17/12/2025
„NEM BESZÉL!” – vagy csak másképp kommunikál? �A NEM-BESZÉLŐ AUTISTA GYERMEKEK LOGOPÉDIAI MEGSEGÍTÉSÉNEK ALAPJAI - I. rész
Logopédusként sokunknak ismerősen hangzanak ezek a mondatok: „Autista, és sajnos nem beszél.” „Öt éves, még mindig nem mond szavakat… fog beszélni? Mit tegyek”
Az elkövetkezendő hetekben a nem-beszélő vagy minimálisan- verbális autista gyermekek logopédiájával fogunk foglalkozni. Ez a rész bevezetés, melyet gyakorlati bejegyzések fognak követni.
A nem (vagy alig) beszélő autista gyerekekre egyre gyakrabban használják a minimálisan verbális autista (ASD-MV) személy kifejezést. A nemzetközi adatok szerint az autista emberek kb. 25–30%-a tartozik ide – vagyis minden harmaidik-negyedik autista személy egész életében nagyon kevés beszédet használ, vagy egyáltalán nem beszél.
Erről az egyik legfrissebb tudományos cikk: Guerrera, S., Fucà, E., Petrolo, E., De Stefano, A., Casula, L., Logrieco, M. G., Valeri, G., & Vicari, S. (2025). Exploring the clinical features of minimally verbal autistic children. Frontiers in Psychiatry, 16, 1549092.
A minimális szóbeli kommunikáció nem jelenti azt, hogy nincsenek gondolataik, nincsenek üzeneteik a világnak, és nem lehet velük kommunikálni.�A szakmai kérdés az ő eseteikben inkább így hangzik: „Hogyan találjuk meg az ő kommunikációs útjukat – akár beszéddel, akár nélküle?”
MIÉRT NEM BESZÉL?
Nagyon fontos: nincs egyetlen oka annak, ha egy autista gyermek nem, vagy keveset szólal meg. Több tényező is összefonódhat ennek háttérben:
1.Neurológiai és feldolgozási különbségek�: A hallott beszédhangok feldolgozása eltérhet: a gyermek számára a beszédhangok „zajként”, kaotikus információként élhetők meg. Ilyenkor nehezebb szavakat felépíteni, utánmondani.
2. Motoros beszédtervezési zavarok – gyermekkori beszédapraxia�: Nem ritka, hogy egy nem beszélő autista gyereknél beszédapraxia is jelen van:�
– tudná „mit” szeretne mondani,�
– de az agy–szájüreg–nyelv–légzés rendszer nem tud összehangoltan működni.�
Ez a csoport tipikusan nem „akaratgyenge” vagy „ellenálló”, hanem egyszerűen motorosan nem tudja kivitelezni a szavakat.
3.Kognitív és társas-kommunikációs tényezők:
�– lehet értelmi akadályozottság a háttérben, ami megnehezíti a nyelv elsajátítását,�
– lehet jó a nem-verbális IQ, miközben a gyermek mégsem beszél,�
– sokszor a társas motiváció, a közös figyelem kialakításának nehézsége akadályozza a beszéd tanulását: ha a gyermek ritkán néz másokra, ritkán kezdeményez, kevesebb természetes nyelvtanulási helyzet jön létre.
Sok esetben (a legtöbb esetben!!!) van „elég jól működő” saját kommunikációs rendszerük. �a legtöbb autista gyerek egy idő után egész ügyesen „megoldja” a dolgait: odahúz, odavisz, sír, nevet, eltolja a kezünket, ha nem kér valamit.
A fejlesztés tervezése során nem az a kérdés, hogy „miért nem beszél?” hanem az, hogy „miből építhetünk további kommunikációt?”
MIT TEHET EGY LOGOPÉDUS?
1. AAK BEVEZETÉSE – „Nem helyettesíti a beszédet, hanem ajtót nyit hozzá”
Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) eszközei kulcsfontosságúak:
- képcserés rendszerek (PECS, saját kommunikációs könyv, kommunikációs tábla),
- jelnyelv / egyszerű jelek, gesztusok,
- tárgyak (pl. pohár → inni szeretne),
- beszédgeneráló eszközök, tabletes appok, kommunikátorok (pl. GoTalk)
- írás, gépelés, betűtábla (ha a kognitív képességek és finommotorika lehetővé teszi).
Gyakori szülői félelem„Ha képeket / gépet használ, sosem fog beszélni.” Az AAK nem akadályozza a beszédet, sőt:
- csökkenti a frusztrációt,
- segít megérteni a kommunikáció funkcióját,
- sok esetben „rávezeti” a gyereket a hangadásra (“ha kiadok hangot is, gyorsabban, jobban értenek”).
Konkrét lépések lehetnek röviden (példa):
1. Először csak a képet tanítjuk cserélni (kérés funkció).
2. Később: kép + felnőtt modellezi a mondatot (a felnőtt mondja: „KÉREK VIZET”).
3. Még később: várunk egy minimális hangot / szókezdeményt → azonnali megerősítés követi.
Nem az a cél, hogy az AAK „eltűnjön”, hanem az, hogy a gyermek egyre rugalmasabban kommunikáljon – ha jön a beszéd, örülünk, ha nem, akkor is van „hangja”.
2. BESZÉDINDÍTÁS
Nem független az AAK bevezetésétől, hanem gyakran együtt jár vele. Nem minden nem beszélő autista gyereknél ugyanaz a fejlesztés fő fókusza.
Mikor érdemes már első körben a beszédet célzó terápiát erősíteni? Mindig (!), de különösen: �
– ha van gagyogás, hangadás,�
– ha már egyszer-kétszer kimondott szavakat,�
– ha jó a hangutánzás,�
– ha a motoros kivitelezés „csak kicsit döcög”.
