29/11/2025
DeJó...
A határhúzás nem keménység, hanem önbecsülésből születő gyengédség.🥰
Sokáig úgy láttam, hogy aki határt húz, annak erősnek és hajthatatlannak kell mutatkoznia. Mintha a lélek védelméhez szükség lenne egy kevés keménységre, szigorra, harcra. Aztán az élet egészen másképp mutatta meg, miszerint a határok a legcsendesebb pillanatainkban születnek meg. Nem a másik embernek, hanem nekünk szólnak.
A határhúzás nem arról beszél, kit tartok távol magamtól. Arról beszél, mit engedek közel a szívemhez.
Az elmúlt három év megtanított arra, hogy a határok inkább kapuk, mint falak. Én nyitom ki őket, én zárom be.
Aki érti, belép. Aki nem, finoman megáll a küszöbnél. És ez így teljesen rendben van.
A határok nem is a „nem”-mel indulnak.
Egy sokkal halkabb, igazabb mondattal kezdődnek: „A lelki békém ennyit ér.” Ha ezt kimondjuk magunknak, eltűnik a küzdelem. A határ nem védekezés többé, hanem önbecsülés.
Aki szeret, tiszteletben tartja a határaimat. Aki tisztel, nem kér számon. Aki valódi kapcsolatot akar, nem használja ki azt a részemet, amely csak ad és ad. És aki mellett önmagam lehetek, annak nem kell minden ajtót kinyitnom, mert elég neki az is, amit szívből adok.
A határhúzás nem elfordulás. Nem ridegség és még csak nem is büntetés, hanem annak a tiszta belátása, hogy a szeretet nem ott kezdődik, ahol mindent engedek, hanem ott, ahol merek jól választani.
Ma már nem félek attól, ha valaki azt mondja: „Megváltoztál.” Igen, másképp bánok a lelkemmel. Nem kell mindenkinek elmesélnem a történeteimet. Nem kell mindenkit beengednem a legbelső szobáimba.
Jogom van eldönteni, kitől fogadok el szavakat, energiát, jelenlétet.
A határaim nem falak, hanem térképek.
Megmutatják, hol ér véget a másik és hol kezdődöm én. És mióta ezzel tisztában lettem, a kapcsolataimat is sokkal tisztábbam látom. A szeretetem nem lett kevesebb, csak pontosan odaér, ahova való.
Talán ez a felnövés, amikor már nem félelemből adunk, hogy el ne veszítsünk valamit, hanem abból a mély, csendes bizonyosságból, ami békét teremt bennünk.
Sok szeretettel:
Éva
