Dr. Németh Nándor neuropszichológus

06/11/2025

❓ 𝐀 𝐤𝐨𝐠𝐧𝐢𝐭í𝐯 𝐭𝐫é𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐣𝐚𝐯í𝐭𝐡𝐚𝐭𝐣𝐚 𝐚 𝐬𝐩𝐨𝐫𝐭𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬í𝐭𝐦é𝐧𝐲𝐭?
A kognitív tréning intenzív és célzott mentális gyakorlatokat alkalmaz a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében figyelemfejlesztő játékok, memóriajátékok és logikai feladatok formájában. Egy brit kutatócsoport két kutatásban vizsgálta, hogy a kognitív tréning mennyire hatékonyan képes teniszezők figyelmi képességeit és sportteljesítményét javítani. Eredményeiket a 𝐉𝐨𝐮𝐫𝐧𝐚𝐥 𝐨𝐟 𝐒𝐩𝐨𝐫𝐭 𝐚𝐧𝐝 𝐄𝐱𝐞𝐫𝐜𝐢𝐬𝐞 𝐏𝐬𝐲𝐜𝐡𝐨𝐥𝐨𝐠𝐲 sporttudományi folyóiratban közölték.

📊 𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐥á𝐥𝐭𝐚𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭ó𝐤?
A kutatásban részt vevő teniszezők olyan kognitív tréningeket végeztek, amelyek célja a 𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦𝐬𝐳𝐚𝐛á𝐥𝐲𝐨𝐳á𝐬𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 fejlesztése volt. Ezek a képességek teszik lehetővé a figyelem tudatos irányítását, például a koncentráció hosszabb idejű fenntartását, a figyelmi fókusz gyors megváltoztatását, vagy a figyelem megosztását egyidejűleg zajló események között. A sportolóknak adott egyik tréningfeladat egy 𝐬𝐳𝐞𝐥𝐞𝐤𝐭í𝐯 𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐚𝐭 volt, amelyben egy előre meghatározott célingert kellett különböző figyelemelterelő ingerek jelenlétében minél gyorsabban azonosítaniuk. A másik tréningfeladatban a sportolók egy 𝐦𝐞𝐠𝐨𝐬𝐳𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐟𝐞𝐥𝐚𝐝𝐚𝐭𝐨𝐭 végeztek, amelyben egyszerre kellett többféle vizuális és hangjelzésre reagálniuk, illetve gyorsan váltaniuk a figyelmüket a változó ingerek között.

A tréningsorozatot követő felmérésen a kutatók azt találták, hogy a teniszezők nem csupán a gyakorolt figyelmi feladatokban teljesítettek jobban, hanem a pályán is – például a szervák fogadásában és a célzott ütések pontosságában. A fejlődés különösen 𝐯𝐞𝐫𝐬𝐞𝐧𝐲𝐡𝐞𝐥𝐲𝐳𝐞𝐭𝐞𝐤𝐛𝐞𝐧, 𝐧𝐚𝐠𝐲 𝐧𝐲𝐨𝐦á𝐬 𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭 volt megfigyelhető, amikor a figyelem megtartása a legnagyobb kihívást jelenti.

📈 𝐌𝐢é𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐳?
Az idézett kutatások számos fontos tanulsággal bírnak. Egyrészt rámutatnak, hogy a kognitív tréning nemcsak képességbeli elmaradások, például figyelmi vagy tanulási nehézségek esetén lehet hasznos, hanem a 𝐭𝐞𝐡𝐞𝐭𝐬é𝐠𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭é𝐬 eszközeként is, például a sportban, ahol az ép vagy kimagasló képességek megerősítése a cél.

Másrészt ezek a kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a sportteljesítmény nemcsak a test, hanem 𝐚𝐳 𝐞𝐥𝐦𝐞 𝐞𝐝𝐳𝐞𝐭𝐭𝐬é𝐠é𝐧 is múlik. A fizikai és technikai felkészülés mellett a kognitív képességek – például figyelem, munkamemória – fejlesztése is kulcsfontosságú lehet a sikerhez.

