Csakit - Csoportanalitikus és Kiképző Társaság

Csakit - Csoportanalitikus és Kiképző Társaság A CSAKIT a csoportanalízis hazai képzési és szakmai központja, módszerspecifikus egyesülete.

A test beszél, ha a lélek hallgat – gyógyulás krónikus fájdalomból analitikus kiscsoportban címmel tart előadást Bolczár...
30/09/2025

A test beszél, ha a lélek hallgat – gyógyulás krónikus fájdalomból analitikus kiscsoportban címmel tart előadást Bolczár Szabolcs az idei konferencia második napján.

A konferencia előadásai idén online is követhetők!
Regisztráció és részletek: https://csoportanalizis.wordpress.com/konferencia/

Absztrakt

Mindenkinek fáj néha a dereka, van azonban, hogy a fájdalom nem múlik el. A krónikus fájdalom nehezen megragadható jelenség: sokszor nincs kimutatható forrása, a szenvedés mégis valóságos. A fájdalom tartós fennállása, a sikertelen orvosi kezelések sorozata a betegségtudatot és az identitást is átalakítják, a következményként kialakuló pszichés tüneteket pedig gyakran nehéz elkülöníteni a betegség előtti személyiségképtől. A klinikumban gyakran találkozunk „főállású” betegekkel, elhúzódó krízisállapotokkal is.
Rövid elméleti bevezetésben ismertetem a krónikus fájdalom naprakész pszichodinamikus, fájdalomterápiás és biomechanikai megközelítését, melyek metszéspontjában dolgozom pácienseimmel az Országos Gerincgyógyászati Központban. Kitérek a fájdalombetegek jellemző személyiségvonásaira és viselkedésmintáira is, amelyek az ambulancia elmúlt 10 évében gyűjtött klinikai tapasztalatait tükrözik.
Két konkrét esetet mutatok be részletesen, melyekben jól követhető a terápia folyamata: hogyan lesz a fájdalomból történet, a történetből pedig gyógyulás. Olyan páciensekről beszélek, akik évekig, akár évtizedekig éltek együtt az állandó testi fájdalmakkal, és végül pszichoterápiás kiscsoportban, analitikus szemléletű munkában gyógyultak. A csoportban — a reflektív tér, az áttételi viszonyok és a közös gondolkodás révén — elindulhatott egy mélyebb belső munka, melynek során a fájdalom elvesztette kizárólagos jelentőségét, és helyet kaphattak a mögötte lévő érzések, veszteségek, indulatok.
A célom nem egy új elmélet felállítása, hanem annak megmutatása, hogy a krónikus fájdalom nem mindig orvosi, hanem gyakran pszichés probléma, amely a megfelelő indikáció mentén, arra alkalmas terápiás térben és kapcsolati közegben gyógyíthatóvá válik.

Illusztráció: ©Galó Tibor

Két világ határán: párbeszéd a mentalizáció-alapú csoportterápia (MBT-G) és a csoportanalízis között az autizmus kontext...
22/09/2025

Két világ határán: párbeszéd a mentalizáció-alapú csoportterápia (MBT-G) és a csoportanalízis között az autizmus kontextusában - Farkas Kinga és Sörnyei Dániel, a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakemberei előadásukban egy jelenleg zajló, rendkívül izgalmas és unikális kutatásukba engednek betekintést a hallgatóság számára.

A konferencia előadásai idén online is követhetők!
Regisztráció és részletek: https://csoportanalizis.wordpress.com/konferencia/

Absztrakt
A mentalizáció-alapú terápia (MBT) csoportos formájának (MBT-G) és a klasszikus csoportanalízisnek bár közös történeti gyökerei vannak, a közelmúltban felerősödtek azok a szakmai viták, amelyek a két megközelítés eltérő működésmódjaira, szerepfelfogásaira és elméleti hátterére irányítják a figyelmet. Egyre erősebb igény mutatkozik arra, hogy e két irányzat közötti párbeszéd ne pusztán elméleti vita, hanem gyakorlati integráció mentén bontakozzon ki. Egy olyan kísérleti csoportfolyamat tapasztalatait szeretnénk bemutatni, amelynek célja az MBT módszertanának adaptálása autizmus spektrumzavarral élő felnőttek számára. Jelenleg két pszichoedukatív csoporton vagyunk túl, amelyek az MBT-I szemléletét követték. A projekt teamvezetőjeként ugyanakkor folyamatosan reflektálni kell arra, hogy az MBT-G direktívebb, fókuszált keretei hogyan ütköznek – vagy épp hogyan gazdagíthatók – a csoportanalitikus gondolkodás szempontjaival. A szupervíziós térben – ahol a team működését csoportanalitikus keretben vizsgáltuk – olyan kérdések merültek fel, mint: hogyan értelmezhető a mintha-tér ott, ahol a szimbolikus gondolkodás nehezített? Hogyan tartható fenn a mentalizáció a csoportvezetők részéről, ha a résztvevőkre a konkrét gondolkodás vagy a prementalizációs módok dominanciája jellemző? Milyen jelentést nyer a vezető szerepe, ha összevetjük az MBT egyenrangúságra építő viszonyait a csoportanalízis megközelítésével, amely mélyebben reflektál a vezetői szerepre? A csoportanalitikus szemlélet az MBT struktúrájához képest komplexebb, ugyanakkor kevésbé direkt módon szabályozott viszonyokat eredményez. A felmerülő dilemmák és megfigyelések bemutatásával ahhoz a szakmai diskurzushoz szeretnénk hozzájárulni, amely az MBT-G és a csoportanalízis kapcsolatát nem kizárólagos választásként, hanem komplementer rendszerek együttműködéseként értelmezi – különösen olyan célcsoportok esetében, akik számára a klasszikus pszichodinamikus és csoportanalitikus keretek kevésbé hozzáférhetők.

Illusztráció: ©Galó Tibor

Hogyan konstruálódik a változás lehetőségébe vetett hit? Milyen korlátai vannak a változásnak? Milyen mentális terhekkel...
10/09/2025

Hogyan konstruálódik a változás lehetőségébe vetett hit? Milyen korlátai vannak a változásnak? Milyen mentális terhekkel jár, ha a változás horizontja kontrollálhatatlanul kitágul vagy túlságosan beszűkül?
Izgalmas kérdések Sik Domonkos idei konferencia-nyitóelőadásában. 2025. 10.10.

A konferencia előadásai idén online is követhetők!
Regisztráció és részletek: https://csoportanalizis.wordpress.com/konferencia/
Fb esemény: https://fb.me/e/35PUQLvce

Az előadás absztraktja:
"Az előadásban első lépésben azt a kérdést járnám körbe (fenomenológiailag orientált társadalomelméletek segítségével), hogyan jellemezhető a késő modernitás temporális horizontja. Más szóval, hogyan konstruálódik meg társadalmi diskurzusok és gyakorlatok sorozatában a múlt, jelen és jövő azon temporális rendje (Rosa), melyben természetes evidencia a változás lehetőségébe vetett hit (Koselleck), és egyúttal kitüntetett érték a flexibilitás, vagyis a változás képessége (Castells, Boltanski)?
A változás naturalizált horizontjának „genealógiai” elemzését második lépésben annak vizsgálata egészíti ki, hogy milyen korlátai vannak a változásnak. Ezen a ponton a szociológiai struktúraelméletekre érdemes kitérni: hogyan jelöli ki a társadalmi pozíció azokat a viselkedési, affektív és gondolkodási pályákat, melyek „kötött pályaként” keretezik az egyéni életet (Bourdieu); milyen értelemben kötött maga a változás lehetősége relatíve privilegizált társadalmi helyzetekhez (Standing); és miként magyarázható a reziliencia (vagyis a strukturálisan predetermináló esélyek ellenében zajló változás) szociológiailag, egy többdimenziós társadalmi térben zajló erőforrás-koverzióként?
A változás lehetőségének és korlátainak áttekintését követően térnék rá néhány mentális zavarok szociológiájával kapcsolatos kérdésre. Milyen mentális terhekkel jár, ha a változás horizontja kontrollálhatatlanul kitágul (anómiától a szorongásig), és milyen következményei vannak, ha a változás tere túlságosan beszűkül (elidegenedéstől a depresszióig)? Miként jellemezhetők a társadalmi hálózatelméletek segítségével az előbbi és utóbbi esetek, milyen értelemben motiválják a bennük átélt társadalmi szenvedésmintázatok maguk is a (társadalmi) változást? És végezetül, mi következik az emancipatórikus praxisokra nézve mindezekből: hogyan alakíthatók a változás horizontját túlhangsúlyozó, ill. azt beszűkítő konstellációk, hogyan teremthetők meg és stabilizálhatók az emancipatórikus változás társadalmi terei?"

Illusztráció: ©Galó Tibor

Fogadjátok szeretettel az idei konferencia absztraktjait. Rendkívül sokszínűnek és izgalmasnak ígérkezik a program! Ha m...
08/09/2025

Fogadjátok szeretettel az idei konferencia absztraktjait.
Rendkívül sokszínűnek és izgalmasnak ígérkezik a program! Ha még sosem voltál, de érdeklődsz, akkor mindenképpen érdemes ezzel kezdeni!
Szeptember 10-ig még kedvezményesen lehet jelentkezni!

https://csoportanalizis.wordpress.com/wp-content/uploads/2025/09/absztraktok-2025.pdf

Részletek: https://csoportanalizis.wordpress.com/konferencia/

A CSAKIT V. éves konferenciája Budapest, 2025.10.10-11. Váltóláz Megújulás kívül-belül? 2025.10.10-11. “Ami él, az soha nem állandó, és minden teremtmény négydimenziós, hiszen térben és időben léte…

Cím

II. János Pál Pápa Tér 6
Budapest
1081

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Csakit - Csoportanalitikus és Kiképző Társaság új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Csakit - Csoportanalitikus és Kiképző Társaság számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram