25/11/2025
A fogsín és az erőkifejtés kapcsolata
A teljesítményed nem csak a végtagjaidon múlik. A harapás, az állkapocs (mandibula) és maxilla helyzete és a rágóizmok tónusa közvetlenül befolyásolja a nyaki stabilitást, azon keresztül pedig a törzsizom-aktivációt és az erőátvitelt. (1–2)
Ezt a kapcsolatot a legfrissebb szakirodalom egyértelműen igazolja: az állkapocs optimális pozíciója javítja az egyensúlyt, a propriocepciót, a mozgás szimmetriáját és a globális izomerőt. (1–3, 6)
Ezt a hatást objektív erőmérési adatokkal is megvizsgáltuk. A páciens előkészítése (izomtónus optimalizálása, nyak–vállöv mobilizálása) az Emberszerelők terapeutái által történt, míg a méréseket a Mosoly Designer Fogorvosi és Sportfogászati Központ végezte izometriás erőmérő rendszerrel (Clamping 0° Flexion teszt). (3, 7–8)
Mit vizsgáltunk?
A Clamping 0° Flexion teszt az egyik legpontosabb módja annak, hogy megmérjük a csúcserőt (Peak Force), az átlagos erőt, a robbanékonyságot (RFD – Rate of Force Development), a csúcserőhöz szükséges időt és a fáradási profilt. (3–5)
A mérések 1) fogsín nélkül és 2) stabilizáló fogsínnel történtek, azonos beállítások mellett.
Eredmények: fogsín nélkül vs. fogsínes mérés
a). Peak Force – Csúcserő
Fogsín nélkül: 44.4 kg
Fogsínnel: 49.0 kg
➡️ +10% növekedés
A fogsín viselése mellett azonnal nagyobb csúcserőt tudott kifejteni. Ez arra utal, hogy az állkapocs rendezése javította a nyaki–törzsi stabilitást, ami hatékonyabb erőátvitelt tett lehetővé. (3–5)
b). Átlagos erő
Fogsín nélkül: 34.8 kg
Fogsínnel: 41.1 kg
➡️ +18% növekedés
A teljes mozdulat során erősebb és stabilabb izommunka jelent meg. Ez nem csak csúcsterhelésben, hanem tartósabb erőkifejtésben is javulást mutat, ami összhangban van a fogsínekkel végzett teljesítményvizsgálatok eredményeivel. (3–5)
c). RFD – Robbanékonyság
Fogsín nélkül: 8.63 kg/s
Fogsínnel: 56.9 kg/s
➡️ +560% növekedés
Az RFD az egyik legérzékenyebb mutató a nyaki stabilitás és neuromuszkuláris szerveződés változására. A fogsínnel mért ugrásszerű növekedés a kutatási eredményekkel teljesen összhangban van: az állkapocs centrikus helyzete javítja az idegrendszeri aktiváció sebességét és a motoros egységek toborzását. (3–5)
d). Time to Max – Idő a csúcserőig
Fogsín nélkül: 3.81 s
Fogsínnel: 3.19 s
➡️ Gyorsabb maximális erőkifejtés
A csúcserő gyorsabb elérése jobb reakcióidőt, tisztább mozgáskoordinációt és erőhatékonyabb aktivációt jelent, amit több tanulmány is leír fogsín-vizsgálatokban. (3–5)
e). Fatigue – Fáradás mértéke
Fogsín nélkül: –2.45 kg/s
Fogsínnel: –1.46 kg/s
➡️ Kevesebb erővesztés a terhelés végére
Ez a stabilabb idegrendszeri kontroll és kisebb kompenzációs izomműködés jele, ami sportteljesítményben és rehabilitációban egyaránt előny. (3–5)
Miért működik ennyire látványosan?
✅Az állkapocs centrális helyzete stabilizálja a nyaki szakaszt.
Ez javítja a fej helyzetérzékelését és csökkenti a rágóizmok túlterhelését, ami közvetlenül hat a teljes test tartására. (1–2)
✅A nyaki propriocepció javul.
A felső szegmens stabilabb → a core előfeszítése pontosabb → a végtagok erőkifejtése hatékonyabb, ami a dinamikus egyensúlyban és robbanékonyságban is mérhető. (2, 3, 6)
✅A fogsín finomhangolja a clenching reflexet.
