11/11/2025
A szülés nem verseny. Nincs „jobb” vagy „rosszabb” út.
Sokszor hallom, hogy a természetes, beavatkozás nélküli szülésről úgy beszélnek, mintha az valami kínzókamra lenne.
Pedig gyakran nem maga a szülés volt nehéz — hanem az, hogy az anya nem kapott elég felkészítést, támogatást vagy biztonságot hozzá.
Nem tanították meg, hogyan segíthet önmagán a fájások alatt.
Nem volt mellette olyan, aki tudta volna, hogyan támogassa őt jól.
Nem érezte magát biztonságban a környezetében.
Nem volt eszköze, tudása, kapaszkodója.
Ez olyan, mintha valakit elindítanánk a hegyre felszerelés, térkép és vezető nélkül – majd azt mondanánk: „látod, milyen veszélyes volt, jobb, ha senki nem próbálkozik.”
Pedig nem a hegy volt veszélyes — csak hiányzott a felkészülés és a kísérés.
Az élettani szülés önmagában nem traumatikus.
De ha valaki egyedül marad, vagy nincsenek eszközei, akkor könnyen lehet az.
És ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek így kell szülnie.
Mindenkinek más az útja – van, akinek a beavatkozás, az érzéstelenítés vagy az orvosi segítség hozza el a biztonságot és a békét. És ez is rendben van.
Ha Te tudatosan szeretnél készülni a szülésre — akár háborítatlan szülésre készülsz, akár már előre tudod, hogy kifejezetten ragaszkodsz egyes beavatkozásokhoz —, érdemes „tisztelni a hegyet”:
felkészülni, tanulni.
🥰 Dúlaként ebben tudlak támogatni:
együtt készülünk, megtanulod, hogyan találhatsz rá a belső erődre,
hogyan segíthet a párod, és hogyan maradhatsz biztonságban és jelen a szülésedben.
A szülés napján pedig ott vagyok melletted – kísérve, támogatva, megtartva Téged.
Írj privát üzenetet, ha úgy döntöttél, nem akarod egyedül, felszerelés nélkül megmászni a hegyet!
