Szabó-Bökönyszegi Adrienn, gyermek klinikai szakpszichológus, TSMT terápia

Szabó-Bökönyszegi Adrienn, gyermek klinikai szakpszichológus, TSMT terápia Szabó-Bökönyszegi Adrienn, gyermek klinikai szakpszichológus és egyéni TSMT terapeuta szakmai oldala

Szeretettel ajánlom Nóriékat😘
09/11/2025

Szeretettel ajánlom Nóriékat😘

🤔👂🧠 Mit jelent a GOH és a GMP vizsgálat?

GOH: beszédhallást vizsgáló eljárás
GMP: beszédészlelést és -megértést vizsgáló eljárás

Ezek a tesztek segítenek megállapítani, hogy a gyermek:

🔹 pontosan felismeri-e és megkülönbözteti-e a hangokat,
🔹 képes-e helyesen értelmezni szavakat és mondatokat hallás után,
🔹 megérti-e a hallott történeteket, és tud-e rájuk helyesen válaszolni.

🎯 Mi a vizsgálat célja?

A vizsgálat célja, hogy feltérképezzük, a gyermek hogyan észleli és érti a beszédhangokat, szavakat és mondatokat,
hiszen ezek a képességek alapvetőek:

📖 az olvasás- és írástanulás,
🌍 az idegen nyelv elsajátítása,
🗣️ valamint a sikeres kommunikáció szempontjából.

🧑‍⚕️🎧👶 Hogyan zajlik a vizsgálat?

A vizsgálat egyéni helyzetben, logopédus vezetésével történik, oldott, barátságos légkörben. ☺️

3 éves kortól 13 éves korig alkalmazható.

A gyermek fülhallgatón keresztül különböző feladatokat hall, például:

🎧 hangdifferenciálási feladatokat,
🗣️ szóismétlést és szófelismerést,
🧩 mondatismétlést,
🧠 szó- és mondatértési feladatokat,
📚 történethallgatást és kérdések megválaszolását.

👶 A vizsgálat játékos jellegű, nincs tétje, a gyerekek általában örömmel vesznek részt benne.

📝👨‍👩‍👧 Mi történik a vizsgálat után?

A logopédus kiértékeli az eredményeket, majd visszajelzést ad a szülőnek:

✔️ Ha a gyermek teljesítménye életkornak megfelelő, további teendő nincs.
⚠️ Ha eltérést tapasztalunk, javaslatot teszünk fejlesztésre vagy további vizsgálatra.

🧠 A GOH és GMP vizsgálat segít időben felismerni az esetleges beszédészlelési és -megértési nehézségeket, így célzott fejlesztéssel támogathatjuk a gyermek fejlődését. 🌱💬

́gypedagógia

Nagy szeretettel ajánlom Margót
09/11/2025

Nagy szeretettel ajánlom Margót

📚Gyógypedagógiai állapotfelmérés és iskola-előkészítő fejlesztések óvodásoknak!📚

Célunk, hogy minden gyermek saját tempójában, vidám légkörben fejlődjön.
Egyéni és csoportos foglalkozásaink előzetes egyeztetéssel elérhetők.

📍 Empa Rehabvilág – Debrecen
📧 emparehabvilag@gmail.com

📞 +36 20 211 7044

08/11/2025

2026. januárjától új szolgáltatással bővül a kínálatunk. A 🌿mentálhigiénés programmal🌿 kapcsolatban keressetek minket bátran:

A csoportba várjuk azokat a szülőket, akik úgy érzik:
• nehezen élik meg a gyermekük fogyatékosságával járó változásokat,
• családtagjaik, baráti körük eltávolodott tőlük gyermekük születése után,
• nehezen tudnak közösségekhez kapcsolódni,
• szembesültek már azzal, hogy a család speciális élethelyzete értetlenséget, elutasítást vált ki egyes emberekből, amit nehéz feldolgozni,
• saját céljaik túlságosan háttérbe szorultak, szakmai pályafutásuk megtorpant,
• szülőként olyan nehézségekkel néznek szembe, amelyekkel nehezen birkóznak meg,
• házasságukat nem várt kihívás elé állították a megváltozott körülmények,
• szeretnének hasonló helyzetben levő szülők megértő hozzáállásából és hasznos tapasztalataiból erőt meríteni

🤝 A találkozások célja, hogy segítsünk feldolgozni a veszteségeket, felismerni az új élethelyzetben rejlő értékeket, és megtalálni a belső erőforrásokat.

