18/02/2026
A segítő kapcsolatban alkalmazott megszólítás nem udvariassági kérdés, hanem a terápiás keret része.
A magázódás sok szakember számára azt a célt szolgálja, hogy
👉🏻világosan elkülönítse a terápiás kapcsolatot a hétköznapi, informális viszonyoktól,
👉🏻támogassa a biztonságos, strukturált munkakeretet,
👉🏻 és segítse a szerepek tisztaságát a folyamat során.
A terápiás térben a keretek kiszámíthatósága kulcsfontosságú.
A megszólítás módja – akárcsak az időkeret, a találkozások rendszeressége vagy a titoktartás – ezt a stabilitást erősítheti.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magázódás nem érzelmi távolságtartást jelent. Az empátia, az odafordulás és a valódi jelenlét nem a nyelvi formától, hanem a szakember attitűdjétől függ.
Ha a magázódás elsőre szokatlan vagy nehéz, érdemes lehet nem azonnal eltávolodni tőle, hanem néhány alkalom erejéig teret adni annak, hogy a folyamat kibontakozzon.
Amennyiben ezután is azt tapasztalja valaki, hogy a megszólítás akadályozza az önkifejezést vagy a kapcsolódást,
érdemes ezt nyíltan behozni a segítő szakemberrel való közös munkába.
A terápiás kapcsolat része az is, hogy a keretek – így a megszólítás módja – megbeszélhetők és alakíthatók, annak érdekében, hogy a munka mindkét fél számára komfortos és előrevivő legyen.
A lényeg nem a forma, hanem az, hogy a keret tudatos, átlátható és közösen hordozott legyen.
