Törpitorna - TSMT - Dunaújváros

19/12/2025

18/12/2025

Iskolaérettség és mozgás – amikor a jó teljesítmény félrevezethet
(Szenzoros sorozat 3. rész – mozgásos feldolgozás és testtudat)

A mozgásfejlődést ma már sok szülő és szakember figyeli, hiszen optimális esetben minden, gyermekkel foglalkozó szakember felvesz anamnézist. Ha egy gyermek ügyesen mozog, sportol, jól teljesít testnevelésórán, gyakran megnyugszunk: ezen a területen biztosan nincs gond. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

A látványos mozgásos teljesítmény nem azonos az érett idegrendszeri mozgásszervezéssel. Egy gyermek lehet gyors, koordinált, fegyelmezett, akár versenysportban is sikeres, miközben az idegrendszere a mozgást túlzott tudatos kontroll mellett szervezi. Megmaradhatnak éretlen együttmozgások, aktív csecsemőkori reflexek, finom testtudati bizonytalanságok, amelyek kívülről alig észrevehetők, de belül jelentős terhelést jelentenek.

Ez az oka annak, hogy az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozom versenysportolókkal, akiknél idegrendszeri háttérrel összefüggő szenzoros és szabályozási nehézségek befolyásolják a teljesítményt. A mozgás „megvan”, az eredmények is, de az idegrendszer ezt túl nagy áron működteti. A mozgás nem automatizált, ezért sok energiát vesz el, gyors kifáradáshoz, stresszreakciókhoz, teljesítményingadozáshoz vezethet.

Fontos tisztázni: a mozgásfejlesztés nem azért fontos, hogy szebb legyen a mozgás. Nem sportfelkészítés és nem esztétikai kérdés. A cél az idegrendszeri szerveződés támogatása, az automatizmusok kialakulása, a stabil testtudat és a terhelhetőség növelése. Nem az a kérdés, hogyan néz ki a mozgás, hanem az, milyen idegrendszeri költséggel valósul meg.

👉Ez az összefüggés az iskolaérettség szempontjából különösen lényeges. A testtudat nem áll meg a testen belül. Ha a gyermek nem érzi stabilan a saját testét a térben, az megjelenik a papíron is: írásban, rajzolásban, sorvezetésben, térbeli elrendezésben, matematikai feladatokban. Ilyenkor nem motivációs vagy figyelmi problémáról van szó, hanem idegrendszeri alapról.

Az iskolaérettség ezért nem sportteljesítmény kérdése, és nem az dönti el, hogy a gyermek „jól mozog-e”. Az a kérdés, hogy az idegrendszere integráltan, gazdaságosan és stabilan képes-e működni az iskolai terhelés alatt. A mozgásfejlesztés ebben az értelemben nem visszalépés és nem időveszteség, hanem megelőzés.

Az iskolaérettség nem dátum, nem látványos teljesítmény, hanem idegrendszeri állapot, amire építeni lehet.

16/12/2025

❣️

Közeleg a karácsony.
Ezzel együtt a túlingerlés, a túl sok program, viselkedési manipuláció időszaka is „naaaa, adj még egy puszit annak a nagybácsinak is”. A kicsiket néha kis csomagokként adogatják a családtagok, ismerősök. Persze ennek az időszaknak rengeteg pozitívuma van, de lehetnek negatívumok is a gyerekek szempontjából (is).

A túlingerlés ekkor azt jelenti, hogy a gyermek annyi (pl szenzoros) ingerrel találkozik, amennyivel már lehet, hogy nem tud megbirkózni. A fények, a hangok, az emberek, a tevékenységek, fotózások, a felborult napirend, a másféle ételek. Nem tudnak annyi ingert elviselni, mint a felnőttek.

Mivel segíthetünk nekik?
Ha figyelünk a jelzéseikre, és a programok tervezésénél rugalmasok vagyunk, és nem borítjuk fel nagyon a kicsik napirendjét. Ha látjuk, hogy a gyerkőcnek ez most elég (panaszos/dühös/sír/viselkedése megváltozik/visszahúzódik) akkor nyugira, figyelemre és csendre van szüksége. Nem szándékosan ellenkezik, ne feledjük!

Legyenek az adventi, ünnepi időszakban is:
-nyugis napok, nem kell minden nap programot terveznünk,
-nyugis órák, amikor van ideje a kicsiknek is lecsendesedni, töltekezni,
-olyan étel MINDEN alkalommal, amit ismer és szeret- az újdonságok mellett (pl. vásárokon a meleg gyerekpuncs, a szaloncukor, a kürtős kalács kóstolása nagyon szuper, különleges élmény).

