11/11/2025
A mai túlpörgött világban elfelejtettük mekkora értéke van a csendnek, a megállásnak, a belső barlangunkba való visszavonulásnak. Az önmagunkkal való kapcsolódásnak.
Annyi külső stimuláló inger van, aminek hatására még érezhetjük magunkat erővel, éllettel telinek (jó esetben). És persze sok sok olyan valós kapcsolatunk is van, amelyek valóban feltöltenek minket.
De akkor is ott marad a kérdés, hogy mi van akkor, amikor magammal maradok? A belső világommal? A belső csendemmel? A gondolataimmal? Az érzéseimmel? Mit találok ott? Mennyire vagyok képes megnyitni magamat és kapcsolódni a saját, belső forrásomhoz? A belső erőmhöz? Mennyire vagyok képes kapcsolódni és áramoltatni magamban az univerzum végtelen erejét?
Én abban hiszek, hogy a valódi stabilitásunk ott kezdődik, amikor felvesszük a kapcsolatot a kiapadhatatlan belső forrásunkkal és onnan tápláljuk önmagunkat és a környezetünk. Amikor tudjuk azt, hogy időről időre meg kell állni és töltekezni kell ebből a forrásból. Mert valódi egyensúlyban csak így lehetünk.
Minden munkásságom magja ebben vezérel, még ha ezt különböző irányokból közelítem is meg.
Így amikor női körbe hívlak, ott is annak adok teret, hogy megtapasztalva a közösség gyógyító, megtartó erejét, kezdj el önmagad valódi énjével kapcsolódni. Fedezd fel magadban a kiapadhatatlan ősforrás erejét, amely végig hullámmoztat az életed tengerén.
A most pénteki női jógán is ezzel a témával fogunk dolgozunk és áramolni. Kapcsolódunk egymással, a testünkkel, a bennünk lévő érzetekkel, a belső világunkkal, a külső és belső hangokkal. És csak beleengedjük magunkat az életünk végtelen forrásába.
Szeretettel várlak,
Ági