Csoportvezető: Nagy-Farkas Csilla
💰 Részvételi díj: 4000 Ft / alkalom
🗓️ Időpontok: januártól 2 hetente pénteken
📧 email: farkascsilla0726@gmail.com
📞 Telefon: 20/211-7044

07/11/2025
05/11/2025

A kamaszkor egy izgalmas, ugyanakkor sokszor viharos időszak – nemcsak a fiatalok, hanem a szülők életében is. Hogyan értsük meg jobban serdülő gyermekeinket...

01/11/2025

Gyerekek és a gyász 🩶

„Az élet olyasmi, mint a szél.
A szél láthatatlan, de érzed, amikor fúj.
Amikor fúj a szél, libegnek a falevelek, szállnak a szöszök, és magasra repül az égbe a papírsárkány.
Amikor a szél elszökik, minden mozdulatlanná válik.
Nem libeg, nem száll, nem repül magasra az égbe semmi.
Hová tűnik a szél, amikor nem libegteti és repteti a dolgokat? Valahova máshova.”
(Shona Innes: Az élet olyan, mint a szél; Rét Viktória fordítása)

Ez a hétvége a legtöbb családban az elhunyt szeretteinkre való emlékezésről szól. Mindenki a saját hite és rítusa szerint éli meg ezeket a napokat, s különösen nehéz ez azok számára, akik nemrég vesztették el szerettüket. Bármennyire is szeretnénk megóvni gyermekeinket ezektől a tapasztalatoktól, a halál az élet kikerülhetetlen része, amely őket is foglalkoztatja, így szülőként fontos feladatunk válaszolni a kérdéseikre, és segíteni őket a veszteséggel való megbirkózásban.

A gyermekek halállal kapcsolatos vélekedése az életkoruk előrehaladtával változik. Kisgyermekkorban az elmúlás és a halál véglegessége még felfoghatatlan. Óvodáskorban, a mágikus gondolkodás időszakában a halál és az álom még rokon fogalmak, olyan mint egy utazás, ahonnan vissza lehet térni, így a halott gyakran tovább él a képzeletükben (eszik, iszik, tudja, ha valaki virágot visz a sírjára, stb.). Kisiskoláskorban gyakori a halál megszemélyesítése (pl. csontváz, szellem, angyal); 9-10 éves korban pedig már kialakul a test halálának reálisabb felfogása. Akik hisznek a lélek halhatatlanságában, azok ekkor már külön tudják kezelni a test halálát és a lélek további sorsát. Kamaszkorban már alakulni kezd a felnőttek halálképéhez hasonló felfogás, ám az empatikus érzelemkifejezés későkamaszkortól jellemző leginkább.

Amit szülőként fontos tudnunk a gyermekek gyászáról:

❕❕A veszteségélmény, és az ahhoz kapcsolódó gyászfolyamat nem csak egy szeretett személy halálakor jelentkezhet, hanem egy-egy, a gyermek számára fontos játék vagy háziállat elvesztése, lakóhely, iskola- vagy osztályváltáskor is megjelenik. Minden (jelentős) változáshoz, amely az életünkben történik, a gyász érzelmi élménye kapcsolódik. Ez tehát egy érzelmi folyamat, ezért nem működik megnyugtatásképpen a másik játék, vagy másik állat vásárlása a veszteség "pótlására".

