Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 20:00 Kedd 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 21:00 Péntek 10:00 - 18:00

http://gyogyitokezek.hu/, https://sisakjanos-csontkovacs.booked4.us/

Sisák János - Csontkovács, Szív Utca 9, Budapest (2026)

02/04/2026

Derékfájás? Lehet, hogy nem ott van a probléma, ahol érzed.

A legtöbb esetben nem egy „gyenge izom” a hibás, hanem az, hogy a medence körüli erők nincsenek egyensúlyban.

A medence nem egy passzív tartóelem.
Ez a tested egyik legfontosabb erőátviteli központja.

Az izmok itt nem külön dolgoznak, hanem erőpárokban (force couple):

– a gluteusok
– a csípőhajlítók
– az adduktorok
– a törzs stabilizátorai

folyamatosan egymást kiegyensúlyozva tartják stabilan a rendszert.

A képen látható nyilak ezt mutatják:

függőleges erők → testtartás
vízszintes erők → stabilitás
átlós erők → mozgás és rotáció

Ez egy 3 dimenziós kontrollrendszer, nem egy „tartó mechanika”.

Járás közben például:
– az egyik oldalon a farizmok stabilizálnak
– a másik oldalon a medence finoman süllyed és rotál
– közben a törzs felülről kontrollál

ettől lesz a mozgás hatékony és „könnyű”.

A kulcs nem az erő. Az egyensúly.

Ha ez felborul:
– a medence billen
– aszimmetrikusan terhel
– kompenzációk jelennek meg

És ez az, ami hosszú távon:
- derékfájáshoz
- csípőproblémákhoz
- mozgásbeszűküléshez vezet

Ezért nem működik sokszor az izolált erősítés.

A tested nem izmokban gondolkodik,
hanem mintázatokban.

A cél nem az, hogy „erősíts”,
hanem hogy összehangolj.

Összehangolt erőpárok = stabil gerinc + hatékony mozgás + kevesebb fájdalom

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

01/04/2026

A VALÓDI BIOMECHANIKA: ERŐPÁROK

A lapocka mozgását nem egyetlen izom irányítja, hanem összehangolt erőpárok (force couple-ok).

1. Felfelé rotáció – amikor a kar a fej fölé emelkedik

Ehhez három izom összehangolt működése szükséges:
• Musculus trapezius pars descendens (felső csuklyásizom)
• Musculus trapezius pars ascendens (alsó csuklyásizom)
• Musculus serratus anterior (elülső fűrészizom)

Ez a rendszer biztosítja a subacromialis tér fenntartását és a fájdalommentes karemelést.

Diszfunkció esetén vállfelhúzás, beszűkülés és impingement alakulhat ki.

2. Lefelé rotációs dominancia – gyakori diszfunkció

Az alábbi izmok tartoznak ide:
• Musculus levator scapulae (lapockaemelő izom)
• Musculus rhomboideus major et minor (nagy és kis rombuszizom)
• Musculus latissimus dorsi (széles hátizom) – közvetett hatással

Dominancia esetén a lapocka süllyesztett és gyakran előrebillent helyzetbe kerül, ami hozzájárulhat a subacromialis tér csökkenéséhez.

3. Protrakció és retrakció dinamikus egyensúlya
• Musculus trapezius pars transversa (középső csuklyásizom) és Musculus rhomboideus major et minor (nagy és kis rombuszizom) a retrakcióért felelősek
• Musculus serratus anterior (elülső fűrészizom) a protrakció és stabilizáció kulcsizmai közé tartozik

A cél nem a statikus „vállhátrahúzás”, hanem a dinamikus kontroll fenntartása mozgás közben.

4. A glenohumeralis stabilitás szerepe

A rotátorköpeny izmai:
• Musculus supraspinatus (tövis feletti izom)
• Musculus infraspinatus (tövis alatti izom)
• Musculus teres minor (kis görgetegizom)
• Musculus subscapularis (lapocka alatti izom)

Ezek az izmok nem közvetlenül a lapockát mozgatják, hanem a humerus fejét stabilizálják a cavitas glenoidalisban.

Ez a centrálás elengedhetetlen ahhoz, hogy a lapockát mozgató izmok hatékonyan működjenek.

AMIKOR AZ EGYENSÚLY FELBORUL
• Megváltozik a scapulohumeralis ritmus
• Csökken a váll funkcionális teljesítménye
• Nő a subacromialis impingement és a glenohumeralis instabilitás kockázata

KIEGÉSZÍTÉS

A musculus pectoralis minor (kis mellizom) nem része a klasszikus erőpároknak, mégis jelentős hatással van a lapocka helyzetére.