Itt segíthetnek:
- játékos hangadásos helyzetek (buborékfújás, autózás: brumm, puff, hopp),
- szájmozgás, artikulációs segítés (hanghoz kötött mozdulat, tükör, kézsegítés),
-taktilis-kinesztetikus megközelítések (pl. PROMPT, DTTC)).
Mikor legyünk óvatosak?�
– ha a gyermek nagyon frusztrálódik minden beszédkísérletnél,�– ha súlyos beszédapraxia gyanúja áll fenn,
Ilyenkor a fő irány, hogy legyen stabil, hatékony AAK-rendszer, amin keresztül beszélhet a világgal.
3. FUNKCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TANÍTÁSA
Nem beszélő gyerekeknél gyakoriak a kihívást jelentő viselkedések (dühroham, ütés, önsértés, elrohanás stb.). Ha nincs kommunikációs eszköz, sokszor ez marad egyedüli „üzenetnek”.
Logopédusként óriási szerepünk van abban, hogy:
- a „nem” helyett például megtanítsunk egy „nem kérem” kártyát vagy gesztust;
- a dühroham helyett egy „SZÜNETET KÉREK” jelzést;
- a tárgyelhajítás helyett egy „SEGÍTS” jelet vagy gombot.
Gyakorlatban:
1. készíthetünk kicsi „SOS-készletet” a gyereknek:�
– „fáj”, „fáradt vagyok”, „túl hangos”, „szünetet kérek”, „másikat kérek”,
- ez lehet 4–6 ikon egy kis kulcstartó-szerű táblán, amit bárhová magával vihet.
2. a gyermek teljes környezete (szülő, óvódapedagógus, dajka, gyógypedagógiai asszisztens, tanító, terapeuta) következetesen reagáljon ezekre a jelekre.
Ezzel gyakran magát a viselkedésproblémát is csökkentjük, mert a gyerek végre kap csatornát a szükségleteihez.
A KOMMUNIKÁCIÓS MÁTRIX – miért hatékony eszköz logopédus kézben?
A Charity Rowland-féle Kommunikációs Mátrix egy olyan értékelő eszköz, ami:
- nem a beszédet, hanem a kommunikációt jellemzi,
- 7 fejlődési szintre bontja a kommunikációt az újszülöttkori „csak viselkedem” állapottól a szimbólumkombinációkig (mondatokig),
mindenféle formát figyelembe vesz: mimika, testmozgás, hangadás, gesztus, tárgy, kép, jel, szó, írás…
A 7 szint röviden:
I. PREINTENCIONÁLIS VISELKEDÉSEK (szándék nélküli viselkedés) – a gyermek viselkedik, mi értelmezzük.
II.INTENCIONÁLIS VISELKEDÉSEK – már céltudatos, de még nem kommunikációra használja.
III. NEM KONVENCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ (szokatlan kommunikáció) – rángat, sikít, odahúz: szándék van, csak „furcsa” formában.
IV. KONVENCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ – mutat, bólint, fejet ráz, integet: már többnyire értjük.
V. KONKRÉT SZIMBÓLUMOK – képek, tárgyak, ikonikus gesztusok („brumm” = autó).
VI. ABSZTRAKT SZIMBÓLUMOK – szavak, jelnyelvi jelek, betűk, írott szavak.
VII. NYELV (nyelvi kombinációk) – szavakat kapcsol, mondatokat hoz létre.
Miért szeretem logopédusként?
1.Segít tisztán látni, hol tart a gyermek a kommunikáció fejlődésében – nem csak annyit mondunk, hogy „nonverbális”, hanem: pl. III. szint kérésben, II. szint információközlésben;
2. reális, apró lépésekben elérhető célokat ad: pl.�– „III → IV szint kérésekben”: rángatás helyett mutatás,�– „IV → V szint választásban”: mutatás mellé kép választása,
3. objektíven dokumentálható a fejlődés: ha fél év múlva újra kitöltjük, látjuk a változást,
4.közös platformot ad a gyermekkel foglalkozó szakembereknek: a szülő is érti, hogy:
�–„Most azon dolgozunk, hogy a sikításból mutatás legyen”,�
– „Most az a cél, hogy egyszerű képeket tudjon kérésre használni”.
- Magyar nyelven is elérhető: https://communicationmatrix.org/Content/Translations/matrix.professional_Hungarian.pdf,https://communicationmatrix.org/Content/Translations/matrix.parent_Hungarian.pdf
- jól használható – nagyon szépen „összerendezi” a sok, elsőre kaotikusnak tűnő jelzést, amit a gyerek „dobál felénk”.
Röviden összefoglalva:
A nem beszélő autista gyerek is kommunikál. �Lehet, hogy grimaszol, odahúz, eltol, sír, nevet – ezek mind üzenetek. Nem a „beszéd kikényszerítése” a feladatunk, hanem kommunikációs csatornák megnyitása.�Ha ezek között van beszéd, örülünk és minden szót megbecsülünk. Ha nincs, akkor is lehet a gyermeknek teljes értékű, kapcsolódásra alkalmas kommunikációs repertoárja. Ne feledjük a 80/20-as szabályt: a közlendőinknek csak 20%-át közvetítjük beszéd által!
Az AAK nem „végső megoldás”, hanem a kommunikáció és a beszéd értékes főútvonala.� Nem kerülő, nem zsákutca. Sok gyereknek ez az elsődleges nyelve. A Kommunikációs Mátrix segít abban, hogy ne vesszünk el.�Struktúrát, célokat ad – és láthatóvá teszi az „apró lépéseket”, amikből végül nagy változások lehetek.
Nem az a feladatunk, hogy „megjavítsuk” a gyereket, hanem hogy segítsünk neki megtalálni a saját hangját – bármilyen formában is szólal meg.
