26/02/2019
MI IS AZ A ANDROLÓGIA ÉS MIÉRT VAN MANAPSÁG EKKORA LÉTJOGOSULTSÁGA?
Aki ellátogat a a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórházában működő Keresztény Családi Centrum oldalára ( www.keresztenycsaladicentrum.com ), a szolgáltatások között találhatja a következő, ma sajnos még nem igazán közismert kifejezést, hogy ANDROLÓGIA. Dr. Balogh Istvánt, a Centrum andrológiai projektjének vezetőjét kérdeztem arról, mit is jelent ez a kifejezés.
- Ha egyetlen kifejezéssel szeretném definiálni, akkor az andrológia nem más, mint a férfigyógyászat. Ahogy létezik nőgyógyászat, úgy létezik ma már férfi gyógyászat is.
- Ha jól értem, akkor ez nem egy olyan régi gyógyászati szakág, mint a nőkkel foglalkozó orvostudományi szakterület.
- Igen ez valóban így van. Sok helyen az urológiából, néhol a bőrgyógyászatból, de van, ahol a nőgyógyászatból vagy épp az endokrinológiából alakult ki. Ha tankönyvszerűen szeretnénk besorolni, akkor 4 ága létezik: nemzőképességi zavarokkal és a potencia zavarokkal foglalkozó területe, illetve az öregedő férfival és a férfi fogamzásgátlással foglalkozó területe. Küldetéséből kifolyólag a Budai Irgalmasrendi Kórház a férfi fogamzásgátlással nem kíván foglalkozni, de a másik 3 ággal igen.
- Meghatározó az egy szakterület alakulását illetően, hogy melyik másik területből alakul ki? Azaz van-e annak jelentősége, hogy hazánkban az andrológia az urológiából fejlődött ki?
- Igazából nincsen. Számomra szinte egyértelmű, hogy nálunk a férfigyógyászat az urológiából fejlődött ki, de igazából egy-egy orvos érdeklődése, elkötelezettsége, elhivatottsága befolyásolja ezt. Magyarországon Molnár Jenő nevéhez kapcsolódik ennek a szakterületnek a tudatos kialakítása, az ő munkásságát folytatta Papp professzor. Én nagyjából 20 éve csöppentem bele az andrológiába és akkor már létezett ez a gyógyászati ág. Amikor elkezdtek foglalkozni azzal, hogyan lehet mesterséges megtermékenyítést végezni, egyértelműen kötelezővé vált az orvostudomány számára, hogy ne csak a nőket, hanem a férfiakat is kezdjék el alaposan kivizsgálni. Mivel a termékenységi zavarok okának megoszlása 40-40% a férfi-női megoszlásban és 20 %, amikor mindkét fél esetében fennáll valamilyen egészségügyi probléma. Régebben egy férfi központú társadalomban hagyományosan a nőt tekintették a terméketlenség okozójának, így úgy vélem igazságos, hogy a férfiakat is elkezdték vizsgálni és a számok igazolták is ennek indokoltságát.
- Alapvetően akkor ki is jelenthetjük, hogy a mesterséges megtermékenyítésnek köszönhető a férfigyógyászat kialakulása.
- A 70-es 80-as évek magasságában kapott egy nagy lökést a férfigyógyászat, amikor a nemzőképességet kezdték el alaposan kivizsgálni és az ebből adódó problémák kezelése iránt óriási igény jelent meg. Később az andrológiának az a része, ami a potenciazavarokkal foglalkozott, a 90-es években kezdett el rohamosan fejlődni, az egyes ezt segítő gyógyszerek megjelenésével
- A másik két ággal kapcsolatban, hogy alakult a férfigyógyászat fejlődése?
- Az a kijelentés, hogy a férfi a nemzőképességét a sírba viszi, sajnos már nem igaz, mert egy mai férfi nemzőképességével már lényegesen korábban komoly problémák vannak. Az öregedő férfiak esetén felmerülő egészségügyi problémákkal mintegy 15 éve kezdtek el komolyabban foglalkozni, hiszen az ő esetükben is beszélhetünk tipikus problémákról, mint a női klimax-szal fellépő tünetek, betegségek. A férfi fogamzásgátlás kérdése pedig értelemszerűen akkor jött elő, amikor megjelent az igény, hogy ne csak a nő vegye ki a részét ebből. Ez is kb. a 90-es években került napirendre.