Rögzülése révén:
• előrebillenti a lapockát (anterior tilt)
• lefelé rotáció irányába húzza
• és fenntartja a protrakciós helyzetet

Rövidült vagy túlműködő állapotban:
• csökkenti a subacromialis teret
• rontja a felfelé rotáció hatékonyságát
• és gátolhatja a musculus serratus anterior (elülső fűrészizom) optimális működését

Egy domináns, egyirányú húzóerőként képes felborítani a teljes scapuláris egyensúlyt.

A LÉNYEG

A lapocka helyzete nem egyszerűen testtartási kérdés.

Az izomrendszer működésének lenyomata.

ZÁRSZÓ

Nem az a kérdés, hogy melyik izom „gyenge”.

Hanem az, hogy az egész rendszer hogyan működik együtt.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

20/03/2026

„Elmozdult egy csigolyám.” – mondják sokan, amikor „becsípődik” a derekuk. Valójában nem ez történik.

Ez az egyik leggyakoribb mondat, amit akut derékfájásnál hallok.

És értem, miért mondod.
Mert a fájdalom hirtelen jön, éles, és olyan, mintha „valami nem lenne a helyén”.

De jó hír: a legtöbb esetben semmi nem mozdult el a gerincedben.

Akkor mi történik?

Van egy jelenség, amit a szakmában gyakran kisízületi eredetű mozgásbeszűkülésnek (vagy „zárlatnak”) hívunk.

A csigolyák közötti kisízületekben apró bolyhos képletek (ún. synovialis bolyhok) találhatók.
Egy hirtelen, rosszul kivitelezett mozdulatnál ezek becsípődhetnek az ízfelszínek közé.

Ez egy széles körben használt magyarázó modell, ami jól leírja a jelenséget.

Mi történik ilyenkor a testedben?
• a szegment mozgása hirtelen beszűkül
• az idegrendszer veszélyt érzékel
• jön egy reflexes izomvédekezés
• és már kész is az a bizonyos „becsípődött derék” érzés

Honnan ismerős?
• éles, szúró fájdalom
• egy ujjal meg tudod mutatni
• nem sugárzik le a lábadba
• bizonyos mozdulatnál „ütközést” érzel

És miért nem látszik ez semmilyen felvételen?

Mert ez nem egy klasszikus „elváltozás”.

Az MRI (magnetic resonance imaging):
• statikus képet ad
• fekvő helyzetben készül
• nem mutatja a mozgás közbeni működést

Ez a jelenség inkább funkcionális, mint strukturális.

Mit NE csinálj?

A teljes pihenés általában nem oldja meg.
A tested nem „rögzítést”, hanem újraszabályozást igényel.

Mi segít?
• kíméletes mozgás
• célzott manuális kezelés
• a beszűkült szegment újraaktiválása

Fontos:
Ha a fájdalom lesugárzik a lábadba, zsibbadás vagy izomgyengeség jelentkezik,
az már más történet – azt ki kell vizsgálni.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

18/03/2026

MIÉRT NEM MÚLIK A DERÉKFÁJÁS A NYÚJTÁSTÓL?
(És mi köze ehhez a stressznek)

Sokan jönnek hozzám úgy, hogy
hónapok óta nyújtanak,
masszázsra járnak,
mégis visszatér a derékfájás.

Sőt, néha rosszabb lesz.

Mi történik ilyenkor valójában?

A legtöbben a csípőhajlítót, azon belül a horpaszizmot (psoas) próbálják lazítani.

Csakhogy a psoas nem egy „egyszerű izom”.

Közvetlen kapcsolatban áll a gerinccel,
szoros együttműködésben van a rekeszizommal,
és része a stresszreakcióinknak.

A tested nem „rövidült” – hanem védekezik

Amikor stressz ér, az idegrendszer aktiválja az „üss vagy fuss” reakciót.
A psoas megfeszül, stabilizál, vagy védelmi helyzetbe húzza a testet.

Ha ez tartóssá válik, az izom nem azért feszes, mert rövid,
hanem mert nem tud ellazulni.

Ez egy idegrendszeri állapot.

A „lefagyás” állapota

Krónikus stressznél a test beragadhat egy úgynevezett freeze állapotba.

Nem harcol, nem menekül, hanem tartja magát.
Ilyenkor a psoas folyamatos készenlétben van.

Miért nem működik a nyújtás?

Mert a test ezt nem segítségként, hanem behatásként érzékeli.

A válasz egyszerű:
visszafeszít, védekezik, növeli a tónust.

Ezért van az, hogy minél jobban nyújtod, annál makacsabb lesz.

Akkor mi működik?

Nem erő, hanem idegrendszeri „engedély”.

Finom, indirekt technikák
Légzés rendezése (rekeszizom)
Biztonságérzet visszaépítése
A teljes rendszer kezelése, nem csak a csípőé

Röviden

A tested nem ellened dolgozik, hanem véd.
És amíg veszélyt érzékel, nem fog elengedni.

Ha visszatérő derékfájásod van, lehet, hogy nem nyújtani kell,
hanem megnyugtatni a rendszert.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

16/03/2026

SOK FUTÓ NEM A LÁBÁTÓL, HANEM A DEREKÁTÓL FÁRAD EL.

És ez nem véletlen.

A futás során minden egyes lépésnél a testsúlyod 2–3-szorosa érkezik vissza a talajból a testedbe. Ha a tested nem tudja ezt az erőt megfelelően elosztani, akkor a terhelés gyakran az ágyéki gerincen landol.

A futás utáni derékfájás leggyakrabban nem a derék problémája, hanem egy biomechanikai lánc hibája.

Íme a 3 leggyakoribb ok.

A csípő nem dolgozik eleget

Normális futómozgásnál a csípőfeszítés adja a lépés hajtóerejének jelentős részét. Ebben a nagy farizom játssza a főszerepet.

Ha azonban a farizmok gyengék vagy késve aktiválódnak (ami ülő életmódnál nagyon gyakori), a test kompenzálni kezd.

Ilyenkor a mozgás egy része a derékból jön létre, a gerinc túl sokat dolgozik, és a gerincfeszítő izmok túlterhelődnek.

Instabil a lumbopelvikus régió

A derék és a medence találkozása a test egyik legfontosabb erőátviteli központja.

Ha a mély törzsizmok, a medencestabilizátorok és a csípőizmok nem működnek összehangoltan, a futás közben keletkező erők nem tudnak hatékonyan átvezetődni a testen.

Ilyenkor a gerinc kisízületei, szalagjai és izmai több terhelést kapnak, mint amennyire tervezték őket.

Ennek következménye gyakran derékmerevség vagy fájdalom futás után.

Futástechnikai hiba (túl hosszú lépések)

Az egyik leggyakoribb technikai hiba az úgynevezett overstriding, amikor a láb túl messze a test súlypontja előtt ér talajt.

Ez növeli a becsapódási erőt és a fékező hatást minden lépésnél.

A keletkező terhelés egy része a csípőn és a gerincen keresztül nyelődik el, ami hosszabb futás után könnyen vezethet derékfájáshoz.

Összefoglalva:

A futás utáni derékfájás legtöbbször azt jelzi, hogy

• a csípő nem termel elég erőt
• a törzs stabilizációja nem optimális
• vagy a lépéstechnika túl nagy terhelést generál

Vagyis a derék sokszor nem az ok, hanem a túlterhelt láncszem.

Ha a rendszer többi része jól működik, a derék általában nem szokott panaszkodni.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

15/03/2026

ÍZÜLETEK KIROPOGTATÁSA: MÍTOSZOK HELYETT TUDOMÁNY

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a kezelés során a terapeuta „helyretesz” egy elmozdult csontot, vagy egyszerűen „kimozdít valamit a helyéről”.

Valójában azonban nem ez történik.

A modern kutatások szerint az ízületi manipuláció hatása sokkal inkább idegrendszeri és biomechanikai folyamatok eredménye, nem pedig egy csont mechanikus „visszapattintása”.

Nézzük meg, mit mond erről a tudomány.

A régi modell: a Sandoz-féle elmélet

A szakmában sokáig egy klasszikus biomechanikai modell terjedt el, amelyet Hans Sandoz írt le.

Ez a modell úgy magyarázta a manipulációt, hogy az ízület mozgása során:
• létezik egy normál mozgástartomány
• ennek végén található egy elasztikus határ
• és ezen túl helyezkedik el egy rövid ideig elérhető parafiziológiás tér

A manipulációt úgy képzelték el, mint egy gyors mozdulatot, amely rövid időre túllépi a normál aktív mozgástartományt, miközben még a szövetek élettani terhelhetőségén belül marad.