Végül a kutatások rámutatnak arra, hogy a kognitív tréning 𝐯é𝐝ő𝐟𝐚𝐤𝐭𝐨𝐫𝐤é𝐧𝐭 is működhet: segíthet abban, hogy a sportolók ellenállóbbá váljanak a stressz okozta teljesítménycsökkenéssel szemben. A sport területén túlmenően ez érdekes lehet minden olyan teljesítményhelyzetben, ahol fokozott pszichés terhelés alatt kell gyorsan és pontosan reagálni vagy bonyolult feladatokat végrehajtani.

𝐈𝐝é𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦:
Ducrocq, Emmanuel, et al. "Training attentional control improves cognitive and motor task performance." Journal of Sport and Exercise Psychology 38.5 (2016): 521-533. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27736272/

Ducrocq, Emmanuel, et al. "Adaptive working memory training reduces the negative impact of anxiety on competitive motor performance." Journal of Sport and Exercise Psychology 39.6 (2017): 412-422. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29417874/

17/10/2025

📚 Gondolatok a gondolkodásról – Neuropszichológiai fogalmak 📚

- MUNKAMEMÓRIA -

A munkamemória az agy „műveleti tere”, ahol a gondolkodás folyamata zajlik.

A munkamemória egy rövid távú emlékezeti rendszer, amely kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes. Ez a rendszer teszi lehetővé számunkra, hogy úgy tudjuk az információkat észben tartani, hogy közben azokon műveleteket hajtunk végre, vagy akár egy másik feladatot végzünk egyidejűleg.

Például, amikor fejben számolunk, egyszerre kell megjegyeznünk a számokat és a köztes eredményeket, és mindeközben végrehajtanunk a szükséges számolási műveleteket – mindezt a munkamemóriánk segítségével tesszük.

A munkamemória szinte minden intellektuális képességben kulcsszerepet játszik: fontos az iskolai készségek fejlődésében és szoros kapcsolatban áll az intelligenciával.

Működtetésében az agy frontális és parietális területeit összekötő idegi hálózat vesz részt, a verbális információk esetében jellemzően bal, a vizuális-téri információknál pedig jobb féltekei dominanciával.

06/09/2025

❓ 𝐀 𝐤𝐨𝐠𝐧𝐢𝐭í𝐯 𝐭𝐫é𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐩𝐨𝐳𝐢𝐭í𝐯 𝐡𝐚𝐭á𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚𝐳 𝐚𝐠𝐲𝐦ű𝐤ö𝐝é𝐬𝐫𝐞?
A kognitív tréning intenzív és célzott mentális gyakorlatokat alkalmaz a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében figyelemfejlesztő játékok, memóriajátékok és logikai feladatok formájában. A Brain Imaging and Behavior nevű folyóiratban 2020-ban megjelent meta-analízis azt vizsgálta, hogy a kognitív tréningek milyen agyi változásokat idézhetnek elő egészséges idősebb felnőtteknél. A meta-analízis 14 agyi képalkotó vizsgálat eredményeit dolgozta fel összesen 238 vizsgálati személy adatai alapján.

📊 𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐥á𝐥𝐭𝐚𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭ó𝐤?
A kognitív tréning nemcsak a gondolkodási teljesítményt javíthatja, hanem kimutatható változásokat képes előidézni az agy működésében is. Az elemzés alapján a különböző tréningformák közös hatása, hogy fokozzák az agy frontoparietális hálózatának működését, amely alapvető szerepet játszik a magasabb rendű gondolkodási folyamatok – például a figyelem, a memória és a döntéshozatal – irányításában.