- A férfiak részéről nincs nagy ellenállás, hogy megjelenjenek andrológiai vizsgálaton és szembesítsék őket, a felmerülő problémákkal, illetve azok lehetőségével?
- Sajnos még mindig óriási az ellenállás. A mai napig a férfiak jelentős része csak azért jön el egy-egy vizsgálatra, mert a társa, partnere ösztökéli, azonban maguktól nem tennék. Az a típusú öngondoskodás, ami a nőkben meg van - hogy bizonyos rendszerességgel elmennek szűrővizsgálatokra -, ez sajnos nincs meg a férfiakban.
- Én, mint nő pedig sokat hallok a prosztatarákról, hererákról, annak veszélyéről, szűrhetőségéről, illetve kialakulásának megakadályozásáról, a prevencióról. Minket lányokat, nőket úgy neveltek a szüleink, édesanyáink, hogy tisztában kell lennünk már serdülő korunkban a nőgyógyászati szűrővizsgálatok milyenségéről, fontosságáról. Ez a típusú edukáció miért nincs meg a férfiak esetében?
- Vannak országok, ahol ebben már előrébb járnak, de sajnos nálunk még mindig nincsenek tisztában azzal a férfiak, hogy 20-30 év között nemzőképesség vizsgálatra, 35 év fölött évente prosztata vizsgálatra kellene járnia egy felelős gondolkodású férfinak. Sőt, a 20 és 30 év közötti férfiaknak a hererák kiszűrése céljából rendszeres időközönként kellene végeztetnie vizsgálatokat. Tudni kell ugyanis, hogy a hererák 98 %-ban gyógyítható, ha időben diagnosztizálják és el is kezdik kezelni. Ezt meg kellene tanítani a férfiaknak. Az edukációnak óriási szerepe van az öngondoskodás kialakításában. Vannak mostanában már kampányok, amik felébresztik a férfiakban az igényt ebbe az irányba, de sajnos ez még mindig nem okozott szignifikáns változást hazánkban.
- Ki lehet mondani, hogy óriási szükség lenne a férfiak folyamatos edukációjának az egészségükkel kapcsolatban?
- Pontosan. A Keresztény Családi Centrum vetületében pedig még inkább kijelenthetjük, már csak azért is, mert 2020-ban nemzőképesség terén sokkal rosszabb a helyzet mint 1950-ben. Pont emiatt lenne itt az ideje a folyamatos edukációnak. A hölgyek ma már szinte mindenféle tudással rendelkeznek, például az emlőrákot vagy a méhnyakrákot illetően. Ez sajnos nem igaz az ellenkező nemet veszélyeztető prosztata- vagy a hererákot illetően. Ha befolyásolhatnám a mai magyar középiskolai oktatást, akkor én a biológiai oktatás részévé tenném a férfi egészség kérdését is. A női nemi ciklusról már rengeteget tanulnak a gyerekek, azonban a férfiakéról egyáltalán nem. Szerintem egy középiskolás fiú sem tudja, hogy a férfiaknál is van egyfajta ciklus, hiszen a spermiumok termelődése nagyjából 3 hónapig tart. Azon is meglepődnék, ha bárki el tudná mondani, hogy milyen osztódások történnek vagy példának okáért milyen problémák adódhatnak a férfi nemzőképességét, a termékenységet illetően vagy épp milyen külső negatív hatásokra kellene a férfiaknak az életük során odafigyelni.
- Úgy vélem, nem tolhatjuk rá csak az iskolára a teljes felelősségét annak, hogy a fiúk minden ilyen jellegű ismeretre szert tegyenek.
- Természetesen fontos szerepe van ebben a családnak. Régen ez kerülendő témának számított még apa és fia között is. A mi szüleink még nem úgy szocializálódtak, hogy a férfi nemzőképességről, az öregedő férfi egészségügyi problémáiról tabuk nélkül beszélni tudjanak.
