07/11/2025
„Valami igazán érdekes, színes, élő előadást szeretnék.”
Így hangzott a mondat a telefonban, amikor felkértek a mai napra.
És ahogy ezt meghallottam, már éreztem is, hogy hoppá, jóóó, akkor itt most van tét.
Szívdobbanásnyi izgalom. Lentebb megérted majd, miért is volt ez az egész különleges.
Szóval így érkeztem ma a Fejér Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményébe, ahol vendégül látták a sárbogárdi kollégákat is.
A hatásos kommunikációról tartottam egy interaktív előadást, benne közös próbálkozással, figyelemmel, humorral, gyakorlattal.
Szerencsés vagyok, mert nyitottan álltak ehhez épp azok, akiknek a beszéd tényleg a mindennapi munkaeszközük. Tanítanak, fejlesztenek, helyzeteket tartanak kézben, és mégis kíváncsiak arra, hogyan lehet mindezt még finomabban, tudatosabban csinálni.
Na, de volt ebben a napban egy plusz réteg is. Az, aki felhívott, aki kimondta: „legyen színes”… az a teremben ott ült ma.
Ő a tagintézmény vezetője.
És nem mellesleg: ő az anyukám. ❤️
Szóval ma nem csak pedagógusoknak adtam elő, anyukámnak is.
Ezért kicsit jobban vert a szívem most.