Ez a modell történetileg fontos volt, de ma már tudjuk, hogy nem magyarázza teljesen a kezelés hatását.

Mit mutatnak a modern kutatások?

Az elmúlt évek képalkotó vizsgálatai – például Greg Kawchuk kutatásai – pontosabban feltárták, mi történik az ízületben manipuláció közben.

A legismertebb jelenség a kavitáció, vagyis a jellegzetes roppanó hang.

Ez nem egy „helyére ugró csont”.

A hang valójában akkor jön létre, amikor az ízület gyors megnyúlása miatt a synoviális folyadékban oldott gázok hirtelen kiválnak (tribonukleáció) és apró buborékot hoznak létre.

Ez egy teljesen ártalmatlan fizikai jelenség.

A kezelés titka nem az erő, hanem a sebesség

A manipuláció egyik kulcsa az úgynevezett nagy sebességű, kis amplitúdójú impulzus.

A gyors mozdulat:
• nem a szövetek erőszakos „áttöréséről” szól
• hanem egy nagyon rövid idejű mechanikai inger

Ez az inger az ízületben és a környező izmokban található mechanoreceptorokat aktiválja.

Miért csökken ettől a fájdalom?

Az ízületek és izmok folyamatosan információt küldenek az idegrendszer felé a test helyzetéről és terheléséről.

Ha egy ízület mozgása beszűkül vagy irritálttá válik, az idegrendszer gyakran védelmi reakcióval válaszol:
• fokozódik az izomtónus
• romlik a mozgáskoordináció
• megjelenhet a fájdalom

A gyors manipulációs inger erős szenzoros inputot küld a gerincvelő felé, amely képes módosítani a fájdalom feldolgozását.

Ennek egyik ismert mechanizmusa az úgynevezett kapukontroll-elmélet, amelyet Ronald Melzack és Patrick Wall írt le.

Ennek lényege, hogy bizonyos gyors mechanikai ingerek gátolhatják a fájdalomjelek továbbítását a központi idegrendszer felé.

Az izmok reflexes ellazulása

Amikor a fájdalomfeldolgozás és a szenzoros információ megváltozik, az idegrendszer gyakran csökkenti a védelmi izomfeszülést.

Ennek következménye lehet:
• a fájdalom csökkenése
• a mozgástartomány javulása
• az izmok koordinációjának normalizálódása

Ezért mondjuk ma inkább azt, hogy a manipuláció neuromodulációs hatást fejt ki.

Kell-e a „roppanás” a javuláshoz?

Nem.

A jellegzetes hang nem feltétele a terápiás hatásnak.

Ezért működnek jól a műszeres technikák is.

Az egyik legismertebb ilyen módszer az úgynevezett aktivátoros kezelés, amelyet az Activator Methods International rendszerében alkalmaznak.

Az aktivátor egy speciális eszköz, amely:
• nagyon gyors
• kis amplitúdójú
• alacsony erejű impulzust ad az ízületnek

Ennek segítségével a szükséges mechanikai inger kavitáció nélkül is létrejöhet.

A lényeg

A modern szemlélet szerint a terápia nem csontok „helyreigazításáról” szól.

Sokkal inkább arról, hogy:
• megváltoztatjuk az ízületből érkező szenzoros információt
• csökkentjük a fájdalom idegrendszeri feldolgozását
• normalizáljuk az izmok működését

Vagyis a kezelés nem erővel dolgozik, hanem az idegrendszerrel kommunikál.

Ez az oka annak, hogy egy jól kivitelezett manipuláció sokszor azonnali könnyebbséget és szabadabb mozgást eredményez.

14/03/2026

A hátsó ferde myofasciális lánc szerepe a funkcionális törzsstabilitásban

Az emberi test mozgása és stabilitása nem egymástól függetlenül működő, izolált izmok eredménye, hanem egymással összekapcsolt myofasciális rendszerek együttműködésén alapul. Ezek közül az egyik fontos funkcionális egység a hátsó ferde myofasciális lánc, amely jelentős szerepet játszik az erőátvitelben, a lumbopelvicus stabilitásban és a hatékony mozgásszervezésben.

A hátsó ferde myofasciális láncot klasszikus értelemben elsősorban az egyik oldali gluteus maximus, az ellenoldali latissimus dorsi, valamint a kettő között feszülő thoracolumbalis fascia funkcionális kapcsolata alkotja. Ez a keresztirányú myofasciális kapcsolat összeköti az alsó és felső testfél működését, különösen olyan mozgások során, mint a járás, futás, emelés vagy rotációval járó feladatok.