- A világ szerencsére sokat változott, de nekünk egészségügyi szakembereknek, intézményeknek is lehet kezdeményezni az ilyen jellegű edukációt. A Keresztény Családi Centrumban kellő természetességgel, meggyőző és megnyugtató hozzáértéssel tud minden dolgozó a saját szakterületét érintő kérdésekről beszélni, beszélgetni. Nagyon fontos szempont a kollégák kiválasztásánál, hogy a birtokukba kerülő információt úgy adják át a pácienseknek, hogy az számukra ne legyen kínos, tisztán érthető és feldolgozható legyen és a segítő kezet is szívesen fogadják ezáltal.
- Igen, ez valóban így van és reméljük, hogy a férfiak gondolkodása folyamatosan változik az öngondoskodás irányába. Remélhetőleg apákról-fiúkra szállhat majd ez a tudás, a nemzeti alaptanterv is gondol majd erre, idővel a férfiak is járni fognak rendszeres szűrővizsgálatokra és odafigyelnek a veszélyforrást jelentő tényezőkre. Itt megemlíteném, hogy a tabuk nélküli kommunikáció mára a gyermekeink életének része, így a fiatalok egymás közti tapasztalat- illetve információcseréje is szerencsére ebbe az irányba viheti a társadalmat. Azonban a férfitársadalomra még nem igazán jellemző, hogy egy-egy ilyen bensőséges beszélgetésre nyitott lenne és hajlandó lenne teljes őszinteséggel kitárulkozni. Ezt még tanulnunk kell. Mi férfiak sokkal szemérmesebbek vagyunk ilyen szempontból.
- Kicsit eltértünk az első kérdéstől, azaz, hogy bizonyított az andrológia létjogosultsága és fontos lenne az edukáció, a férfitársadalom tanítása, hogy elkerülhetőek legyenek betegségek, termékenységi problémák stb.
- Igen, mindig a megelőzés a kulcs, erre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Emellett fontos megemlíteni, hogy szinte minden férfi életében előfordulhat potencia probléma, amivel bátran kellene a szakemberhez segítségéért fordulni. Ahogy korábban említettem, az esetek nagy részében még ilyenkor is inkább a partner nyomására jönnek el az urak az orvoshoz, holott, ha valaki tudja, hogy idővel szeretne családot alapítani és ha 20-30 éves korábban elvégezteti a szükséges általános szűrővizsgálatot, akkor nagyon sok betegség kiszűrhető és orvosolható, így sokkal kevesebb terméketlenségi problémával találkoznánk.
- Mit jelent egy nemzőképességi szűrővizsgálat?
- 18-25 éves kor közötti szűrővizsgálatok során két vizsgálatról beszélünk, az egyik a nemzőszerv állapotát van hivatva feltárni, a másik pedig egy laboratóriumi vizsgálatot jelent, ahol a spermiumokat elemzik.
- Ezek a vizsgálatok, akkor minden férfi számára rendszeresen ajánlottak, ugyanúgy, mint a hölgyeknél a méhnyakrák szűrés.
- Azért is lenne ez kiemelten fontos, mert az ilyen korú férfiak egészségi állapota tragikusnak mondható. Korábbi munkahelyemen szerzett tapasztalatok és a a 2014-es adatok alapján azt tudom mondani, hogy 10 18-25 év közötti férfi közül csak egyetlenegy spermája lehetne megfelelő mondjuk egy spermabank számára. Sajnos ez egy általános nemzetközi jelenség és azt gondolom, hogy abszolút civilizációs betegség. A 90-es évek óta számos publikáció foglalkozik a férfiak spermium számának rohamos visszaesésével. A 30-as évek óta vannak erre vonatkozóan kutatási adatok és igaz, hogy az akkori és mai mérési technikák nem összehasonlíthatóak, de mégis megállapítható, hogy a kezdeti mérésekhez képest az 1/3-ra csökkent az 1 ml-ben található spermiumkoncentráció. Ezt olyan nagy kutatások számai is alátámasztják, amit 17-20 ezres populációkon végeztek. Ezekkel a kutatási adatokkal már a WHO is teljes mértékben tisztában van és időről-időre leszállítja az egészséges spermium paramétereit. Azért is mondom, hogy civilizációs betegség, mert a mai huszonéves férfiak sokkal több terméketlenségi problémával néznek szembe, mint az ötvenesek, sőt itt kiemelném, hogy például a civilizációtól távoli, természeti népeknél nincs terméketlenség. Ott azok az ágak, vérvonalak, ahol ilyen probléma felmerül, kihalnak, nem öröklődik tovább a génállomány. Az evolúció – mondhatni - kegyetlen.
