19/11/2025
💬 „Csak akaraterő kell hozzá, gyenge vagy ha neked nem megy…” – Tényleg így működik a leszokás?
❗És miért tesznek tönkre embereket ezek a mondatok?
Ha sokáig követed a Facebookon a dohányzásról szóló beszélgetéseket, szinte biztos, hogy előbb-utóbb találkozol a „profikkal”:
– „Nem kell ide semmilyen módszer, én is let***em!”
– „Aki nem tudja abbahagyni, gyenge.”
– „Csak akarni kell.”
Amikor ezeket a sorokat olvasom, bevallom…
nem ökölbe szorul a kezem, nem akarok senkit bántani,
de van bennem valami, ami összerándul —
mint amikor valaki igazságtalanul beszól egy barátodnak.
Mert pontosan tudom, mi történik ezek után a háttérben.
🔍 Mi a baj ezekkel a mondatokkal?
Az, hogy úgy hangzanak, mintha a leszokás egy könnyed séta lenne a napsütésben.
Mintha mások csupán túldramatizálnák a küzdelmüket.
Mintha aki küzd, az valami hibát hordozna magában.
És közben…
Akik ezt kommentelik, sokszor maguk is teljesen más történetet éltek át.
Van, aki odaírja:
– „Hát, amúgy még most is hiányzik néha…”
– „Kemény hónapok voltak.”
Mások pedig úgy tesznek, mintha egyetlen sóhajtással, hollywoodi jelenettel végeztek volna a függőséggel.
Pedig a valóság ritkán ilyen steril és egyszerű.
💥 A legnagyobb baj azonban ez:
A dohányos, aki épp bizonytalan, ezek után elkezdi selejtesnek érezni magát.
Ezt halljuk nap mint nap:
– „Gábor, én egy lúzer vagyok. Mindig visszaesek.”
– „Mindenki másnak megy… csak nekem nem.”
– „Lehet, hogy tényleg gyenge vagyok?”
És ez az a pont, ahol legszívesebben megfognám az illetőt a vállánál — finoman — és azt mondanám:
Nem, nem vagy gyenge.
Csak rossz megközelítést hallasz.
🧠 A dohányzás nem „akaraterő kérdése”
Nem csak egy rossz szokás.
Nem az dönti el, hogy valaki elég „erős akaratú” vagy sem.
Ha így lenne, a világon nem szívna 1,3 milliárd ember.
A függőségnek:
– története van,
– dinamikája van,
– lélektana van,
– testi-mentális mechanizmusa van.
Akárki akármit harsog a kommentszekciókban:
ez nem „csak egy döntés” kérdése.
⚠️ Miért veszélyes, amikor valaki leszólja a módszereket?
Mert azt üzeni:
– „Ha nem kínlódsz végig hónapokon át, nem vagy igazi harcos.”
– „Ha valami könnyebben segít, az ciki.”
– „Csak gyenge embereknek kell módszer.”
Ez olyan, mintha valaki azt mondaná:
– „Miért mennél kocsival, amikor én gyalog is eljutok 12 km-re?”
– „Gyenge vagy, ha használod a GPS-t.”
– „Nem kell segítség, indulj el, aztán majd valahogy lesz.”
Absurdum, ugye?
Mégis így beszélnek sokan a leszokásról, mintha egyetlen helyes út létezne.
🌱 De valóban csak egyféleképpen lehet leszokni?
Nem.
Ez a legnagyobb tévhit.
Annyi módszer létezik, ahány ember.
Van, aki erőből csinálja.
Van, aki támogatással.
Van, aki lassan.
Van, aki egy nap alatt.
Van, aki sokadszorra.
Van, aki elsőre.
És tudod miért?
Mert mind mások vagyunk:
– más lelki teherrel,
– más félelmekkel,
– más megszokásokkal,
– más történettel.
Ahogy a magyar focihoz „mindenki ért”,
úgy a leszokáshoz is „mindenki szakértő” —
egészen addig, amíg csak a saját sztorijáról van szó.
💣 A legnagyobb baj ezekkel a kommentekkel mégis az…
…hogy elveszik az emberek önbizalmát.
Rengeteg dohányos nem az egészsége miatt nem teszi le a cigit.
Nem is a függőség miatt.
Hanem azért, mert retteg attól:
„Mi van, ha én leszek az egyetlen, akinek nem sikerül?”
Ez a félelem sokszor erősebb, mint maga a nikotin.
És amikor valakinek azt mondják:
„Gyenge vagy, ha nem megy.”
Akkor nem segítenek.
Nem inspirálnak.
Hanem belerúgnak.
🔥 A valóság ez:
**Nem az a gyenge, aki segítséget kér.
Az a gyenge, aki szégyent osztogat.**
**Nem az a gyenge, aki keres egy számára működő utat.
Az a gyenge, aki elvárja, hogy más is szenvedjen, csak mert ő maga így t***e.**
**Nem az a gyenge, aki szeretne könnyebben leszokni.
Az a gyenge, aki el akarja venni másoktól a választás szabadságát.**
💚 És igen: van választásod.
Lehet könnyebb úton menni.
Lehet támogatással menni.
Lehet úgy dönteni, hogy nem egy idegborzoló, gyötrelmes, hosszú kínlódás útján mész végig —
hanem egy olyanon, ahol végre fellélegezhetsz.
rajongók
Nem attól leszel erős, hogy kínlódsz.
Attól leszel erős, hogy mersz változtatni.
