15/11/2025
LELKI BÉKA 🐸
Van, amikor azzal teszed a legjobbat magadnak, ha nem teszel semmit.
A mozgás, ráadásul a rendszeres testmozgás elkötelezett híve vagyok, tudjátok. Ám abban is rendületlenül hiszek, hogy tiszteletben kell tartanunk a testünk és vele együtt a lelkünk jelzéseit is.
Igen, ez okot adhat a puhányságra, a lustaságra - már látom is a "jóindulatú" és "szakértő" hozzászólásokat. 🙄
Egyetértek, sok ember hajlik a könnyebb felé. De sokan keményen dolgoznak és ott feszül bennük a kényszeres megfelelés másnak, maguknak, a guruk által leírt "mi a kifogásod?" butaságoknak és akkor is belefognak egy edzésbe, amikor a testük és az elméjük ezer jelet küld, hogy nem kéne.
Nem akarok a lustáknak mentséget szolgáltatni. Azoknak szeretnék inkább feloldozást adni, akik az év 52 hetéből 45-ön aktívak, de vannak olyan napok, amikor nem érzik a csít... Olyankor a legeslegjobb megoldás, ha hagyjuk, hogy ez a csí visszatérjen majd és akkor álljunk újra oda a jógaszőnyegre, akkor húzzunk futócipőt vagy fogjuk meg a vasakat.
Az egészség nem évi 365 nap megfeszített teljesítésből áll.
⚖️ A kiegyensúlyozottság éppen arról szól, hogy egyensúlyozunk. Tartunk egy jó tempót, de néha engedünk poroszkolást is.
Szó se róla, a finom mozgások, laza átmozgatások nem kívánnak sok energiát az ilyen napokon sem és ráadásul még jobban is érezzük magunkat utána, de van olyan, hogy még ennyire sem futja.
Tiszteljük meg ilyenkor a testünket azzal, hogy elhisszük neki, hogy a pihenés a legjobb, amit tehetünk érte. Talán (valószínű) éppen ezt akarja üzenni a saját nyelvén.
Illusztráció: Giselle Dekel Illustrations
