Énerőmű - Dr. Gyöngy Lilla Kineziológus

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Énerőmű - Dr. Gyöngy Lilla Kineziológus

Dr. Gyöngy Lilla kineziológus hivatalos Facebook-oldala Az út önmagadhoz

Mindenki boldog szeretne lenni. Ez könnyű. Hogyan lehet ezt a célt elérni?

Az már nem olyan könnyű. A célba éréshez először is ismerünk kell magunkat: mik az erősségeink és mik a gyengeségeink? Mi a jó nekünk és mi az, ami rossz? Másodszor szeretnünk kell magunkat, hogy meg tudjuk engedni magunknak mindazt, ami számunkra jó, és elutasítani azt, ami rossz. Továbbá azért is, hogy képesek legyünk segítséget kérni, amikor elakadunk. Harmadszor pedig, ha az első két lépés megvan, már minden eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy megalkossuk magunkat, sőt, ha kell, újraalkossuk, méghozzá szabadon, a felesleges korlátainkat levetve. Az énerőmű ezt fejezi ki. Hiszen mindannyiunkban ott az erő, a belső energiaforrás, ami hozzásegíthet minket ahhoz, hogy miután felismertük, meg is valósítsuk önmagunkat. A kineziológia ezen az úton vezet végig. A kineziológus pedig támogat, hogy beindíthasd az énerőművedet.

10/05/2025

Ne féljünk a farkastól, nem esz meg, csak megkóstol!

Az életben fontos a biztonság, de ugyanannyira fontos a fejlődés is. Míg az előbbihez az állandóság társul, addig az utóbbi változást igényel. Egy változás indulhat szándékoltan, ekkor a folyamat – hiszen mi akartuk – magától értetődően kontrolláltabb, motiváltabbak vagyunk a cél elérésére, nagyobb a hajlandóságunk a kockázatvállalásra, továbbá jobban tűrjük az esetleges kudarcot is. Az akaratunkon kívüli változás azonban mindig rémisztő.
Mint mikor valaki sétálni indul az erdőbe, ahol egyszer csak egy farkassal találja szemben magát. Ezeket a kívülről ránk törő, komoly fenyegetést jelentő kihívásokat krízisnek nevezzük. Vagy jelen esetben farkasnak.
Tipikusan olyan helyzetekről van szó, melyekre nem vagyunk felkészülve, amikben eszköztelennek, alkalmatlannak érezzük magunkat. A félelem attól, hogy nem volt ráhatásunk a helyzet előidézésére, tehát a megoldására sem lesz, gúzsba köt minket. Pedig valójában csak attól nehéz, hogy annyira új, és más, hogy a megoldáshoz addig fel nem fedezett területeinkre kell ellátogatnunk magunkban. Olyan képességeink után kell kutatnunk, melyekről azt sem tudtuk, hogy rendelkezünk velük. Vagy éppen az derül ki, hogy valóban hiányzik belőlünk valami tudás, képesség, amit ki kell fejlesztenünk, meg kell szerezünk.
A krízis kimozdít a komfortzónánkból először befelé, hogy azután kifelé is ki tudjunk mozdulni belőle. Többé akar tenni, nem elpusztítani. Amikor szembe kerülünk a farkassal, jusson eszünkbe, hogy egy lényeges transzformáció lehetőségét ajánlja fel nekünk, ha el merjük fogadni.

fotó: zm_poster

14/06/2024

A belső bajkeverő
Lelkünkben sok szerepszemélyiség lakozik, támogatók és akadályozók egyaránt. Utóbbiak közül talán a legbosszantóbb a bajkeverő. Ő egy szabotőr, egy önsorsrontó spekuláns, aki kiváló érzékkel mindig a célvonal előtt gáncsol el. Nehogy már jó legyen neked! Mi hozza létre, és mi tartja fenn a belső bajkeverőt? Működési mechanizmusaiból kiindulva, miszerint folyton a vágyott siker, kiteljesedés, beteljesülés előtt kapcsolja be félelmeinket, késztet hibázásra, vagy menekülésre, mindenképpen valamilyen "nem érdemled meg" érzés állhat mögötte. Érdemtelennek pedig a bűnösöket tartjuk, tehát a belső bajkeverőnket valamilyen bűntudat szülte. És ameddig ez a bűntudat fennáll, addig a bűnösnek bűnhődnie kell, vagyis folyamatosan munkát adunk a bajkeverőnknek. Amikor úgy döntünk, elég volt az önszabotázsból, azt kell megkeresnünk, mi a bűntudat a lelkünkben. Mi az, amit nem bocsátottunk meg, nem másnak, hanem önmagunknak. Az önmegbocsátás az, amivel a belső bajkeverő nyugdíjazható.