Biomechanikai szempontból a gluteus maximus és az ellenoldali latissimus dorsi a thoracolumbalis fascián keresztül képes feszültséget közvetíteni. Ez a feszülés hozzájárul a lumbalis gerinc és a sacroiliacalis ízület környezetének stabilizálásához, valamint támogatja az erő hatékony továbbítását az alsó végtagok és a törzs, illetve a felsőtest között.

A thoracolumbalis fascia ebben a rendszerben nem pusztán passzív kötőszövetes elem, hanem fontos erőátviteli közeg. A gluteus maximus és a latissimus dorsi összehangolt működése fokozhatja a fascia feszülését, ami hozzájárulhat a sacroiliacalis ízület erőzárásának növeléséhez és a medence stabilitásának támogatásához.

A hátsó ferde myofasciális lánc szerepe járás közben különösen jól megfigyelhető. A lépésciklus során az egyik alsó végtag és az ellenoldali felső végtag mozgása funkcionálisan összekapcsolódik, és ebben a keresztmintázatban ez a lánc fontos szerepet játszik a rotációs erők kontrolljában és az előrehaladás hatékonyságában.

Amennyiben ez a rendszer nem működik megfelelően – például a gluteus maximus elégtelen ereje vagy időzítése, a latissimus dorsi csökkent funkcionális bevonódása, illetve a lumbopelvicus régió koordinációs zavara miatt –, romolhat az erőátvitel hatékonysága, nőhet a kompenzációs mozgásminták megjelenése, és ez összefüggésbe hozható deréktáji panaszokkal vagy a medenceövi kontroll csökkenésével.

Edzés- és terápiás szempontból a hátsó ferde myofasciális lánc arra hívja fel a figyelmet, hogy a törzsstabilitás fejlesztése nem csupán lokális törzsizmok izolált erősítését jelenti. Sokkal inkább olyan integrált mozgásminták fejlesztése szükséges, amelyek összehangolják a csípőextenziót, a törzskontrollt és a felsőtest funkcionális részvételét. Ilyen lehet például a felhúzás különböző formája, bizonyos rotációs gyakorlatok, illetve a húzó mozgásminták funkcionális változatai.

A hátsó ferde myofasciális lánc megértése jól mutatja, hogy a törzsstabilitás az egész testet összekötő, koordinált myofasciális kapcsolatok eredménye, és nem értelmezhető kizárólag a hasizmok izolált működéseként.

13/03/2026

A SUBOCCIPITALIS HÁROMSZÖG

A koponyaalap alatt, mélyen a tarkó régiójában található egy kis, de rendkívül fontos anatómiai terület, az úgynevezett suboccipitalis háromszög. Kis mérete ellenére ez az izomrendszer kulcsfontosságú szerepet játszik a fej finom mozgásainak szabályozásában, a felső nyaki gerinc stabilitásában és a proprioceptív szabályozásban.

A háromszöget három izom határolja:
• musculus re**us capitis posterior major
• musculus obliquus capitis superior
• musculus obliquus capitis inferior

Ezek az izmok a nagyobb, felületes nyakizmok – például a musculus splenius capitis és a musculus semispinalis capitis – alatt helyezkednek el. Az anatómiai illusztrációkon ezeket a felületes izmokat gyakran eltávolítják vagy átvágják annak érdekében, hogy a mélyebb képletek láthatóvá váljanak.

Biomechanikai szempontból a suboccipitalis izmok az atlanto-occipitalis (C0–C1) és az atlanto-axialis (C1–C2) ízületek finom mozgásait szabályozzák. Ezek az ízületek kapcsolják össze a koponyát az első két nyakcsigolyával (C1 – atlas és C2 – axis), és lehetővé teszik a fej alapvető mozgásait, például az extenziót, a rotációt és a testtartás apró korrekcióit.

A musculus re**us capitis posterior major elsősorban a fej extenzióját és az azonos oldalra történő rotációját segíti. A musculus obliquus capitis superior hozzájárul a fej extenziójához és laterálflexiójához, miközben stabilizálja a koponyát az atlas felett. A musculus obliquus capitis inferior fő feladata az atlas rotációjának létrehozása az axis körül, amely a fej precíz rotációs mozgásainak egyik alapja.

Ezen izmok egyik legérdekesebb tulajdonsága a proprioceptív funkciójuk. A suboccipitalis izmok rendkívül nagy sűrűségben tartalmaznak izomorsókat, amelyek folyamatos visszajelzést küldenek az idegrendszer számára a fej helyzetéről és mozgásáról. Ez az információ fontos szerepet játszik a testtartás szabályozásában, valamint a fej és a szem mozgásának koordinációjában.

A suboccipitalis háromszög területén halad a nervus suboccipitalis, és a régió mélyén fut az arteria vertebralis is. Ezen anatómiai kapcsolatok miatt a régió diszfunkciója vagy tartós izomfeszülése hozzájárulhat cervicogén fejfájás, nyaki merevség vagy testtartásból adódó túlterhelés kialakulásához, különösen tartósan előrehelyezett fejtartás esetén.

Biomechanikai szempontból a suboccipitalis régió egy finomhangoló rendszerként működik a fej és a nyak szabályozásában. Míg a nagyobb nyakizmok erőteljesebb mozgásokat hoznak létre, ezek a kisebb izmok biztosítják a pontosságot, a stabilitást és a neuromuszkuláris koordinációt.

A modern életmódban – különösen a hosszan tartó képernyőhasználat és az előrehelyezett fejtartás miatt – a suboccipitalis izmok gyakran tartós feszültség alatt állnak. Idővel ez izomfáradtsághoz, beszűkült nyaki mozgástartományhoz és a koponyaalapról kiinduló fejfájásos panaszokhoz vezethet.

A suboccipitalis háromszög biomechanikájának megértése segít rávilágítani arra, hogy a nyaki gerinc egészséges működéséhez nemcsak megfelelő mobilitásra, hanem finom neuromuszkuláris szabályozásra és kiegyensúlyozott izomműködésre is szükség van.

12/03/2026

ÍGY INDÍTHATÓ ÚJRA A TÖRZS STABILIZÁLÓ RENDSZERE

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy a törzs stabilitása nem elsősorban az izmok erején múlik, hanem azon, hogy a légzés és a mély stabilizáló rendszer mennyire működik összehangoltan.

Most nézzünk egy egyszerű példát arra, hogyan lehet ezt a rendszert fokozatosan újra aktiválni.

Az alábbi négy lépés egy olyan folyamatot mutat be, amellyel sokan újra megtalálják ezt a természetes stabilitást.

1. LÉPÉS – A FESZÜLTSÉG ELENGEDÉSE
Feküdj hasra, a homlokod pihenjen a kézfejeden. Lélegezz lassan és nyugodtan az alsó bordák és a has irányába. Figyeld meg, ahogy a derék és az oldalsó bordák finoman megmozdulnak a belégzés során. Ne feszíts semmit. A cél a felesleges izomfeszültség oldása.

2. LÉPÉS – A BELSŐ TÁMASZ ÉRZÉKELÉSE
Feküdj a hátadra, a lábaid pihenjenek egy széken körülbelül derékszögben. Lélegezz a has és az oldalsó bordák irányába, mintha egy hengert fújnál fel a törzsedben. Kilégzés után próbáld megtartani ezt a finom belső támaszt anélkül, hogy erőből megfeszítenéd a hasad.

3. LÉPÉS – A MEDENCE ÉS A FARIZMOK BEVONÁSA
Maradj háton fekve, de a talpak legyenek a talajon. Hozd létre a belső támaszt a légzéssel, majd a talpakon keresztül lassan emeld meg a medencéd. A mozdulat legyen nyugodt és egyenletes, mintha a törzs és a medence egyetlen egységként emelkedne.

4. LÉPÉS – STABILITÁS MOZGÁSBAN
Ereszkedj féltérdelő helyzetbe. Állítsd be a nyugodt légzést, majd végezz apró súlypontáthelyezéseket előre és hátra. A cél az, hogy a törzs stabil maradjon, miközben a test mozog.

FONTOS
Ha a légzés kapkodóvá válik vagy görcsös feszítés jelenik meg, érdemes visszalépni egy könnyebb szintre. A stabilitás nem erőből, hanem összehangolt működésből születik.

Ha érdekelnek még hasonló, a test működését érthetően bemutató magyarázatok és gyakorlatok, kövesd az oldalt. Ha pedig volt már olyan élményed, hogy egy apró változtatás nagy különbséget hozott a mozgásodban, oszd meg kommentben.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

10/03/2026

MIÉRT NEM A FELÜLÉSSEL KEZDŐDIK A TÖRZS ERŐSÍTÉSE?

Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy a test nem különálló részekből áll, hanem egy összefüggő rendszerből, és hogy bizonyos csomópontok különösen nagy hatással vannak a teljes mozgásláncra.

Az egyik ilyen kulcsterület a törzs stabilitása. Ha ez nem működik megfelelően, a derék, a csípő vagy akár a nyak is könnyebben túlterhelődhet.

Ha fáj a derék, sokan azonnal erősíteni kezdik a hasizmokat. Plank, felülés, különféle „core” gyakorlatok kerülnek elő. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a törzs stabilitása nem elsősorban erő kérdése.

A stabilitás alapja egy automatikus, finoman hangolt rendszer, amelynek központi eleme a légzés.

Amikor a légzés mély és ritmikus, a rekeszizom lefelé mozdul. Ez egy belső támaszt hoz létre a törzsben, mintha egy rugalmas hengert fújnánk fel a hasüregben. Ez a belső nyomás segít megtámasztani a gerincet minden mozdulat során.

Ha azonban a légzés felületes vagy a mellkas mozgása beszűkül, ez a belső támasz nem jön létre megfelelően. Ilyenkor a külső izmok próbálják átvenni a stabilizáló szerepet. A derék és a hát izmai folyamatos feszültségben maradhatnak, ami idővel fájdalomhoz vezethet.

Ilyen helyzetben a túl gyorsan elkezdett erősítés gyakran nem oldja meg a problémát. Ha a rendszer alapja még nem működik jól, az intenzív gyakorlatok csak rögzíthetik a hibás mintát.

A stabilitás valójában nem egy izomlázat okozó edzés eredménye, hanem egy összehangolt működésé. A légzés, a törzs mély izmai és a medence együtt dolgoznak azon, hogy a gerinc rugalmasan stabil maradjon mozgás közben.

Amikor ez a rendszer újra összehangolódik, a törzs stabilitása gyakran jelentősen javul még azelőtt, hogy komolyabb erősítésre lenne szükség.

Ha érdekel, hogyan lehet ezt a rendszert egyszerű gyakorlatokkal újra aktiválni, a következő bejegyzésben egy rövid, lépésről lépésre felépített példát is megmutatok. Ha van olyan tapasztalatod, hogy a derékfájás erősítés mellett sem javult, írd meg kommentben.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

09/03/2026

MIÉRT NEM OTT KEZELÜNK, AHOL FÁJ? – A TEST 4 FŐ CSOMÓPONTJA

Gyakran felmerül a kérdés: „Ha a nyakam fáj, miért a medencémet nézed meg?”
A válasz a test működésének egyszerű, de sokszor figyelmen kívül hagyott törvényszerűségében rejlik.

A test nem különálló alkatrészekből áll, hanem egyetlen összefüggő mechanikai rendszer. A mozgás és a terhelés erővonalakon keresztül halad végig rajta. Vannak azonban olyan pontok, ahol ezek az erők különösen gyakran találkoznak és újraosztódnak. Ha ezek közül egy elakad vagy rosszul működik, a feszültség továbbterjedhet a rendszerben, és akár egészen máshol jelenhet meg fájdalomként.

Ez az oka annak, hogy a fájdalom helye sokszor nem azonos az ok helyével.

Négy olyan csomópont van a testben, amely különösen nagy hatással van a teljes mozgásláncra.

LÁB ÉS BOKA
Minden lépésnél itt érkezik meg a talajból visszaverődő erő. Ha a talp terhelése egyenetlen vagy a boka befelé dől, ez az egész lábat elcsavarhatja. A térd helyzete megváltozik, a medence billenhet, és végül a derék kapja a többletterhelést. Nem ritka, hogy makacs derékfájás valójában a láb működéséből indul ki.

MEDENCE ÉS KERESZTCSONT
Ez a test egyik legfontosabb súlyelosztó területe. A felsőtest terhelését innen adjuk át a lábak felé. Ha ezen a ponton a mozgás beszűkül, a környező területek próbálják átvenni a feladatot. Ilyenkor a csípő vagy a derék kezd túlterhelődni.

HÁTI–ÁGYÉKI ÁTMENET
A mellkas és a derék találkozási pontja. Itt kapcsolódik össze a légzés és a törzsstabilitás rendszere. Ha a légzés beszűkül vagy a mellkas mozgása csökken, ez a terület könnyen túlterhelődik, és a derék stabilitása is romolhat.

