27/10/2025
Az a baj, hogy a gyerek elhiszi
Nem szeretem ezt a kifejezést: „az a baj”. De most szándékosan használom. Mert van valami, valami nagyon fontos, amire fel kell hívnom a figyelmet. Valami, ami generációk életét határozza meg.
A gyerek tiszta. Ártatlan. Üres lapként jön a világra. És te ráírhatsz, amit csak akarsz. És ő átveszi. Nem kérdez. Nem kételkedik. Csak elhiszi. Mert szülőként te vagy az istene, aki életet adott, aki mindenható, aki dönt, aki soha nem hibázik.
Férfikörben ülünk. Felteszem a kérdést: „Milyen meghatározó dolgot hittél el gyerekként, ami nem volt igaz?” Csend van. Aztán valaki megszólal. A beszélgetés végén mindenki felismeri: nem vagyok egyedül.
1. Elhiszi, hogy nem elég jó:
- Elhiszi, hogy csúnya.
Tamás, 37 éves: „Anyám azt mondta: csúnya vagy, nagyok a füleid...
Ma 37 éves vagyok. Nincs kapcsolatom. Amikor egy nő rám néz, belül hallom anyám hangját: csúnya vagy.”
Az a baj, hogy egyedül maradt. Nem azért, mert csúnya, hanem mert elhitte. És sosem próbálkozott.
- Elhiszi, hogy buta.
András, 42 éves: „Apám mindig mondta: te nem vagy okos.
Ma mérnök vagyok, diplomám van. De amikor beszélnem kell egy értekezleten, belül ott a hang: te buta vagy, ne szólj.”
Az a baj, hogy hallgat. Még akkor is, amikor igaza van. Még akkor is, amikor értékes lenne a véleménye.
- Elhiszi, hogy csak teljesítménnyel érdemli meg a szeretetet.
Péter, 39 éves: „Gyerekként csak akkor kaptam ölelést, ha jó jegyet hoztam. Megtanultam: a szeretet nem jár. Meg kell érdemelni.”
Az a baj, hogy kiégett. Állandóan hajt és bizonyít. A sikerét sem tudja élvezni.
2. Elhiszi, hogy nincs biztonságban
- Elhiszi, hogy az emberek veszélyesek.
Péter, 43 éves: „Anyám mindig mondta: ne bízz senkiben. Ma felnőtt vagyok, de nem tudok kapcsolódni. Nem tudok bízni.”
Az a baj, hogy magányos. Állandó védekezésben él, pedig senki sem támadja.
- Elhiszi, hogy nem szabad érezni.
Márton, 36 éves: „Apám mondta: ne sírj, ne légy gyenge. Ma, amikor nehéz helyzetben vagyok, nem merem kimondani mi van bennem. Nem merek segítséget kérni.”
Az a baj, hogy egyedül hordja a terhet. Azt hiszi, a segítségkérés gyengeség.
- Elhiszi, hogy ne higgyen az érzéseinek.
Mihály, 38 éves: „Amikor szóltam, azt mondták: ne beszélj butaságokat. Megtanultam: ne higgy az érzéseidnek. Ma még mindig nem bízom magamban.”
Az a baj, hogy elveszett. Nem bízik az ösztöneiben, és nem hallja a saját hangját.
3. Elhiszi, hogy ő a hibás
- Elhiszi, hogy ha megverik, ő a hibás.
István, 44 éves: „Apám vert. És mindig azt mondta: ez a te hibád. Ha jobban viselkednél, nem kéne megverjelek. Elhittem. Évtizedekig azt hittem, szégyelltem magam. Ma tudom: nem az én hibám volt.”
Az a baj, hogy magát hibáztatja. Minden rosszért, minden kudarcért.
- Elhiszi, hogy ha szexuálisan bántalmazták, ő a hibás.
Gábor, 41 éves: „Megtörtént, a családból valaki által... Amikor elmondtam anyámnak, azt mondta: biztos te csináltál valamit. Nem mondhatod el senkinek. És elhittem. Évtizedekig szégyelltem magam.”
Az a baj, hogy szégyenben él. Nem mer szeretni. Nem mer megnyílni.
Ezek a hitek beépülnek. Mint egy program.
A gyerek tiszta. Azt írsz rá, amit akarsz, és ő átveszi. A szülők sokszor nem is tudják, mit csinálnak. Ők is ezt kapták. Rájuk is ezt írták. De a végeredmény ugyanaz: felnő egy ember, aki nem érzi magát elég jónak, nem bízik magában, állandóan bizonyít, és nem mer segítséget kérni.
Az a baj, hogy ez a gyermek te vagy.
Ez a gyerek irányítja az életed. Aki még mindig éli ezeket a hiedelmeket. Ő határozza meg, kit választasz párnak, milyen munkát végzel, mennyit keresel, merre mersz elindulni. És te nem is tudod. Mert olyan régóta beépült, hogy már természetesnek érzed.
Az önismeret:
Az önismeret számomra az, amikor ránézel a lapjaidra. Látod, mi van ráírva: „Nem vagy elég jó. Csúnya vagy. Ez a te hibád.” Aztán fogod a radírt. Kitörlöd, ami hátráltat. És újraírod a lapokat. Az önismeret az, amikor visszaveszed az irányítást a saját lapjaid felett. Amikor nem mások írják az igazságod, hanem te.
Mit tehetsz?
1. Ismerd fel: nem az igazság volt. Amit gyerekként hallottál, az nem az igazság. Csak az ő véleményük, az ő sebük.
2. Mondd ki hangosan: „Nem az én hibám volt. Nem voltam buta. Érdemes voltam a szeretetre.” Mondd ki újra és újra, amíg el nem kezded hinni.
3. Töröld ki, ami hátráltat. Nézd meg a lapjaid: mi van rájuk írva? Mi az, ami már nem szolgál? Töröld ki, és írj helyette újat.
4. Dolgozz magadon. Terápia, coaching, férfikör, önismeret. Ezek a hitek mélyen beégtek, de kiáshatók. Megéri.
Az igazság:
Nem te voltál a probléma. Soha nem is voltál. Te voltál a gyerek, aki szeretetre vágyott. Tiszta voltál. Ártatlan voltál. És ráírták. És te elhitted. De most eljött az idő, hogy újraírd a lapjaid. Te elég vagy. Mindig is elég voltál. Csak senki nem mondta el neked.
Ha felismerted magad ebben, ne szégyelld. Nem vagy egyedül. És nem késő. Fogd a radírt. És kezd el.
Kiss Gergely
Férj - Apa - Férfi