14/06/2024

Bajban vagy, vagy a baj van benned?
Hasznos tudni, melyik esetről van szó, hogy ki tudjuk választani a megfelelő megoldást. Mikor azt tapasztaljuk, akárhová megyünk - új munkahely, új párkapocsolat - a baj követ minket, nagy valószínűséggel a baj bizony bennünk van. Ilyenkor magunkon kell dolgozni és változtatni valamit. Viszont, ha azt vesszük észre, hogy önmagunk egyensúlyba hozása után sem szűnt meg a probléma, akkor a másik esettel állunk szemben. Vagyis nem velünk van baj, hanem azzal a közeggel, ami körül vesz minket. A helyes megoldás ilyenkor pedig az, hogy a közegen változtatunk, méghozzá úgy, hogy elhagyjuk - hiszen a közeget alkotó embereken nem változtathatunk -, és megkeressünk azt, amelyikben jól érezzük magunkat.

27/02/2022

Figyelem

Kineziológusként azzal foglalkozom, hogy meghallgatok embereket. Pontosabban nem csak meghallgatom őket, hanem figyelek rájuk, méghozzá teljes figyelemmel, hogy meg is halljam, valójában mit mondanak. És persze közben végezzük azokat a technikákat, amit szükséges az adott témával kapcsolatban, de ami a "munka" nagy részét elvégzi, az nem más, mint az őszinte figyelem. Az aranyat ér. Amint őszinte és kizárólagos érdeklődéssel fordulok valaki felé, az beindít egy folyamatot, amiben lazulnak a görcsök, elengednek a megítéléstől való félelem pajzsai, és leoldódnak az álarcok. Az a személy, aki ilyen elfogadó figyelmet kap, mintát kap arra, hogyan figyeljen jól önmagára. Elkezdődik egy ítéletmentes párbeszéd és közös gondolkodás róla, ami elvezet először a megértéshez, majd a szeretetteljes elfogadáshoz. Az elfogadás érzése pedig minden szintű öngyógyító folyamatot bekapcsol. Ilyen minőségű figyelmet adni is jó, mert egészen más megvilágításba helyezi a másik embert. Pontosabb és teljesebb rálátást ad a történetére, ezáltal egyszerűen közelebb hozza. És aki közelebb van, az már nem annyira idegen, vagy ijesztő.
Ha arra vágysz, hogy a világ egy barátságosabb, elfogadóbb hely legyen, amihez érzed, hogy te is kapcsolódsz, akkor ehhez - ha jól figyeltél - megosztottam veled az aranyat érő információt.

08/11/2021

Lezárás
A királylány szokásos reggeli sétáján egy díszdobozba botlott. Csak úgy oda volt dobva az út szélére, pedig gyönyörű szép volt. Arany berakások ékesítették és egyetlen karcolás sem látszott rajta. A királylány szerencsésnek érezte magát, hogy rátalált erre a kincsre, ezért haza is vitte magával. Mikor később otthon kinyitotta, újabb ámulatokba ejtette a csodadoboz. Egy aprócska hercegfigura emelkedett ki belőle lágy zene kíséretében, majd a figura beszélni kezdett hozzá. Kedves szavaival teljesen elbűvölte a királylányt, olyannyira, hogy napról-napra egyre több időt akart a díszdobozzal és a belőle jövő hanggal tölteni. Először a reggeli sétái maradtak el, míg végül már ki sem akart mozdulni a palotából. Mikor már teljes figyelmével kizárólag a díszdobozra koncentrált, a dobozból jövő csábító hang elkezdett megváltozni. Már nem volt annyira kedves, hanem inkább kritikus, sőt egyre inkább gúnyos, végül egészen bántó. A királylány eleinte nem is vett róla tudomást, még olyan élénken élt benne az a sok szép emlék, ahogyan a kapcsolatuk kezdődött. Aztán ösztönösen elkezdte mentegetni magában a hercegfigura hangját, sőt még alkalmazkodott is hozzá: elfogadta a szidalmait, hogy újra felálljon közöttük a megszokott harmónia. A hang azonban nem változott vissza. Inkább egyre merészebb és brutálisabb lett. A királylány sokáig nem akarta észlelni ezt a változást, és talán soha nem is lett volna képes rá, ha nem kezdett volna valami orrfacsaró bűz áradni a díszdobozból. Ez a szag egyre elviselhetetlenebbé vált számára, aztán egyik nap, mintha csak valami álomból ébredt volna fel, hirtelen felkiáltott: - Hű, de büdös van! Észrevetette, hogy a hálószobájában ül a díszdoboz felé hajolva. Majd körülnézett, és látta, hogy a szobájában rendetlenség van, belenézett a tükörbe, a haja kócos, egész kinézete pedig ápolatlan volt. Nem is nagyon értette, hogyan történhetett ez, hogyan nem vette észre eddig, mi folyik itt? A hang a dobozból meg csak tovább fröcsögött, és a bűz is egyre csak szivárgott. A királylány belátta, hogy ennek így semmi értelme tovább, és határozott mozdulattal lezárta a doboz tetejét. Aztán megmosakodott, átöltözött, mert úgy érezte sétálni szeretne egyet. Egy teljesen új útvonalon indult el, és séta közben arra gondolt, sosem kell félnie kinyitni új díszdobozokat, amennyiben mindig észreveszi, mikor kell lezárnia őket!