◽️ A gyász felhalmozódhat. Az egymást követő pszichés veszteségek bizony összeadódnak, ami még tovább mélyítheti a gyász fájdalmát.

◽️ Habár a gyerekek hasonló érzelmeket élnek át, mint a felnőttek (szomorúság, düh, büntudat, szorongás, érzelmi bénultság), ezek rövidebb periódusokban jelentkeznek. Úgy tűnhet, hogy az egyik pillanatban szomorúak, majd mégis belefeledkeznek egy játékba; a kisebbek zavartan nevetgélhetnek, de tapasztalhatnak visszahúzódást vagy közömbösséget is, ami azt az illúziót keltheti a felnőttben, hogy a gyermek „nem fogta fel” ami történt - ez azonban nem így van. A gyerekek csupán nem tudják megfelelően kifejezni érzéseiket, gyakran nem tudják mit várnak tőlük a felnőttek, milyen viselkedés lenne „helyénvaló”.

◽️ Gyakran jelentkeznek: testi tünetek, regresszív jelenségek (újra bepisil, vagy ismét szopja az ujját, amit már elhagyott), alvási és táplálkozási zavarok, figyelmi problémák, düh, agresszió, iskolai teljesítmény romlása, szorongás, önvád.

◽️ A halál véglegességének elfogadása akár hónapokig is elhúzódhat, amely során folyamatos érzelmi hullámzás is előfordulhat.

Hogyan segítsük gyermekünket a veszteség feldolgozásában?

❗️Fontos szem előtt tartanunk, hogy a gyász egy természetes reakció, amikor érzelmi veszteség ér minket. Minden gyász egyedi, és mindenkinek – a gyerekeknek is – joga van a maga módján, a maga tempójában gyászolni.

🤍 Kisgyermekkorban különösen, de később is kiemelten fontos a biztonság kérdése. Ha a gyermek valamelyik szülőt, vagy közeli hozzátartozót veszítette el, minél előbb tisztáznunk kell, hogy mi lesz az ő további sorsa, hol fog lakni, kivel, ki vigyáz rá, ki viszi óvodába, iskolába, stb. Az új napi rutin kialakítása kapaszkodót ad a mindennapokban, és segít helyreállítani a megingott biztonságérzetet.

◽️A halál tényét egyszerű, de konkrét kifejezésekkel közöljük a gyermekkel, kerüljük az „elaludt”, vagy „elutazott” kifejezéseket, hiszen aki elutazott, az még visszatérhet, ha pedig azt mondjuk, hogy a szeretett személy elaludt, a gyermek félhet attól, hogy egyszer ő sem ébred fel.

◽️ A temetésen való részvétel igen gyakori kérdés: ezt mindig kérdezzük meg a gyermektől! Mondjuk el, hogyan fog zajlani a temetés, mi történik és mit fog látni - ezeknek az információknak a birtokában pedig döntsön ő. Amennyiben fél, vagy negatív érzése van ezzel kapcsolatban, ne erőltessük, ám igyekezzünk ezzel kapcsolatos kérdéseire megértően, félelmeit elfogadva, és nem bagatellizálva válaszolni, ami csökkenti majd szorongását. A temetésen való részvétel egy fontos eleme a gyászfolyamatnak, hiszen végső búcsút veszünk elhunyt szerettünktől, így amennyiben a gyermek nem szeretne részt venni rajta, mindenképpen találjunk módot arra, hogy ő is elbúcsúzhasson tőle: látogatásunk el a temetőbe együtt később.

◽️ A gyermek hallgatása nem azt jelenti, hogy nincsenek kérdései, csupán érzi, hogy mik azok a témák, amelyekről a családban nem, vagy nehezen lehet beszélni. Nagyon fontos tehát, hogy nyíltan kommunikáljunk az érzéseinkről és a történtekről, a gyermek életkorának megfelelő kifejezéseket használva! Ha a szülő nem hitelesen adja át saját érzéseit, és vidámságot tettet, sokkal nagyobb sérülést okozhat, hiszen a megosztott gyász és szomorúság felszabadító erővel bír, a kegyetlen igazságot pedig sokkal könnyebb elviselni, mind egy nyomasztó titkot. Az őszinteség nem azt jelenti, hogy naturalisztikus részleteket is el kell árulnunk a haláleset körülményeiről, az átadott információ legyen hiteles, de a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelő formában!

