28/02/2025
Hét ágra süt a nap. Kezdem elhinni, hogy a februárral a telet is lezárhatjuk. Így most már veszem a bátorságot, hogy megosszak Veletek egy nagy élményt.
Akik ismertek, tudjátok, ha a stúdió előtt ott áll a kerékpár, akkor én ott vagyok, és ha nincs ott a paripa, akkor valami rendkívüli történt.
22 éve járok naponta kerékpárral. Eddig minden évben eljött a hidegnek az a szintje, amikor egységnyi idő alatt többször kellett megállni orrot fújni, mint ahány piros lámpa utamat állta, az ujjaimat pedig (kesztyűminőségtől függetlenül) ki kellett hajtogatni érkezéskor. Ilyenkor úgy éreztem, a dolognak elveszett a varázsa, és megvásároltam a BKK bérletem.
De az idei szezon másképp alakult: egyetlen napra sem tettem le a kerékpárt!
Jó, tudom-tudom, ez nem különösebben nagy teljesítmény, sokan csinálják így. Főképp, ha az észak-európai népek szokásait is figyelembe vesszük. Számomra azonban ez korábban elképzelhetetlen volt. De most sikerült!
Miért írom ezt le?
Azért, mert az ide elvezető út számotokra is tanulságos lehet.
▶️ Több, mint egy éve trenírozom a hidegtűrésem hideg zuhannyal. Az első évben a meleg vizes tusolásokat fejeztem be hideg vízzel, de az utóbbi 2 hónapban áttértem a reggeli, ébredés utáni hideg zuhanyozásra. Ezt is csak nézegettem korábban, és bámulattal töltött el, hogyan képes erre valaki. Mondhatom sokkal könnyebb, mint sejtettem. A döntés, és az első mozdulat nehéz, amíg elhiszed magadról, hogy képes vagy rá. Aztán kiderül, hogy isteni érzés – na és persze ez után mínusz 6-ban kerékpározni már nem is kihívás!
▶️ A másik dolog a légzés. Ezzel régebb óta foglalkozom, másfél éve viszont szigorú orrlégzést alkalmazok minden fizikai terhelés közben is. Szintén az elképzelhetetlen kategória volt egy bizonyos sebesség, szembeszél, emelkedő esetén. Sok-sok gyakorlás, és szép lassan fejlődik. Kezdetben kicsit visszavetette a tempóm, de aztán hétről-hétre jobb lett. Így sokkal jobb a sejtek oxigénfelvétele, a megnövekvő széndioxid szint kitágítja az ereket, a végtagok kevésbé hűlnek ki, és mivel nem kapkodom be a számon a hideg levegőt, a garatom is biztonságban van.
▶️ Na és mi a jó még a kerékpározásban?
💟 Hogy nem kell zsúfolt járműveken elkapni az influenzát.
💟 Hogy soha nem kerülök dugóba, így kiszámíthatóan érkezem.
💟 Hogy nem kell külön kardióedzésre mennem, ez úgy mellékesen megtörténik.
▶️ Az orrfolyásról pedig annyit, hogy elfogadóbb lettem, hiszen az csak „kondenzvíz”😉. Az orrlégzéssel talán még intenzívebb is a lecsapódás, de a kesztyűmmel felitatom, amíg a piros lámpáig el nem érek. Annyi plusz jót adott ez a téli nyeregben maradás🚴🏿♂️, hogy ami kevésbé kellemes, az sem kellemetlen már.
