24/11/2025
Szupervízió nélkül segítő munkát nem érdemes, talàn nem is lehetséges jól végezni. Akármennyi év tapasztalata sem elegendő ahhoz, hogy ne akadjunk el néha egy-egy esetvezetés során. Erről (is) szól a bejegyzés.
ALAPVETÉSEK
Szupervízió a meseterápiában
Mint ahogy más terápiás módszereknél, a szupervízió a meseterápiában is része kell legyen a képzésnek, de a képzés befejezése után is fontosnak tartjuk, hogy a segítő vegyen igénybe szupervíziós lehetőséget.
Miért fontos a szupervízió?
A képzés alatti szupervíziónak kontrollfunkciója van, célja a minőségellenőrzés. A képzésben felelősséget vállalunk azért, hogy akiket tanítunk megfelelően elsajátították-e és alkalmazni tudják-e a módszert.
A képzés után is javasoljuk minden segítő szakembernek, hogy járjon rendszeresen egyéni vagy csoportos szupervízióba. Ennek oka az, hogy terapeutaként sem tudunk rálátni magunkra a terápiás kapcsolatban, elakadhatunk, bevonódhatunk, így szükségünk van külső szemszögre.
A szupervízió abban különbözik az esetmegbeszéléstől, hogy a fókusz a terapeután van, és nem a kliensen. Akkor is, ha a módszer megfelelő elsajátításáról van szó, és akkor is, ha a képzés utáni szupervízióról. Minden esetben arra kérjük a szupervízióban résztvevőket, hogy gondolják át a problémájukat, és fogalmazzanak meg egy kérdést azzal kapcsolatban. A módszerrel kapcsolatos kérdés mögött lehet módszerbeli hiányosság, de legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a kérdés inkább bizonytalanságot, bátortalanságot takar. Gyakori problémák, amivel még a szupervízióban találkozunk, amikor a terapeuta nagyon erős érzéseket, indulatokat él meg a kliensével, úgy érzi elakadt a terápia folyamata, nem lát tisztán.
Mi jellemzi a meseterápiás szupervíziót?
Tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy meseterápiás szupervízióban a leggyakoribb problémák a következők voltak: Úgy érzem elakadtunk, nem haladunk, elvesztettem a fókuszt, erős érzéseket élek meg a kliensemmel. Gyakran felmerült az a kérdés is, hogy nem tudom jó mesében vagyunk-e, nem vagyok biztos benne, hogy jól választottam mesét.
A meseválasztással kapcsolatban a szupervízióban nem szoktunk direkt tanácsot adni, megoldást javasolni, próbáljuk kérdéseinkkel abban segíteni a terapeutát, hogy ő maga találja meg a megfelelő mesét.
Többször tapasztaltuk, hogy arra van szükség, hogy segítsünk újrafogalmazni a folyamat célját, mert a fókuszvesztés is az oka sokszor az elakadásnak.
A terápiás kapcsolatban megélt érzésekkel is dolgoznunk kell a szupervízióban, mert a meseterápiában is jelen van az áttétel-viszontáttétel jelensége, melynek során a kliens a múltból származó érzéseket, indulatokat él meg a terápiás kapcsolatban. A meseterápiában a terápiás tér kiegészül a mesei térrel, és a mese projekciós felületként szolgál.
Így a kliens rávetítheti a mesében megjelenő segítőre és segítői kapcsolatra a terapeutájával kapcsolatos érzéseit is. A szupervízió segítségével tudunk mindezekre rálátni, és tudjuk megérteni azt, hogy mi áll a folyamat során átélt erős érzések, indulatok, az elakadás-érzés mögött.
A mesei segítők modellként, mintaként is szolgálhatnak nekünk, fontos meglátnunk, hogy mit tanulhatunk tőlük.