01/09/2021

Minden elengedést meg kell, hogy előzzön egy elfogadás. Először az elfogadással tulajdonképpen magad mellé kell állnod a bajban. Belátni, egyetérteni önmagaddal abban, hogy “velem most ez van”, és “ez nekem fáj”, “ez nekem rossz”. Akkor onnan, egészen közelről, ahová az elfogadás által jutottál, sokkal pontosabban ráláthatsz a problémádra, sokkal jobban megértheted és átérezheted a lényegét. Ez az átérzés, vagyis átmeneti azonosulás tud aztán téged átbillenteni abba, hogy ráérezz a megoldásra is, amitől az elengedés automatikusan bekövetkezik. Ne félj hát önmagad “mellé” állni, hogy túl tudj lépni a problémán, mert az messziről, vagy “szemből” nem fog menni!

02/06/2021

Teher
Van az a bizonyos kő, amit évekig, évtizedekig képesek vagyunk cipelni. A szívünk felett hordozzuk, mert legtöbbször szeretetből, vagy a szeretet miatt vállaljuk magunkra. Éppen ezért csendben visszük és megszokjuk. Egy idő után már nem is látunk rá, hogy ott egy egyre nehezedő kő, csak a légszomjat és a fáradtságot észleljük. Mivel elfelejtettük, hogy ezt a terhet valamikor régen mi vettük magunkra saját döntésünkből, eszünkbe sem jut, hogy ugyanígy saját döntésből le is tehetnénk. Tudattalanul hordozzuk és szenvedünk a súlya alatt. Vannak olyan terhek, melyeknek meg van a saját ideje. Hogy úgy van rendjén, hogy egy ideig cipeljük őket. Ám vannak olyanok is, amiket már eleve nem kellett volna felvennünk, mert soha nem is a mi feladatunk lett volna vinni. Ezért időről-időre nézz rá a szívedre, és lásd meg újra, van -e kő rajta? Mi az a teher, amit cipelsz? Kié az valójában? Meddig akarod vinni még? És emlékezz, hogy ugyanúgy, ahogyan felvetted, le is teheted! Szeretni és szeretve lenni ugyanis más módon is lehet. Találj egy tehermentes megoldást!

23/04/2021

Tudom, hogy nehéz. Mert már mindenből elég. De most van a fordulópont. Indul már a gyógyulás. Csak engedd el az akarást, hogy kívül biztonság legyen, és teremts magadnak védettséget! Ne vágyd vissza a régit, helyette fogadd el az újat! Az élet és a világ bizonytalan? Tanulj meg bízni önmagadban! Így soha többé nem kell várnod a csodára, mert a csoda te magad leszel! Sőt, valójában már az vagy. Ugye, érzed?

24/12/2020

Kedves Klienseim!

Köszönöm nektek ezt az évet! Köszönöm, hogy bátran beleálltatok, fejlődtetek, változtatok. Hogy vettétek a fáradtságot szembenézni, elengedni, önmagatokhoz közelebb kerülni. Ráadásul tettétek ezt ebben az évben annak ellenére, és mindennek ellenére. Személyetekben hősökkel találkoztam, és belső erőtök, lelketek igazi fénye az én lelkemnek is sok erőt adott!
Áldott, békés Karácsonyt kívánok nektek, és élvezetes, szeretetteljes, szabad új évet!
Mert megérdemlitek.