📈 𝐌𝐢é𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐳?
Az eredmények azt mutatják, hogy az emberi agy egész életen át képes a változásra és alkalmazkodásra – ezt nevezzük agyi plaszticitásnak. A kognitív tréning ennek a természetes képességnek a tudatos kihasználására épít: ismételt és rendszeres gyakorlással fokozatosan megerősíthetők az idegi kapcsolatok, ami támogathatja a figyelmet, a memóriát és a gondolkodást. A kognitív tréning az élet bármely szakaszában hozzájárulhat az agy egészséges működéséhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek a hatások nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem kitartó gyakorlást és hosszabb távú elköteleződést igényelnek, és csak az egészséges életmód más elemeivel együtt (pl. mozgás, alvás, táplálkozás) lehetnek igazán hatékonyak.

𝐈𝐝é𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦:
Duda, Bryant M., and Lawrence H. Sweet. "Functional brain changes associated with cognitive training in healthy older adults: A preliminary ALE meta-analysis." Brain Imaging and Behavior 14.4 (2020): 1247-1262. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30900077/

29/08/2025

Egy friss kutatás szerint már néhány napnyi játékos kognitív tréning is jelentős fejlődést eredményezhet a 7–10 éves gyermekeknél:

✅ a végrehajtó funkciókban – figyelemirányítás, rugalmas gondolkodás, munkamemória

✅ a matematikai készségekben – számlálás, alapműveletek

🔹 Mi az a kognitív tréning?
A kognitív tréning olyan gyakorlatok és játékok rendszere, amelyek célzottan fejlesztik az agy magasabb rendű gondolkodási folyamatait, például a memóriát, a figyelmet, a problémamegoldást és a tervezést. Emellett a tréning során fontos szerepe van a metakogníciónak is: a gyerekek tudatosítják, hogyan gondolkodnak, ami segíti őket abban, hogy hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki tanulás és problémamegoldás közben.

Nem csak tanulási nehézségek esetén. A kognitív tréning tipikusan fejlődő gyerekeknél is bizonyítottan hasznos.

Ha szeretne mélyebben elmerülni a témában, az alábbi linkeken további információkat talál:

• a kognitív tréningről:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.122191966136175722&type=3

• a kognitív képességekről:
https://www.facebook.com/media/set?set=a.122190749402175722&type=3

Children who played the Cucca Curiosa game showed improvements in working memory, cognitive flexibility, and math. The findings suggest that digital interventions designed to strengthen executive functioning may also indirectly support academic skills like arithmetic and problem-solving.

11/08/2025

NEUROPSZICHOLÓGIAI TUDÁSTÁR
4. RÉSZ: VIZUÁLIS-TÉRI KÉPESSÉGEK

A kognitív funkciók az agy meghatározott rendszereihez köthető gondolkodási képességek, azok a részképességek, amelyekből az összetettebb gondolkodási képességek (pl. iskolai és szakmai készségek, elemző és kreatív gondolkodás) összeállnak. Ebben a bejegyzésben a vizuális-téri képességekről lesz szó.

Lehet, hogy még nem hallottál a vizuális-téri képességekről, pedig most is használod őket éppen, ahogy ezt a szöveget olvasod. Ahhoz, hogy balról jobbra haladj a betűk és a szavak között, és fentről lefelé a sorok között, az agyad folyamatosan értelmezi, hol helyezkednek el ezek az elemek a képernyőn. Felismered a betűk formáját, megkülönbözteted őket egymástól, és érzékeled a szóközöket, hogy megértsd, hol kezdődik, és hol végződik egy-egy szó vagy mondat. Ez mind vizuális-téri feldolgozást igényel.

Vizuális-téri képességekre van szükség akkor is, amikor eligazodsz egy ismeretlen épületben, és megtalálod, merre van a mosdó. Akkor is használod, amikor átnézed a bevásárlólistát, és gyorsan végigpásztázod a polcokat, hogy megtaláld a keresett terméket. Segít abban is, hogy jól tudd felmérni, befér-e az autód egy parkolóhelyre. De ott van akkor is, amikor egy gyermek megpróbálja elképzelni, hogyan fog kinézni a papírsárkány, amit össze akar hajtogatni.

