozatosan önmaga lehet, ezáltal növekszik az önismerete, önelfogadása, felelősségvállalása.

Encounter-csoportok: a személyközpontú csoportfolyamat

Az encounter (angolul: találkozás) kifejezés olyan interperszonális élménycsoportokat jelöl, amelyekben a résztvevők közvetlenül, őszintén és intenzíven lépnek kapcsolatba egymással, a rogersi alapelvek mentén. Ezek a csoportok nem klasszikus terápiás csoportok, hanem önismereti és személyközpontú növekedési terepek, ahol a kapcsolatban való fejlődés a kulcs.

Rogers 1960-as években kezdte el alkalmazni a személyközpontú elveket csoportos környezetben is. Az encounter-csoportokat eredetileg T-groupe-ok, sensitivity training és élménycsoportok ihlették (lásd: Kurt Lewin, NTL). Rogers ezeket „túl irányítottnak” érezte, ezért hozta létre a non-direktív, facilitált csoportformát, amelyben a növekedés a személyes találkozásokból születik.

A csoportfolyamat jellemzői

A facilitátor szerepe kissé eltérő más önismereti csoportokhoz képest, ugyanis nem irányít, nem strukturálja előre a folyamatot, „csupán jelen van” empatikusan, elfogadóan és kongruensen. Ő a biztonságos tér hordozója, és nem pedig instruktor.

A csoport dinamikája

A kezdeti fázisban gyakori az óvatosság, udvariasság. Ahogy a bizalom épül, megjelenik a nyíltság, érzelmi kockázatvállalás. Az „itt és most” interakciók (pl. „Ahogy most rám néztél, az bennem félelmet keltett…”) gazdag lehetőséget nyújtanak az önreflexióra. A csoporttagok visszajelzései, a másik tükrében való felismerések kulcsszerepet játszanak a belső fejlődésben.

Terápiás hatásmechanizmusok

- Az őszinte kontaktus, a mély, valóságos kapcsolat élménye terápiás értékű.
- Tükörhatás: mások reakciói rávilágítanak viselkedési mintákra.
- Univerzalitás: felismerés, hogy mások is küzdenek hasonló problémákkal
- Önmagam vállalása: a valódi önkifejezés gyakorlása védett környezetben.

A személyiségfejlődés lehetőségei encounter-csoportban

Rogers úgy vélte, hogy a másokkal való autentikus, mély találkozás katalizálja a leggyorsabb személyiségfejlődést. Az encounter-csoport a személyes jelenlét, a nyitottság és a sebezhetőség biztonságos gyakorlótere, amely során a résztvevők újraírhatják kapcsolati mintázataikat, megtapasztalhatják az elfogadottság gyógyító erejét, vállalhatják önmagukat értékes lényként, és fejlődhetnek az önirányításban, érzelmi szabályozásban.

Kritikai megfontolások

Nem minden résztvevő számára biztonságos terep a csoportfolyamat – különösen pszichotikus vagy súlyosan traumatizált személyek esetében. A strukturálatlanság és a facilitátor laza szerepe kockázatot is rejthet, ha nincs megfelelő tapasztalat. A csoporthatás lehet túlingerlő vagy nyomasztó is – szükséges az előzetes szűrés.

Következtetés

A személyközpontú megközelítés – legyen szó egyéni terápiáról vagy encounter-csoportról – az emberi kapcsolódás erejére és a személy belső növekedési képességére épít. Az egyéni forma a mélyebb személyes feldolgozást segíti, míg a csoport a másokkal való kapcsolatban kínál tükröt és új mintázatokat.

Mindkét forma rendkívül értékes a pszichológiai segítő munkában, és nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Rogers víziója szerint egy emberibb, elfogadóbb társadalom akkor születhet, ha minél több ilyen „valódi találkozás” történik az emberek között.

02/09/2025

A buddhista pszichológia és a kortárs Gestalt-terápia kapcsolata

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott a buddhista pszichológia és különösen a mindfulness (tudatos jelenlét) integrációja a pszichoterápiás gyakorlatba. Számos modern terápiás irányzat – köztük a kognitív viselkedésterápia és az elfogadás- és elköteleződés-terápia (ACT) – építette be ezeket az elemeket módszertanába. Ugyanakkor a Gestalt-terápia már a kezdetektől fogva olyan alapelveken nyugszik, amelyek mély rokonságot mutatnak a buddhista pszichológiai megközelítésekkel és a meditációs gyakorlattal.