◽️ Ha megkérdezzük az érzéseiről, és nem válaszol, segíthet, hogyha őszintén beszélünk neki a saját megélésünkről. Érzelmeink megosztása kapcsán fontos szem előtt tartanunk, hogy a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások megijeszthetik a gyerekeket. Érzéseinket megosztani és kifejezni nagyon fontos és szükségszerű, ám figyeljünk arra, hogy erre ne érzelmileg elárasztott pillanatban kerüljön sor.

🍃 Kisgyermekeknél és óvodásoknál a közös játék és rajzolás is sokat segíthet az egymáshoz kapcsolódásban, és alkalmat adhat a beszélgetésre is.
🍃 Iskoláskorban gyakoriak az irreális önvádak, amelyek enyhítésére és a veszteség feldolgozására a meghitt beszélgetés mellett már meséket is használhatunk. Ebben az életkorban a gyerekek már könnyen azonosulnak a szereplőkkel, amelyeken keresztül kimondatlan problémáikat is megszemélyesíthetik.
🍃 A kamaszokra gyakran jellemző, hogy nem kíváncsiak a betegség részleteire, amellyel az érzelmi terhektől igyekeznek megóvni magukat. Problémáikról szívesebben beszélgetnek a barátaikkal, a családtagokkal szemben lehetnek bántóak, provokatívak. Gyakran egyedüllétre vágynak. Gyászuk epizodikus: 1-1 esemény vagy emléktárgy erőteljes érzelmi hullámot hozhat, amely ellen nagyon küzdenek. Legyünk velük türelmesek, és biztosítsuk őket jelenlétünkről, amikor szükségük van rá, de hagyjuk őket a maguk által választott módon gyászolni!
🍃 15-18 éves kor körül a felnőttekéhez hasonló, intenzív és időben elhúzódó gyász jelenik meg. Érzelmeiket képesek nyíltabban megélni, mélyebb baráti kapcsolatokat ápolnak.

❕A gyászfolyamat fontos része időről időre részletesen felidézni elhunyt szeretteink emlékét még akkor is, hogyha a gyermek esetleg nem emlékszik rájuk. A temető felkeresése, fényképek nézegetése, az emlékek felidézése a folytonosság élményét adja a gyermekeknek, így megélheti, hogy akik elmentek, szimbolikusan velünk maradnak.

🩶 A gyermekek gyászfeldolgozása tehát nagyban függ az életkoruktól és a szeretett személlyel való kapcsolat mélységétől is. Az egyik legfontosabb szempont a gyermekek támogatása során, hogy lehetőséget teremtsünk egy biztonságos közegben nyíltan megélni érzéseiket. Ha meg tudjuk engedni magunknak a gyász megélését, akkor elkezdődik az a lelki folyamat, amely segít elszakadni attól, amit elvesztettünk. A gyászfolyamat végén az életünk újraszerveződik, elfogadás lép a fájdalom helyébe, és az emlékek integrálódnak az élettörténetünkbe.

Könyvek íródtak a témában, ebben a posztban csak néhány fontosabb szempontot tudtam kiemelni, és válaszolni a leggyakrabban felmerülő kérdésre. Ha szeretnétek több hiteles információhoz jutni a témában, a hozzászólásoknál csatolom a felhasznált hivatkozásokat, valamint ajánlott cikkeket és néhány mesét. ⤵️



Kép forrása: Pixabay

Annyira fontos
29/10/2025

Annyira fontos

A halál, az elmúlás az életünk része. Mostanra mégis nagyon eltávolodtunk tőle. Nemcsak a gyerekekkel nehéz beszélni róla, de nekünk felnőtteknek is dolgunk ...