- Nem is olyan utópisztikus Merle könyve, a Védett férfiak.
- Igen, sajnos ennek meg van a maga realitása. Védeni kell a férfiakat, különben néhány millió év múlva kihalhat az emberi faj. Az „Y” kromoszóma folyamatosan veszít az információ tartalmából, szóval mind a férfiak részéről, mind a nők részéről meg vannak a páciensei a terméketlenséggel foglalkozó központoknak. Emellett kiemelten fontosnak tartom, hogy a táplálkozási szokások átalakításával nagyon sokat lehetne ezen a helyzeten változtatni és ez is része kellene, hogy legyen az edukációnak.
- A civilizációs fejlődésnek köszönhetően elkényelmesedtünk, és sok, az egészségünkre káros dolgot viszünk be a szervezetünkbe, ezzel megborítva például a hormonrendszerünket.
- Sok mindent köszönhetünk a technológiai és orvostudományi fejlődésnek, pl. a penicillint, de sajnos ugyanennek a világnak az eredménye a cukorbetegség vagy épp a sok kardiológiai betegség. A 20. században jegyeztek fel először szívinfarktus esetet. Sokkal tudatosabban kell élnünk és el kell fogadnunk, hogy a fiatalság nem garancia az egészségre. Tennünk kell érte és folyamatosan ellenőriznünk kell önmagunkat.
- Minek köszönhető, hogy Te ezzel a területtel foglalkozol, mondhatni apostoli feladatodnak tekinted a férfiak egészségének védelmét és ennek tudatosságra nevelését?
- Mint az ember életében oly sok minden, ez is véletlennek köszönhető. Mikrobiológiát tanítottam és volt egy tanítványom, akivel a 90-es évek végén megalapítottuk az első spermabankot, aminek az ötlete onnan jött, hogy Magyarországon nem volt ilyen létesítmény, de ő már látott ilyet külföldön. Üzletileg kifizetődőnek tűnt, úgyhogy létrehoztuk ezt a céget. Mára az egyetlen olyan ember vagyok, aki nem orvosként a mai Magyar Andrológus Társaságban elnökségi tag.
- Hogy vezetett az út ide, a Keresztény Családi Centrumba?
- Ajánlással. Dr. Toldy-Schedel Emilnek, a Szent Ferenc Kórház igazgatójának köszönhetően találkoztam a Budai Irgalmasrendi Kórház főigazgatójával Dr. Reiter Józseffel még 2016-ban és arról kezdtünk beszélgetni, hogyan látom ma a terméketlenségi problémakört, illetve ennek a kezelését. Egy olyan közös elvrendszer rajzolódott ki, melynek köszönhetően már részt vettem a Keresztény Anyasági Központ pályázatának előkészítésében. Véleményem szerint a Keresztény Családi Centrum létrejötte nagyon indokolt volt és komoly távlati célokkal rendelkezünk ezen az úton. Lassan lesz magzati diagnosztika is, a nőgyógyászok végeznek most már terhesgondozást is és úgy tudom ki lesz alakítva a nőgyógyászat fekvőbeteg osztálya. A Centrum működésének elősegítésére az elmúlt években nagyon komoly szakembergárdát hozott ide a főigazgató. Bízom benne, hogy hosszú távon eljutunk oda, hogy a Centrum keretein belül végzünk majd homológ inszeminációt, miután a Szentszék ennek a kivitelezését - természetesen jól meghatározott esetekben - engedélyezi. A kórházi háttér által biztosított kivizsgálások, szükséges beavatkozások lehetősége egy unikális lehetőség megteremtését eredményezte a mai magyar egészségügyben és bízunk benne, hogy ezek tárháza folyamatosan bővül és idővel eljutunk oda, hogy azok, akik ide érkeznek, egy egészséges babával térhetnek haza. A Centrum munkája így lehetne a legmérhetőbb és legegyértelműbb.
- Kívánom, hogy a Keresztény Családi Centrum koordinációs központján belül hamarosan lehessen egy nagy fal, tele az itt született babák képeivel. Sok sikert, hitet és kitartást kívánok ehhez a munkához. Köszönöm az interjút. (készítette: Karsai Judit)