Sportterhelés alatt a természetes fogszorítás stabilizálja a fejet–nyakat, de hibás harapás esetén túlzott vagy aszimmetrikus lehet. A fogsín optimalizálja ezt a reflexet, csökkenti a szükségtelen izomfeszülést és javítja a törzsizom-aktivációt. (3–6)
A fizioterápiás előkészítés növeli a fogsín hatását
Az Emberszerelők terapeutái a mérések előtt célzott manuális és mozgásterápiás technikákkal:
✅ oldották a túlterhelt izmokat,
✅ javították a nyak–vállövi mobilitást,
✅ optimalizálták az izomtónust,
✅ támogatják a mandibula szimmetrikus mozgását,
✅ javítják a propriocepciót.
A fizioterápiás előkészítés célja, hogy a fogsín által létrehozott állkapocs- és nyaki korrekció egy már kiegyensúlyozott, jó minőségű izomláncra épüljön rá.
A friss klinikai vizsgálatok szerint a fogsín és a fizioterápia kombinációja:
– nagyobb fájdalomcsökkenést,
– gyorsabb funkciójavulást,
– és tartósabb eredményeket ad temporomandibularis diszfunkció esetén (TMD), mint a fogsín önmagában. (7–8)
Ez biztosítja, hogy a fogsín ne egy feszes, kompenzált izomrendszerre kerüljön rá, hanem egy előkészített, harmonizált izomláncra – így a teljesítményfokozó hatás is erőteljesebb.
Mit bizonyít a közös vizsgálat?
A fogsín nem csupán fogvédő: objektíven mérhetően javítja az erőt, robbanékonyságot, stabilitást és idegrendszeri kontrollt, különösen akkor, ha előtte megfelelő manuális és mozgásterápiás előkészítés történik. (3–8 )
A jelen vizsgálat szerint:
• Erő +10%
• Átlagos erő +18%
• RFD +560%
• Gyorsabb csúcserő
• Kevesebb fáradás
• Stabilabb mozgásmintázat
Az Emberszerelők tapasztalt munkatársai elhivatottak, hogy segítenek Neked is! Foglalj időpontot még ma❗
📅 Időpontfoglalás: https://emberszerelo.hu/idopontfoglalas/
📍 Helyszínek: Győr, Budapest, Kecskemét, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely
Ha tetszett a cikk, támogasson minket egy megosztással. Köszönjük! 🙏
Irodalomjegyzék
1. Cuccia A, Caradonna C. The relationship between the stomatognathic system and body posture. Clinics (Sao Paulo). 2009;64(1):61-66. doi:10.1590/s1807-59322009000100011
2. Minervini G, Franco R, Marrapodi MM, et al. Correlation between Temporomandibular Disorders (TMD) and Posture Evaluated trough the Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD): A Systematic Review with Meta-Analysis. J Clin Med. 2023;12(7):2652. Published 2023 Apr 2. doi:10.3390/jcm12072652
3. Popovici C, Bordea IR, Inchingolo AD, et al. Dental Splints and Sport Performance: A Review of the Current Literature. Dent J (Basel). 2025;13(4):170. Published 2025 Apr 18. doi:10.3390/dj13040170
4. Maurer C, Heller S, Sure JJ, et al. Strength improvements through occlusal splints? The effects of different lower jaw positions on maximal isometric force production and performance in different jumping types. PLoS One. 2018;13(2):e0193540. Published 2018 Feb 23. doi:10.1371/journal.pone.0193540
5. Schultz Martins R, Girouard P, Elliott E, Mekary S. Physiological Responses of a Jaw-Repositioning Custom-Made Mouthguard on Airway and Their Effects on Athletic Performance. J Strength Cond Res. 2020;34(2):422-429. doi:10.1519/JSC.0000000000002679
6. Fadillioglu C, Kanus L, Möhler F, et al. Persisting effects of jaw clenching on dynamic steady-state balance. PLoS One. 2024;19(2):e0299050. Published 2024 Feb 22. doi:10.1371/journal.pone.0299050
7. Incorvati C, Romeo A, Fabrizi A, et al. Effectiveness of physical therapy in addition to occlusal splint in myogenic temporomandibular disorders: protocol of a randomised controlled trial. BMJ Open. 2020;10(8):e038438. Published 2020 Aug 13. doi:10.1136/bmjopen-2020-038438
8. Armijo-Olivo S, Pitance L, Singh V, Neto F, Thie N, Michelotti A. Effectiveness of Manual Therapy and Therapeutic Exercise for Temporomandibular Disorders: Systematic Review and Meta-Analysis. Phys Ther. 2016;96(1):9-25. doi:10.2522/ptj.20140548