Mindezek mögött olyan készségek állnak, amelyek láthatatlanul dolgoznak, és csak akkor tűnnek fel igazán, ha valami nehezebben megy nélkülük.

𝐀 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 𝐳𝐚𝐯𝐚𝐫𝐚𝐢 𝐚 𝐡é𝐭𝐤ö𝐳𝐧𝐚𝐩𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧 – 𝐩é𝐥𝐝á𝐤
🔹 Dóra összehasonlító feladatot kapott természetismeret órán: két hasonló ábrát kellett elemeznie, hogy miben térnek el. Nem vette észre, hogy az egyik levélnek 7, a másiknak csak 5 erezete van. Dóra nehezen észleli a vizuális részletek közötti különbségeket, ami a 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐧𝐚𝐥í𝐳𝐢𝐬 problémájára utal.
🔹 Lili nem tud elképzelni egy tárgyat egy másik nézőpontból: ha oldalról lát egy építményt, nem tudja megmondani, hogyan nézne ki felülről vagy hátulról. Ez a 𝐦𝐞𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐭á𝐬 é𝐬 𝐭é𝐫𝐛𝐞𝐥𝐢 𝐤é𝐩𝐳𝐞𝐥𝐞𝐭 zavarára utal.
🔹 Balázs nézi az építészeti rajzot, de nem érti, melyik rész hová vezet vagy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szobák. Nem tudja fejben „bejárni” a házat. Nehézségei a 𝐭𝐨𝐩𝐨𝐠𝐫á𝐟𝐢𝐚𝐢 𝐭á𝐣é𝐤𝐨𝐳ó𝐝á𝐬, azaz a téri környezet mentális térképének kialakításában mutatkoznak meg.
🔹 Bálintnak sok időbe telik összeszerelni egy bútort, mert nem tudja követni a képes útmutatót, és nehezen állítja össze a részeket egy egésszé. Ez a 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐬𝐭𝐫𝐮𝐤𝐜𝐢ó zavarára utal, vagyis arra, hogy nehezen tud vizuális információk alapján létrehozni tárgyakat.

𝐌𝐢𝐤 𝐢𝐬 𝐚𝐳𝐨𝐤 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤?
Vizuális-téri képességek alatt a vizuális alakzatok és térbeli viszonyok észlelésének, megértésének, átalakításának és létrehozásának képességét értjük. A vizuális-téri képességek segítenek abban, hogy észleljük a formákat, a mintázatokat és a színeket, és hogy ezek alapján felismerjük a látott tárgyakat. Emellett ezek a képességek teszik lehetővé, hogy megértsük a környezetünk tárgyainak térbeli elhelyezkedését, irányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. A vizuális-téri képességek közé tartozik a vizuálisan vezérelt mozgások kivitelezése is, úgy mint a rajzok készítése vagy a tárgyak összerakása. Ezek a képességek nélkülözhetetlenek a mindennapi élet legtöbb tevékenységében, a közlekedéstől kezdve az olvasáson és íráson át a sportolásig.

A vizuális-téri képességek elmaradása jellemző különféle fejlődési és tanulási zavarok esetében. Iskolai környezetben a vizuális-téri képességek elmaradása esetén gondot jelenthet a betűk és számok formájának és mintázatának észlelése. A vizuális-téri információfeldolgozás elmaradása nehézségeket okozhat továbbá olyan helyzetekben, amikor ábrákból, táblázatokból vagy diagramokból kell információt kinyerni, illetve amikor ilyen típusú adatokkal kell mentális-képzeleti műveleteket végezni.