29/10/2025

Mutizmusról és autizmusról... - a csend és ami mögötte lehet

„Olvasom a honlapodat! Tudod, régen szinte minden ma autistának mondott gyereket mutistának tartottak!” - mondta ma reggel a piacon való találkozásunk alkalmával egy már nyolcvan felett járó egykori(?) logopédus, a régivágású, sokat látott logopédusok aranygenerációjának egyik tagja.

Sokat gondolkodtam ma ezen a kijelentésén. Hogyan lehetne megfogalmazni köztük a különbséget? Mi tehetünk?

A csend mögött nagyon eltérő okok állhatnak. Lehet például szelektív mutizmus (SM): egy szorongásos zavar, amikor a gyermek bizonyos helyzetekben „lefagy”, és nem tud megszólalni, miközben más, biztonságos közegben (pl. otthon) folyékonyan beszél.

Vagy éppen autizmus spektrumzavar (ASD), amely ezzel szemben (vagy ezzel együttjárva) egyfajta fejlődési sajátosság, amelyben a szociális-kommunikáció minősége és a rugalmatlanság/repetitivitás több helyzetben, átfogóan érintett. A pontos megkülönböztetés kulcs a jó fejlesztési tervhez.

Röviden

Szelektív mutizmus (SM): beszéd helyzetfüggően hiányzik (iskola/óvoda/idegenek), otthon rendben; fő hajtóerő: szociális szorongás.

ASD: a kommunikáció és a kölcsönösség több közegben is atipikus; gyakori a repetitív viselkedés, szűk érdeklődés, szenzoros sajátosságok.

SM + ASD: a két profil összeadódhat: egyszerre van jelen szorongásos némulás és autizmus-specifikuskommunikációs/szociális eltérés. Ilyenkor kombinált terv kell.

2. Mik az átfedések?

- Kevés/hiányzó megszólalás idegenek előtt, korlátozott szemkontaktus, visszahúzódás.

- Szenzoros érzékenységek (zaj, tömeg, fény) mindkettőben előfordulhatnak.

- Rigiditás és rutinok iránti igény: SM-ben szorongáscsökkentő „kapaszkodókként” vannak jelen, ASD-ben szinte magából a neurológiai profilból fakadó szükségletekként jelentkeznek.

3. Gyakorlati differenciálás – mit figyeljünk?

Szelektív mutizmus irányába mutat, ha…

- otthon bőbeszédű, humoros, fantáziadús; az intézményben „lefagy”;

- nonverbális csatornákat (bólintás, mutatás, írás) használ, de hangosan beszélni nem tud;

- látszik a társas vágy (odamegy, figyel, mosolyog), de a szorongás blokkolja a hangadást.

ASD irányába mutat, ha…

- otthon is atipikus a beszéd (pl. echolália, monológ, „téma-kényszerek”, szó szerinti értelmezés);

- a nem-verbális jelek (mutatás, gesztusok, arckifejezések) szűkösek/atipikusak;

- repetitív viselkedés, szűk érdeklődés, rugalmatlanság jól látható;

- a szociális kezdeményezés és közös figyelem minőségileg eltér, nem csak szorongás miatt nehéz.

Kettős diagnózis gyanúja áll fenn, ha…

- a gyermek bizonyos helyzetekben némul, de otthon is észlelhetők autizmusra jellemző kommunikációs/pragmatikai eltérések;

- a mutizmus oldódása után is fennmaradnak társalgási szabályozási gondok (fordulóváltás, témakövetés, rugalmas válaszok).

4. Mit tehetünk a diagnosztikában?

Csapatmunkában történő vizsgálat és értékelés javasolt (gyermekpszichológus/pszichiáter, logopédus, gyógypedagógus), több kontextusban:

- Részletes anamnézis (otthoni vs. intézményi kommunikáció, kezdet, lefolyás, szenzoros profil).

