A kórház egy részének otthont adó épületet, az eklektikus-klasszicizáló stílusú kastélyt 1884-ben építették a Gerliczy család számára Deszk Szeged felé eső határában. A kastélyt báró Gerliczy Ferenc és felesége, Fejérvári Gizella kapta hozományként.
1928-ben a Gerliczy uradalmat eladták és felparcellázták. A kastély épületében a Népjóléti Minisztérium gyermekszanatóriumot alakított ki tuberkulózisban szenvedő gyermekek számára.
A II. világháború során az intézet jelentősen megrongálódott. Az épület épségben maradt részét gyermekotthonnak rendezték be, ahol zsidó gyermekeknek biztosítottak menedéket.
1948-ban a szanatóriumot az Egészségügyi Minisztérium Csont tbc Gyógyintézetté szervezte át. A betegek többsége nyílt sipolyos csont tuberkolózisban szenvedett. 1949-től sikerült a megrongálódott részlegeket is beállítani a betegellátásba, aminek köszönhetően immár 120-as ágylétszámmal működhetett tovább az intézet. A betegek sebészeti ellátásban is részesültek Dr. Badó Zoltán igazgató főorvos, sebész szakorvos működése alatt. A műtéti megközelítés mellett a gyógyászati eredmények javításához nagyban hozzájárultak az újonnan kifejlesztett antituberkulotikus gyógyszerek (Streptomycin, Isonicid, PAS).
Az 1952-től 1972-ig tartó periódusban, Dr. Michailovits Lehel igazgató főorvos vezetése alatt három korszerű osztállyal, sebészeti műtővel, röntgennel, és egyéb kiegészítő részlegekkel gazdagodott a kórház. A későbbiek során nővérszállás, fizikoterápiás részleg, gyógyszertár, laboratórium, könyvtár, ebédlő, és kultúrterem is helyet kapott az épületben.
A gyógyító munkában az úgynevezett komplex kezelés irányát követték, amelynek alapját a konzervatív gyógyszeres kezelés képezte, és ezt egészítették ki a szükséges műtéti ellátásokkal. A kórház az egész ország területéről fogadott betegeket.
1969-ben a Csongrád Megyei Tanács a csont tbc-s gyógyintézetet tüdőgyógyintézetté nyilvánította, valamint 90 ágyas, új tbc-s osztály megnyitását t***e lehetővé. Az új tüdőgyógyászati osztály megyei feladatokat látott el és a betegek Szegedről és a környező településekről kerültek be.osztályt később a gyermek tbc-s esetek örvendetes csökkenése miatt felnőtt tüdőgyógyászati osztállyá szervezték át. 1965-től új urológiai tbc-s osztályt hoztak létre, amely 4 éven keresztül működött.
1969-ben a Csongrád Megyei Tanács a csont tbc-s gyógyintézetet tüdőgyógyintézetté nyilvánította, valamint 90 ágyas, új tbc-s osztály megnyitását t***e lehetővé. Az új tüdőgyógyászati osztály megyei feladatokat látott el és a betegek Szegedről és a környező településekről kerültek be.
1972-ben a csont tbc-s osztály végleg megszűnt, az intézet neve pedig „Csongrád Megyei Tanács Tüdőgyógyintézete” lett. Ezzel Csongrád megye bázis tüdőgyógyintézetévé vált. Dr. Kókai Károly igazgató főorvos irányítása mellett megkezdhette működését a kor követelményeinek megfelelő bronchológiai osztály. Jellemző az akkori betegállományra, hogy az 1163 betegből 132 tbc-ben, 138 daganatos, a többi ún. nem specifikus tüdő-megbetegedésben szenvedett. A gyógyintézeti ápolás befejezésével a kezelést a tüdőgondozókban folytatták.
1980-ban megnyitásra került az új 140 ágyas pavilon, ezáltal a gyógyintézet ágylétszáma 270-re emelkedett. Az új épületben kapott helyet az általános- és légzésfunkciós labor, a fogászati rendelő, a betegebédlő és a kardiológiai jellegű belgyógyászati osztály.
1981-től a Tüdőgyógyintézethez csatoltak négy megyei tüdőgondozót (Szeged, Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma és Mórahalom), további három tüdőgondozó pedig szakmailag tartozott a deszki hálózathoz (Makó, Szentes, Csongrád). Az immár kibővült intézmény új neve „Csongrád Megyei Tanács Tüdőkórház-Gondozóintézet” lett. Még ebben az évben megkezdhette működését az új Kardiológiai Rehabilitációs Osztály. 1983-ban a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Tüdőosztályát is ide helyezték.
Az intézet már ekkor szoros kapcsolatban állt a hajdani Szegedi Orvostudományi Egyetemmel. A kapcsolat keretén belül számos szegedi klinikai osztállyal és intézettel alakult ki a mai napig prosperáló szakmai együttműködés, mely kiterjed az egyetemi hallgatók elméleti és gyakorlati oktatására is.
1995-ben az intézmény felvette a Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórháza nevet. 1989-től Prof. Dr. Kraszkó Pál vezetésével itt kapott helyet a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszéke, mely I. tüdőosztályként is ismert.
Az intézményben jól felszerelt diagnosztikus egységek: röntgen, ultrahang, légzésfunkciós és bronchoszkópos laboratórium szolgálja a gyógyító és kutatómunkát.
A kórház működési területe kiterjedt Csongrád megyén túl, Bács-Kiskun és Békés megyére is. Jelenleg a kórház két tüdőgyógyászati (153 ágy) és egy kardiológiai rehabilitációs (35 ágy) osztállyal működik. A 137 aktív ágy mellett 51 rehabilitációs ágy (amelyből 16 tüdőgyógyászati rehabilitációs ágy) várja a betegeket az osztályok mellett működő ambulanciákon is.
A kórház területét hét hektáros gyönyörű park övezi, amelynek alapjai még a Gerliczy család idején lettek letéve. A parkban egyedi és védett kocsányos tölgyek, díszítőszobrok (Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc alkotásai), valamint szépen kialakított tó nyújt pazar látványt a sétáló látogatónak, és nyújt pihenési lehetőséget a betegeknek.