23/12/2020

Ne félj, csak higgy!

Higgy a jóban, kedves szóban, karácsonyi hóban.
Higgy az örömben, szerelemben, az ajándékot váró gyerekekben.
Higgy a gyógyulásban, a jobbra való változásban.
Higgy az emberségben, méltóságban és az igazságban.
Végül higgy még hited csodájában,
mi elengedi a haszontalan múltat,
és téren-időn áthatolva a láthatatlanból teremti neked a szebbet, jobbat, újat.
Ne félj, hát, csak higgy!

16/09/2020

Önhit

Az önbizalom sokat tárgyalt téma, mert sokan érezzük, hogy kellene, de nincs belőle elég, és jó lenne, ha tudnánk, hogyan tegyünk szert rá a sikerességünk érdekében. Az önbizalom helyett most mégis inkább az önhitről osztanék meg pár gondolatot.
A szóösszetétel mindkét elemét ismeri ugyan a magyar nyelv, mégsem használjuk őket együtt, nem tesszük a két szót össze. Hinni ugyanis istenben szoktunk. Egy emberben, ráadásul önmagunkban hinni? Az egoizmus, beképzeltség lenne! - fut bennünk a több ezer éves tudatalatti program. Önmagunkban legfeljebb csak bízhatunk, ami azt jelenti, hogy akarunk, vágyunk és szorongunk, hogy hátha meglesz, amit szeretnénk. Ha bízunk magunkban, akkor legalább megpróbáljuk, hátha sikerül! De az is lehet, hogy nem sikerül. Mert az ember gyarló, nem mindenható, nem tudunk mindent befolyásolni. Ott a számtalan ismeretlen tényező: a körülmények, az időzítés, a többi ember stb. Így az önbizalom hatóereje meglehetősen bizonytalan. Pedig az az információ is rendelkezésünkre áll, hogy az ember nem csak gyarló, hanem isten képmására alkotott, halhatatlan lélekkel bíró lény is. Van bennünk egy isteni, halhatatlan mag. Tehát minden jogunk meglenne, hogy higgyünk ebben a bennünk lévő isteni magban, hiszen isteni. Miben áll az isteni jelleg, ami több az emberinél? Teremtés és szeretet. Szeretettel teremteni azt jelenti, megnyilvánulni a világban olyan módon és formában, ami sem magunknak, sem másnak nem árt. Azt jelenti, egyénként kapcsolódni az egészhez úgy, hogy felismerjük, a saját fejlődésünk hogyan tesz hozzá az egész fejlődéséhez is.
Ha a szeretetteli teremtés mentén éljük életünket, vagyis ennek megfelelően válasszuk ki, és valósítjuk meg céljainkat, életre keltjük a bennünk lévő istent. És egy isten nem fél, nem pusztít, nem magányos, hanem teremt, emel, és örökké egységben van. Ezért találj rá az önbizalom helyett az önhitre magadban!

01/09/2020

Félidő
Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk végig!
Januárban elindult az újév új tervekkel, célokkal és reményekkel. Aztán tavasszal felfordult a világ és megállt az élet 3 hónapra. Legalább is az az élet állt meg, amivel nekiindultunk az újévnek. Gyorsan kellett átváltanunk egy másik “életre”. Minden változás sok energia befektetést igényel pláne a hirtelen váltás! Pláne, ha nagyjából a teljes ismeretlenbe kell ugrani! Mert most nem volt fokozatosság. És nem volt benne tudatos választás sem, mivel azt sem tudtuk, mire és hogyan kellene váltani. Még a veszély valódi okát és mértéket is csak saccolni tudtuk. Aztán alábbhagyott a veszélyhelyzet, kicsit fellélegezhettünk, de nem nagyon, mert újra vissza kellett állítani az “életünket”. Be kellett hozni a lemaradást, a kiesett termelést és sok minden mást. Megint gyorsan menni kellett előre, úgy, hogy közben még fel sem dolgoztuk, ami történt. És most újra itt kopogtat a mumus. Még nincs vége. Még újra össze kell szednünk magunkat. Akár egy döntő mérkőzés első félideje utáni szünetben. Ha edző lennél, mit mondanál a csapatodnak? Hogyan menjen neki az utolsó félidőnek?
El lehet indulni három kérdés mentén. Mire tanított az „első félidő”? Mi újat tudtál meg magadról? Mit hagytál el? Amire tanított, az már tapasztalat az „ellenfélről”, annak taktikáiról, esetleges gyenge pontjairól. Ami újat megtudtál magadról, az kincs, mert új képességeidre, készségeidre, illetve fejlesztendő területeidre derült fény, amik egy veszélyhelyzet híján megmaradtak volna a vakfoltod tartományában. Ezeket az aktivizálódott kincseidet most már eszközként használni tudod. Amit elhagytál, az mind a bölcsességedet, hatékonyságodat erősíti. Hiszen kiélezett helyzetben a szükségtelen dolgok leválnak rólunk. Ha mást nem is hagytál el csak a félelmet, vagy ha az legalább egy kicsit is csökkent benned, már sokkal erősebb vagy.
Mert a „csapatodnak” három dolgot mindenképpen tudnia kell: hogy küzdenie kell, hogy képes küzdeni, és hogy Te hiszel bennük!