- Megfigyelés több helyzetben (szülővel, ismerőssel, idegennel; kiscsoportban, egyénileg).

Standardizált eszközök használata:

Autizmushoz: megfigyeléses és kérdőíves eszközök (pl. ADOS-irányultság, szociális válaszkészség skálák), pragmatikai profil.

Mutizmushoz: szorongás/SM kérdőívek (pl. SMQ), szituációs hierarchia feltérképezése.

Nyelvi és pragmatikai profil (logopédus): fonológia/artikuláció, pragmatika, diskurzus, nonverbális kommunikáció.

Funkcionális környezetértékelés: mi erősíti a némulást, mi segíti a megszólalást?

Fontos: a kettős diagnózis is lehetséges. Ne zárjuk ki egyik jelenséget a másik miatt; a megismerés célja nem feltétlenül esetben a differenciáldiagnosztika, hanem az egyéni fejlesztési szükséglet megállapítása.

5. Mi működhet a gyakorlatban?

5.1. Szelektív mutizmus (SM)

- Fokozatos kitettség (graded exposure) és az inger fokozatos elhalványítása (stilmulus fasing): apró lépésekben, elérhető célokkal („suttogás” → „halk válasz” → „normál hangerő”).

- Shaping és pozitív megerősítés: minden kommunikációs közelítést jutalmazni kell.

Kognitív viselkedésterápiás-elemek alkalmazása: szorongás-skálázás, megküzdési eszköztár (légzés, öninstrukciók) kialakítása.

Logopédiai támogatás: nyomáscsökkentett beszédhelyzetek teremtése (báb, telefon, tárgyhang), hanghasználat „visszamelegítése”.

Intézményi együttműködés: nem erőltetjük a beszédet, alternatív válaszadási csatornákat (mutatás, kártya, tablet) biztosítunk.

Súlyos, krónikus szorongás esetén: pszichiátriai konzultáció.

5.2. Autizmus (ASD)

- Szociális-kommunikációs fejlesztés: pragmatikai tréning (köszönés, kérdezés, fordulóváltás, tématartás), videómodellezés, szociális történetek.

- Vizuális struktúrák (napirend, lépéskártyák, szabálykártyák), TEACCH megközelítés alkalmazása.

- AAK/PECS vagy eszközös kommunikáció biztosítása, ha a beszéd részben/teljesen hiányzik.

- Szenzoros támogatás: zajcsökkentés, pihenősarok kialakítása.

5.3. Ha SM + ASD együtt állnak fenn

- Kettős fókusz: szorongáscsökkentés + autizmus-specifikus pragmatikai és szociális tanítás párhuzamosan.

- Környezet adaptálása: vizuális támaszok a beszéd-lépcsők mellé; szenzoros terhelés csökkentése, vizuális előrejelzés minden új szituációban.

- Célzott társalgási protokollok kialakítása: hogyan mutatkozom be, hogyan kérek játékot, hogyan zárok le párbeszédet – részletesen betanítva.

- Egységes csapatmunka: szülő–pedagógus–terapeuták közös mikro-céljai, heti visszajelzésekkel.

6. Otthoni és intézményi „mini ellenőrző listák”

Otthon:

☐ Készítsetek „bátorság-lépcsőt”: 5–7 apró lépés a célhelyzet felé.

☐ Gyakorlás „biztonságos eszközökön”: videóüzenet nagyinak, hangüzenet tanárnak, rövid telefonhívás.

☐ Dicséret a próbálkozásért is, ne csak a kimondott szavakért.

☐ Játékként építsétek: báb, szerepjáték, „detektív” (suttogva árulkodunk a nyomokról).

☐ Szenzoros előkészítés: mélynyomás, légzés, „csendes kuckó” a megterhelő helyzet előtt/után.