(Nem sokszor találkozunk a "buddhista pszichológia" kifejezéssel, ezért egy kis megjegyzés, hogy mit értek ezalatt: egy széles körben elismert interdiszciplináris megközelítésről van szó, a buddhizmus tanításainak és gyakorlati módszereinek pszichológiai értelmezéséről, mely összekapcsolja a klasszikus buddhista tanításokat – például a tudat működéséről, szenvedés okairól és megszüntetéséről, éberségről (mindfulness), együttérzésről – a modern pszichológia fogalmaival és eszközeivel.)

A Gestalt-terápia alapelvei és a buddhista pszichológia párhuzamai

A Gestalt-terápia – amely az 1950-es évek elején alakult ki Fritz Perls, Laura Perls és Paul Goodman munkássága nyomán – elsősorban élményalapú, a „jelen pillanat” tapasztalatára építő terápiás módszer. A hangsúly nem a múlt feltárásán vagy elemzésén van, hanem a kliens aktuális élményeinek tudatosításán, és annak megértésén, hogy hogyan van jelen az adott helyzetben.

Ez a jelen-centrikusság és a fokozott tudatosságra való törekvés összhangban áll a buddhista pszichológia azon szemléletével, amely szerint a szenvedés enyhítésének egyik legfontosabb útja az éber figyelem (mindfulness) gyakorlása, valamint az „itt és most” pillanat elfogadása. A változás nem a jövőbe vetett akarati törekvés, hanem a jelen teljes elfogadásán keresztül valósul meg – ez a gondolat mindkét rendszerben alapvető fontosságú.

A változás Gestalt-szemlélete: „Maradj azzal, ami van”

A Gestalt-terápia változásról alkotott modellje azon az elven alapul, hogy a valódi, tartós változás csak akkor történhet meg, ha a kliens teljes mértékben elfogadja azt, ahol éppen tart, és „azt, ami van”. Ez az elméleti megközelítés mélyen rezonál a buddhista tanításokkal, ahol az elengedés, az ítélkezésmentes elfogadás és a nem-kötődés gyakorlása központi elem.

Mindkét rendszer célja, hogy az egyén megtanuljon jelen lenni a saját testi, érzelmi és mentális folyamataival, és ezáltal mélyebb kapcsolatba kerüljön önmagával és a külvilággal.

A terapeuta szerepe

A Gestalt-terápia dialogikus és relációs szemlélete támogatja a terapeuta hitelességét, jelenlétét és aktív részvételét a terápiás kapcsolatban. A terapeuta nem csupán megfigyelő, hanem partner a közös felfedezésben, aki teljes jelenlétével támogatja a kliens belső munkáját.

Ez a szemléletmód kifejezetten elősegíti a buddhista pszichológia és mindfulness módszertanának integrálását, hiszen a terapeuta tudatos jelenléte, együttérzése és bölcsessége bizonyítottan pozitív terápiás kimenetelekkel jár együtt. A mindfulness gyakorlása a terapeuta részéről nemcsak önreflexiót és belső stabilitást eredményez, hanem fokozza a kapcsolódás képességét is – amely a Gestalt- és buddhista megközelítések (és lényegében az összes pszichoterápiás irányzat) szerint is a gyógyulás kulcsa.

A buddhista pszichológiával átszőtt Gestalt-terápia (BPGT)

A buddhista pszichológia és meditációs gyakorlatok integrációja nem pusztán technikák átvételét jelenti, hanem egy új szemléletmód kialakulását is a Gestalt-terápiás munkában. A Buddhist Psychology-informed Gestalt Therapy (BPGT) egy olyan integratív megközelítést jelent, amely mindkét rendszer legmélyebb értékeit egyesíti.

Ez az ötvözet segíti a terapeutát abban, hogy mélyebb bizalmat alakítson ki a jelen pillanatban való tartózkodásban, és hogy a munkáját nagyobb együttérzéssel és bölcsességgel végezze. Egy ilyen térben a kliens és a terapeuta között autentikus, tudatos és elmélyült kapcsolat jöhet létre, amely katalizátora lehet a valódi transzformációnak.

Összegzés

A buddhista pszichológia és a Gestalt-terápia közötti kapcsolat nem új keletű, hanem szerves és mély struktúrákra épülő hasonlóságokon alapul. A mindfulness, a jelenlét, az elfogadás és a kapcsolódás közös értékei lehetővé teszik e két rendszer harmonikus összehangolását. A Gestalt-terápiás gyakorlat, amelyet a buddhista pszichológia alapelvei is áthatnak, új távlatokat nyit meg a pszichoterápiás munka számára – mind a terapeuta, mind a kliens oldaláról.

01/09/2025

Mindfulness a személyközpontú és a Gestalt terápiában – hasonlóságok és különbségek

A múlt alkalommal a tudatos jelenlét és a személyközpontú terápia kapcsolatát boncolgattuk, most pedig rátekintünk, hogy a három nagy érzelemközpontú terápiás irányzat közül (személyközpontú, egzisztenciális, Gestalt) milyen főbb különbségekkel jelenik meg a tudatos jelenlét a személyközpontú és a Gestalt terápiában.

A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet kapott a pszichoterápiában. Számos terápiás irányzat integrálja ezt a megközelítést, különösen a személyközpontú és a Gestalt terápia, melyek természetéhez nagyon közel áll a tudatos jelenléttel való munka, az mégis más hangsúlyokkal jelenik meg bennük.

Mindfulness a személyközpontú terápiában
A személyközpontú terápia középpontjában a feltétel nélküli elfogadás, empátia és kongruencia (hitelesség) áll. A mindfulness ebben az irányzatban elsősorban a terapeuta és a kliens kapcsolatában, valamint a kliens önmagához való viszonyában jelenik meg.

Terapeuta jelenléte: A személyközpontú terapeuta igyekszik teljesen jelen lenni a terápiás helyzetben, ítélkezés nélkül, elfogadással és empátiával. Ez a tudatos jelenlét a mindfulness egyik kulcseleme.

Kliens önreflexiója: A kliens támogatása abban, hogy tudatosan jelen legyen saját érzéseiben, gondolataiban, anélkül, hogy azokat elnyomná vagy ítélkezne felettük. Ez elősegíti az önelfogadást és a személyes fejlődést.

Lassítás és nyitottság: A mindfulness révén a kliens megtanulhat megállni, befelé figyelni és megélni a pillanatot, ami segíthet a problémák mélyebb megértésében és az érzelmi feldolgozásban.

Mindfulness a Gestalt terápiában
A Perls nevéhez kötődő Gestalt terápia erőteljes hangsúlyt helyez a „here and now” (itt és most) tapasztalatára, amely szoros kapcsolatban áll a mindfulness alapelveivel.

Fókusz a jelenre: A Gestalt terápiában a kliens figyelmét folyamatosan az aktuális élményekre, testi érzésekre és érzelmekre irányítják, ami nagyon hasonló a mindfulness gyakorlatokhoz.

Testtudatosság: A testi érzetek tudatosítása, amely a Gestalt terápiában központi elem, párhuzamos a mindfulness „testi jelenlét” megközelítésével.

Interaktivitás és kreativitás: A Gestalt terápia aktívabb és interaktívabb, a kliens és terapeuta közös munkája során megjelennek improvizációs technikák, mint például a „szék technika”, amelyek elősegítik a tudatos jelenlétet.

Elfogadás és változás: A Gestalt hangsúlyozza az élmény elfogadását a változás érdekében, amely a mindfulness „nem ítélkezés” aspektusára épül.

Mind a személyközpontú, mind a Gestalt terápia természetes módon kapcsolódik a mindfulness gyakorlataihoz, hiszen mindkettő a jelen pillanat megélését és az elfogadást helyezi előtérbe. A személyközpontú terápia inkább a befogadásra, empátiára és a kliens belső világának elfogadására fókuszál, míg a Gestalt terápia aktívabb, testi és élményközpontú megközelítést alkalmaz a tudatos jelenlét elmélyítésére.

Az integrált megközelítésekben egyre gyakrabban találkozunk mindfulness technikák beépítésével mindkét irányzatban, amelyek hozzájárulnak a terápiás folyamat hatékonyságához és a kliens önismeretének elmélyítéséhez.

31/08/2025

Terápiás kapcsolat és tudatos jelenlét a személyközpontú terápiában

A személyközpontú terápia, más néven kliensközpontú terápia, Carl Rogers amerikai pszichológus nevéhez fűződik, aki a 20. század közepén forradalmasította a pszichoterápiás gondolkodást. A személyközpontú megközelítés lényege, hogy a kliens a saját életének legjobb ismerője, és a terápia célja nem a diagnosztizálás vagy a „megjavítás”, hanem a kliens belső erőforrásainak kibontakoztatása egy elfogadó, empatikus és hiteles kapcsolatban.

Rogers szerint a terápiás kapcsolat maga a változás legfőbb eszköze. Három alapfeltételt határozott meg, amelyek megléte szükséges a gyógyító kapcsolathoz:

Empátia – a terapeuta képes belehelyezkedni a kliens belső világába, és azt pontosan, értő módon tükrözni.

Feltétel nélküli elfogadás – a kliens minden érzését, gondolatát, viselkedését értékítélet nélkül fogadják el.

Kongruencia (hitelesség) – a terapeuta önazonos, valódi és nyílt a kapcsolatban.

Ez a szemlélet hangsúlyozza, hogy a terápiás kapcsolat nem hierarchikus, hanem partnerségre épül. A kliens nem „beteg”, akit „meggyógyítanak”, hanem egy fejlődni képes személy, aki számára a biztonságos kapcsolat lehetőséget nyújt az önfeltárásra és az önelfogadásra.

A mindfulness – azaz a tudatos jelenlét – gyakorlata elsősorban a keleti meditációs hagyományokból ered, de mára integrálódott számos pszichoterápiás irányzatba, így a személyközpontú terápiába is. Bár Rogers idejében még nem beszéltek mindfulnessről ebben a formában, az elmélet és a gyakorlat sok ponton összecseng a tudatos jelenlét alapelveivel.

A mindfulness abban segíti a személyközpontú terápiát, hogy:

Támogatja az empatikus jelenlétet – a terapeuta figyelme nem kalandozik el, hanem teljes figyelemmel fordul a kliens felé, megélve a „itt és most” pillanatát.

Segíti a kliens önmegfigyelését – a tudatos jelenlét gyakorlásával a kliens finomabban észleli saját testi érzeteit, érzéseit, gondolatait, így mélyebb önismeretre tehet szert.

Előmozdítja az elfogadást – a mindfulness során a figyelmet ítélkezés nélkül irányítjuk belső élményeinkre, ami párhuzamban áll a feltétel nélküli elfogadás terápiás elvével.

Mindfulness nemcsak módszer, hanem létmód is: a terapeuta tudatos jelenléte, „minőségi figyelme” a kliensre, nem csupán technika, hanem kapcsolati minőség. Ez különösen fontos a személyközpontú terápiában, ahol a kapcsolat minősége maga a terápia „hatóanyaga”.

A terapeuta saját mindfulness-gyakorlata segíthet abban, hogy belső egyensúlyát megtartsa, és hitelesen jelen tudjon lenni – még akkor is, ha a kliens szenvedése, szorongása intenzív vagy nehezen hordozható.

A személyközpontú terápia lényege az elfogadó, empatikus, hiteles kapcsolat, amelyben a kliens megtapasztalhatja önmaga mélyebb megértését és elfogadását. A mindfulness ennek a kapcsolatnak új dimenziót adhat: fokozza a jelenlétet, elmélyíti az önismeretet és elősegíti a belső változás folyamatát.

Mind a személyközpontú megközelítés, mind a tudatos jelenlét azt üzeni: az ember képes változni, gyógyulni és kibontakozni, ha teret és figyelmet kap hozzá – egy valódi, elfogadó kapcsolatban.

Cím

Belgrád Rakpart 2
Budapest
1056

Nyitvatartási idő

Hétfő	08:30 - 11:30
Kedd	08:30 - 11:30
Szerda	08:30 - 11:30
Csütörtök	08:30 - 11:30
Péntek	08:30 - 11:30

Telefonszám

+36709329260

Weboldal

http://bogdanbritta.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Bogdán Brigitta tanácsadó szakpszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Bogdán Brigitta tanácsadó szakpszichológus számára:

Bogdán Brigitta tanácsadó szakpszichológus