Cím

Énerőmű Corvin Körút 44
Budapest
1192

Telefonszám

+36303499318

Weboldal

http://www.eneromu.hu/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Énerőmű - Dr. Gyöngy Lilla Kineziológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Énerőmű - Dr. Gyöngy Lilla Kineziológus számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Budapest városában?

Megosztás

Kategória

Gyógyítás és egészség

Our Story

Az út önmagadhoz

Mindenki boldog szeretne lenni. Ez könnyű. Hogyan lehet ezt a célt elérni? Az már nem olyan könnyű. A célba éréshez először is ismerünk kell magunkat: mik az erősségeink és mik a gyengeségeink? Mi a jó nekünk és mi az, ami rossz? Másodszor szeretnünk kell magunkat, hogy meg tudjuk engedni magunknak mindazt, ami számunkra jó, és elutasítani azt, ami rossz. Továbbá azért is, hogy képesek legyünk segítséget kérni, amikor elakadunk. Harmadszor pedig, ha az első két lépés megvan, már minden eszköz rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy megalkossuk magunkat, sőt, ha kell, újraalkossuk, méghozzá szabadon, a felesleges korlátainkat levetve. Az énerőmű ezt fejezi ki. Hiszen mindannyiunkban ott az erő, a belső energiaforrás, ami hozzásegíthet minket ahhoz, hogy miután felismertük, meg is valósítsuk önmagunkat. Az önmagamhoz vezető úton én 25 éves koromban kezdtem tudatosan lépegetni. A kitartó munka, sok tanulás és tudatos tapasztalás meghozta gyümölcsét: megtaláltam a hivatásomat, a páromat, gyermekeink lettek, és a legfontosabb, hogy megtaláltam önmagamat. Jogászból kineziológussá, alkalmazottból vállalkozóvá, magányos, sodródó kislányból céltudatos felnőtt nővé és családanyává váltam. Sokkal őszintébb és szabadabb életet élek. Az út természetesen még koránt sem ért véget, de már én irányítom a lépteimet, érzem, mivé kell még válnom, és tudom, hogyan érek el oda. Már megtapasztaltam a belső erőmet, ismerem, és nem félek használni. Az út így sokkal élvezetesebb minden buktatójával, göröngyével és kacskaringójával együtt. Kineziológusként rávezethetlek a saját utadra, hogy te is beindíthasd az Énerőművedet. Képzettségemről, szakmai tapasztalataimról, illetve, hogy a kineziológia mely ágaival dolgozom a www.eneromu.hu oldalamon olvashatsz bővebben.

The way to yourself

We all want to be happy. That’s easy. But how can we reach this goal? That’s not that easy. First, we need to know ourselves: What do I really want? What is really good for me? Second, we have to love or at least accept ourselves in order to allow ourselves all the good things we already know we need. And finally, only after these two steps, we are able to realize ourselves, in other words, to create our truest self. This is the meaning of Énerőmű (“Self-empowerment-works”): to find your truest self in you and by your inner power make it a reality in the outside world. I started to come to know myself at the age of 25. As a result of my persistent search, I have found my profession - from a lawyer I became a kineziologist - my love and I have become a mother of two. This search is of course still ongoing but now I really enjoy the process of studying and recreating myself over and over again whenever my truest self makes it necessary. As a kinesiologist my mission is to support you in launching your own Énerőmű, to find and live your truest self. For further information about my methods, studies or work experiences please, visit my website: www.eneromu.hu.