Óvoda/iskola

☐ Megállapodás szerinti alternatív válaszlehetőségek biztosítása (mutatás, kártya) – és lassú felkapcsolás hangra.

☐ Előre jelezni a kérdéseket/aktív szerepeket („ma 1 rövid választ kérek tőled, mondani fogom előre, mikor”).

☐ Strukturált páros feladat egy empatikus társ mellett.

☐ Nem szabad megszégyeníteni („Miért nem beszélsz?”), nincs nyilvános nyomás.

☐ Rövid, sikerorientált próbák, azonnali pozitív visszajelzéssel.

7. Gyakori tévhitek – és a valóság

„Biztos csak makacsság.” → Nem. SM-ben kényszerítő erejű szorongás áll a háttérben.

„Ha otthon beszél, nem lehet autista.” → Lehet. Az ASD átfogó mintázatot jelent, de egyéni jellemzőkkel: otthon gyakran a tünetek enyhülés is előfordulhat.

„Várjuk ki, majd kinövi.” → A korai, célzott támogatás megelőzi a rögzülést és a másodlagos problémákat (iskolai elkerülés, önértékelési zavar).

8. Mikor kérjünk komplex kivizsgálást?

- Ha a némaság, a beszéd regressziója tartós (≥1 hónap, az iskolaév első hónapját nem számítva).

- Ha otthon is észlelhető pragmatikai/szociális eltérés vagy repetitív mintázat.

- Ha a mutizmus oldódása után is nehéz a társalgás (fordulóváltás, rugalmas válaszadás, témaváltás).

- Ha a szorongás mellett erős szenzoros túlterhelés rontja az adaptációt.

9. Azonnal bevethető eszközök

„Válasz-kártyák” (igen/nem, A–B–C válasz), vizuális kérdés-előnézet („Ezt fogom kérdezni”).

Hang-„bemelegítés”: suttogó játék → halk válasz → normál hang (időzített lépcsők).

Szociális történetek + próba (videómodellezéssel) új helyzet előtt.

„Biztonsági jel” (gesztus, kép, testtartás) a megszakításhoz és kivonuló pont (szorongás-eszkaláció megelőzése).

Dicséret a bátorságért, nem a „tökéletes mondatért”.

A cél nem az, hogy „beszéltessük” a gyermeket bármi áron, hanem hogy csökkentsük a félelmet és felépítsük a hatékony kommunikációt – akár beszéddel, akár képpel, akár AAK eszközzel. A körültekintő vizsgálat (szelektív mutizmus, ASD, vagy mindkettő) megtérül: ettől lesz releváns, hatékony és emberi a segítség.

!
27/10/2025

!

!!!
26/10/2025

!!!

A halál az élet velejárója. Mégis mostanra nagyon eltávolodtunk tőle. Azt látom, hogy a szülők is inkább szeretnék megóvni a gyerekeiket a rossz érzésektől. Megpróbálják eltitkolni, ha meghalt valaki vagy alig beszélnek róla, sőt sokan a temetőbe sem szívesen viszik ki a gyereket. Azért nehéz ez, mert közben a gyerek érzi, hogy valami nincs rendben, de egyedül marad a bizonytalanságban.

Ezért is szerettem volna egy adásban arról beszélgetni, hogyan beszéljünk a gyerekekkel a halálról. Szerintem ebben a kérdésben az egyik legfontosabb segítség, ha tudjuk, mit gondolnak a gyerekek a halálról. Az előzetesben ezt jól szemléltetve elmondja szakértő vendégem Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó. Ha 6-7 év alatti gyereketek van, akkor ezt érdemes meghallgatni. >>>

24/10/2025

Cím

Debrecen

Telefonszám

+36209691700

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Szabó-Bökönyszegi Adrienn, gyermek klinikai szakpszichológus, TSMT terápia új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Szabó-Bökönyszegi Adrienn, gyermek klinikai szakpszichológus, TSMT terápia számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória