09/02/2026
Dr. Peter Attia – Végigélni: Érzelmi egészség
Attia Végigélni című könyvének negyedik pillére az érzelemi egészség. Szerinte ez az egészségtartam legfontosabb komponense. Az érzelmi és fizikai egészség szorosan összefonódik, ezért a valahová tartozás érzése, az egészséges kapcsolatok ápolása másokkal és önmagunkkal legalább olyan fontos, mint a hatékony glükózanyagcsere vagy az optimális lipoproteinprofil fenntartása. A hosszú életben semmi más nem ér túl sokat bizonyos fokú boldogság, elégedettség és emberi kapcsolatok nélkül.
A fizikai és élettartam problémáink jó része az érzelmi egészségben gyökerezik, nehezebben lehet motiválni akár edzés akár étrendváltás tekintetében azt a pácienst, aki depressziós, stresszen végzi a munkáját, a magánélete boldogtalan.
Attia úgy gondolja, a mindennapi életünkben a mentális egészség mellett nagyobb figyelmet kell fordítanunk az érzelmi egészségre, ugyanis a mentális egészség sokkal könnyebben felismerhető tünetekkel jár, míg az érzelmi egészséget jóval nehezebb kategóriákba sorolni.
Az érzelmi egészségünk hibás működése sokszor olyan reakciókban, tulajdonságokban mutatja meg magát leginkább, mint függőség, legyen az szerencsejáték, alkohol vagy munka és edzés; a túlzott pszichológiai támaszkodás valaki másra; a beidegződött túlélési stratégiák, például hajlam a haragra és a dühöngésre; vagy a kötődési nehézségek. A traumák képződhetnek egy-egy esemény után, vagy kialakulhatnak hosszú idő alatt is, de megoldásuk minden esetben folyamatos proaktív erőfeszítést igényel.
Jelentősen rombolhatja érzelmi egészégünket a társadalmi környezet. Napjainkban a hazugságok, rágalmazások, a gyűlöletkeltés, a fenyegetettség légkörében élünk.
Ezek mérgek, amelyektől meg kell szabadulnunk!
Legfőbb ideje annak, hogy rossz szokásaink és beidegződéseink mellett megváltoztassuk az egészségünket napi szinten károsító feszült társadalmi környezetünket!
Az egyik legjobb, amit tehetünk, hogy átkeretezzük a gondolkodásunkat, egy olyan szituációban, ahol például elönt a harag, lépjünk hátrébb, legyünk úrrá az ösztönös reakciókon és próbáljuk meg meglátni, hogy mi történt valójában. Ez segít abban, hogy elválasszuk az ingereket és nyugodtabban, racionálisabban dolgozzuk fel a helyzeteket. A másik, hogy minél inkább tágítsuk ki az úgynevezett feszültségtűrés ablakot testmozgással, jó alvással, helyes táplálkozással, családdal töltött idővel, mély társasági kapcsolatokkal. Ezáltal ellenállóbbá válunk az olyan tényezőkkel szemben, amelyek stresszhatást tudnak kiváltani.
Az igazi gyógyuláshoz azonban, a minket alakító dolgok mélyére kell hatnunk, hogy megnézzük, hogyan adaptálódtunk hozzájuk, és hogy ezek az adaptációk hogyan szolgálnak most minket, vagy hogyan nem. Az érzelmi egészségünket is úgy kell felfognunk, mint az Orvostudomány 3.0-át: fektessük a hangsúlyt a potenciális problémák korai észlelésére és a preventív eljárások mielőbbi alkalmazására.
Lényeges eleme a gyógyulásnak, hogy saját magunkkal szemben megengedőbbek legyünk.
A szerző arra bíztat, hogy fordítsunk ugyanannyi figyelmet az érzelmi egészségünkre, mint a fizikaira, figyeljünk aktívan a reakcióinkra, legyünk önmagunkkal elfogadóak és kérjünk segítséget, saját tapasztalatait így foglalja össze: „sokkal több örömöt látok így a létezésben, mint a cselekvésben. Életemben először úgy éreztem, hogy lehetek jó apa, lehetek jó férj, lehetek jó ember. Elvégre ez a lényege az egész életnek. A lényege a hosszú életnek.”