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 𝐥é𝐭𝐞𝐳𝐧𝐞𝐤?
A vizuális-téri képességek alacsonyabb szintű és magasabb szintű funkciókra bonthatók. Az alacsonyabb szintű funkciók teszik lehetővé, hogy pontosan észleljük a körülöttünk lévő világot, felismerjük környezetünk tárgyait, valamint érzékeljük azok térbeli elhelyezkedését és mozgását. A magasabb szintű képességek ezzel szemben a vizuális-téri információkról való tudatos gondolkodást teszik lehetővé, és olyan területeken játszanak fontos szerepet, mint pl. a mérnöki tudományok, a matematika (pl. geometria) vagy a képzőművészetek. A magasabb szintű vizuális-téri funkciók közé az alábbiak sorolhatók:

🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐧𝐚𝐥í𝐳𝐢𝐬 é𝐬 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭é𝐳𝐢𝐬: Vizuális mintázatok részletekre bontása és a vizuális részletek egységbe szervezése.
🔹 𝐌𝐞𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐭á𝐬: Tárgyak képzeletbeli elforgatása és különböző nézőpontokból való elképzelése.
🔹 𝐓𝐨𝐩𝐨𝐠𝐫á𝐟𝐢𝐚𝐢 𝐥𝐞𝐤é𝐩𝐞𝐳é𝐬: Belső mentális térkép kialakítása a környezetünkről, környezetünk térbeli elrendezésének szóbeli leírása vagy vizuális ábrázolása.
🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤ö𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭é𝐬: Vizuális mintázatok és téri szabályszerűségek felismerése és értelmezése.
🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐬𝐭𝐫𝐮𝐤𝐜𝐢ó: Vizuális tervezést és szem-kéz koordinációt igénylő tevékenységek (pl. rajzolás, építés).

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐚𝐠𝐲𝐢 𝐭𝐞𝐫ü𝐥𝐞𝐭𝐞𝐤 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥ő𝐬𝐞𝐤 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤é𝐫𝐭?
A vizuális-téri képességek főként a következő agyi rendszerekhez köthetők:

🔹 𝐕𝐞𝐧𝐭𝐫á𝐥𝐢𝐬 𝐩á𝐥𝐲𝐚 („𝐦𝐢” 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫): Az okcipitális kéregből a temporális lebeny felé húzódó idegi útvonal, amely a szín- és alakfeldolgozásban, a mintázatok felismerésében, a tárgyak azonosításában játszik kulcsszerepet.
🔹 𝐃𝐨𝐫𝐳á𝐥𝐢𝐬 𝐩á𝐥𝐲𝐚 („𝐡𝐨𝐥” 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫): Az okcipitális kéregtől a parietális lebeny felé húzódó idegi útvonal, amely a tárgyak térbeli helyzetének és mozgásának feldolgozásában vesz részt.
🔹 𝐅𝐫𝐨𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐥𝐞𝐛𝐞𝐧𝐲: A tárgyi (ventrális) és téri (dorzális) információk feldolgozásának irányításával és összehangolásával teszi lehetővé a komplex, magasabb szintű vizuális-téri gondolkodást.

𝐇𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐯𝐢𝐳𝐬𝐠á𝐥𝐧𝐢 é𝐬 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞𝐧𝐢?
A vizuális-téri képességek vizsgálata objektív neuropszichológiai tesztekkel történik, amelyekkel számszerűen megállapítható, hogy a kliens jobban vagy rosszabbul teljesít a különböző vizuális-téri képességek terén. A vizuális-téri képességek fejlesztése pedig a vizsgálat eredményeire támaszkodva célzottan és módszeresen irányul arra a képességre, amellyel a kliensnek nehézségei vannak.

Amennyiben kíváncsi rá, hogy Ön vagy gyermeke milyen vizuális-téri képességekkel rendelkezik, jelentkezzen vizsgálatra.

Jelentkezés és bővebb információ:
+36 30 691 1049
dr.nandor.nemeth@gmail.com
https://drnemethnandor.hu/neuropszichologiai-vizsgalat/