NYAKI–HÁTI ÁTMENET
A nyak és a felső hát közötti átmenet. A monitor előtt töltött hosszú órák és az előrehelyezett fejtartás miatt ez a terület sok embernél feszessé válik. Ennek következménye lehet vállfájdalom, nyaki merevség vagy visszatérő fejfájás.

TANULSÁG
A test nem különálló részek gyűjteménye, hanem egyetlen összefüggő rendszer. Amikor egy pont túlterhelődik, érdemes mindig megnézni azokat a csomópontokat is, amelyek a teljes mozgásláncot befolyásolják.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

08/03/2026

ÉJSZAKAI FOGCSIKORGATÁS – AMIKOR AZ ÁLLKAPOCS AZ EGÉSZ TESTTARTÁST ÁTÍRJA

Sokan ébrednek reggel feszes nyakkal, tompa fejfájással vagy derékfájással. Ilyenkor a legtöbben rossz matracra vagy elfekvésre gyanakszanak.

Pedig a probléma gyakran sokkal feljebb kezdődik: az állkapocsnál.

Stressz hatására éjszaka rengetegen összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat – sokszor úgy, hogy nem is tudnak róla. Ez a tartós feszülés nemcsak az állkapocsízületet terheli, hanem több mechanizmuson keresztül az egész testtartásra hatással lehet.

Nézzük hogyan!

1. NYAKI GERINC TÚLTERHELÉSE
Az állkapocs működése szoros kapcsolatban áll a felső nyaki csigolyákkal. Ha az állkapocs tartósan feszült vagy aszimmetrikusan működik, a nyaki izmok reflexesen túlfeszülhetnek. Ez gyakran vezet nyaki fájdalomhoz, mozgásbeszűküléshez és fejfájáshoz.

2. ELŐREHELYEZETT FEJTARTÁS
Az állkapocsízület tartós terhelése könnyen együtt jár azzal, hogy a fej előrébb kerül a törzshöz képest. Ez dominóhatást indít el: a nyak és a váll izmai folyamatos túlterhelésbe kerülnek, ami az egész gerinc statikáját befolyásolhatja.

3. A TESTTARTÁS KOMPENZÁCIÓI
Az állkapocs az idegrendszeri és kötőszöveti kapcsolatok egyik fontos csomópontja. Ha a harapás vagy az izomtónus tartósan megváltozik, a test gyakran kompenzációkat alakít ki, amelyek idővel megváltoztathatják a testtartást.

4. A MEDENCE HELYZETE IS VÁLTOZHAT
A fentről induló feszültséglánc a gerincen keresztül a medencéig is hatással lehet. Ez hozzájárulhat a medence enyhe billenéséhez, az ágyéki szakasz túlterheléséhez és tartós derékfájáshoz.

5. EGYENSÚLYÉRZÉKELÉS
Az állkapocs működése kapcsolatban áll a nyaki propriocepcióval és az idegrendszer egyensúlyszabályozó folyamataival. Emiatt tartós feszüléseknél bizonytalanságérzés vagy szédülés is megjelenhet.

MIÉRT FONTOS EZ A KEZELÉSBEN?

Krónikus nyak- vagy derékfájdalomnál gyakran csak azt a területet kezelik, ahol a fájdalom jelentkezik. Ha azonban a probléma egyik forrása az állkapocs tartós feszülése, a panaszok könnyen visszatérhetnek.

A vizsgálat során ezért nemcsak a fájdalmas területet nézzük meg, hanem az állkapocs, a nyaki gerinc és a testtartás kapcsolatát is.

TESZTELD MAGAD!

Figyeld meg, hogy ezek közül igaz-e rád több is:

• Reggelente halántéktáji fejfájással ébredsz

• Kattog vagy ropog az állkapcsod evéskor vagy ásításkor

• Stresszhelyzetben észreveszed, hogy összeszorítod a fogaidat

• Visszatérő nyakfájásod van, ami kezelések után csak átmenetileg javul

• Időnként megmagyarázhatatlan szédülést vagy bizonytalanságérzést tapasztalsz

Ha ezek közül több is ismerős, érdemes megnézni, nem az állkapocs környékén kezdődik-e a probléma.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás link az első kommentben.

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

Sisák János - Csontkovács

02/04/2026

01/04/2026

20/03/2026

18/03/2026

16/03/2026

15/03/2026

14/03/2026

13/03/2026

12/03/2026

10/03/2026

09/03/2026

08/03/2026

Cím

Nyitvatartási idő

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Hétfő	10:00 - 20:00
Kedd	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 21:00
Péntek	10:00 - 18:00