Ha látjuk a túlstimuláció jeleit a gyerkőcön, próbáljuk meg félrevonni egy csendes helyre. Legyünk vele, és segítsünk neki, ahogyan tudunk (van, aki elfogadja ilyenkor a szeretgetést, van, aki csak csendet szeretne és támogatást). Hagyjunk időt neki ekkor is a pihenésre, tápláljuk őt ahogy eddig is, legyünk azon a helyen -otthon- : ahol a kicsi irányítani tudja kicsit a történéseket, ismeri környezetét. Halkítsuk le a zajokat, a zenét is, a fény vibrálását kapcsoljuk ki, teremtsük meg a pihenés lehetőségét. Mert erről is szól az ünnepi készülődés, az ünnep maga, a kicsiknek is. 🙂

Olvasásra ajánljuk, fontosnak tartjuk ebben az időszakban:
- immunrendszer támogatása (karácsonykor, ünnepekkor mi is így készülünk): https://kiskanalkommando.hu/oszi-teli-immunrendszer-tamogatas/
- BABAMENÜ karácsonyra, együtt: https://kiskanalkommando.hu/adhatok-a-babamnak-a-karacsonyi-menubol/
- Válogatós /ARFID gyerekek karácsonya, az evés ilyenkor így nem árt: https://kiskanalkommando.hu/arfid-eveszavar-karacsony/

Köszönjük a megosztást!
Kiskanál Kommandó Gyermektáplálási Központ

16/12/2025

👁🧠

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól lát”?
(Szenzoros sorozat 2. rész – vizuális feldolgozás)

Amikor az iskolaérettségről beszélünk, sokszor megnyugszunk egy mondattól:
👉 „Volt szemészeten, jól lát, nem kell szemüveg.”

Ez jó hír... de fontos tudni: a vizuális feldolgozás nem egyenlő az éleslátással!

Nem a szemünk tanul meg olvasni, írni és tájékozódni – hanem az idegrendszerünk dolgozza fel a látott információt.

Egy iskolai környezet vizuálisan rendkívül terhelő:
– sok inger egyszerre
– zsúfolt falak, táblák, könyvek
– sorok, betűk, számok követése
– folyamatos váltás közel–távol között
– hosszú ideig tartó fókuszálás

Ha a vizuális feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny, az idegrendszer gyorsan kifárad.

🔍 Mire gondolunk ilyenkor pontosan?

A vizuális feldolgozás része például:
– a szem finommotoros együttműködése
– a térészlelés
– a rejtett kancsalság (heterofória)
– a szakkádikus szemmozgások (sorváltás olvasáskor)
– a vizuális figyelem fenntartása
– a látott információ gyors és pontos értelmezése

Ezek a működések alap szemészeti vizsgálattal gyakran nem szűrhetők ki.

👀 Ha ezen a területen nehézség van, így jelenHET meg (sokaknál több vagy mindegyik tünet megjelenik, másoknál csak egy-egy):
– a gyermek hamar elveszíti a sorát olvasás közben
– gyakran téveszt betűket, számokat
– „szétesik” írásnál
– lassú a tempója
– gyorsan elfárad vizuális feladatokban
– elkalandozik a figyelme
– fejfájásra, szemfájdalomra panaszkodik
– fényérzékenység, migrén jelentkezhet

📌 Fontos szakmai adat:
A nemzetközi kutatások szerint
👉 a diszlexia és diszgráfia akár 60–70%-ban is összefüggésbe hozható vizuális feldolgozási nehézségekkel.

Ez nem azt jelenti, hogy „szemproblémáról” van szó – hanem arról, hogy az idegrendszer nehezebben szervezi a látott információt.

🧠 Pszichés szinten mindez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– önbizalomcsökkenéshez
– szorongáshoz
– teljesítmény alatti működéshez

Sok gyerek ilyenkor „nem szeret tanulni” – valójában túl nagy a vizuális terhelés.

📱 Egy fontos mellékszál:
Sok vizuálisan érzékeny gyermek kifejezetten vonzódik a digitális eszközökhöz.
Nem véletlenül: mert ott a kép
– strukturált
– kiszámítható
– gyors jutalmazást ad

Ez azonban elfedheti a valódi nehézséget, és hosszú távon tovább terhelheti az idegrendszert.

👉 A vizuális feldolgozást is spektrumként érdemes látni. Van, aki intenzívebben reagál, van, aki lassabban dolgoz fel – de mindkettő hatással lehet az iskolai beválásra.

Nem az a kérdés, hogy a gyermek „okos-e”. Hanem az, hogy mennyi vizuális terhelést bír el nap mint nap.

Ha ezt időben felismerjük, akkor az iskola nem túlélés, hanem tanulás lesz.

15/12/2025

🕯️Hanuka első fénye és az advent harmadik gyertyája egyszerre emlékeztet minket arra, hogy a várakozás, a fokozatosság és az ismétlődés biztonságot ad.

A TSMT®️ terápiában is ezekre az alapokra építünk:
✨ kis lépések
✨ követhető struktúra
✨ fokozatos fejlődés

Minden apró fény, lépés számít🌟.

12/12/2025

👂🧠

Iskolaérettség – miért nem elég, ha egy gyerek „jól hall”?
(Szenzoros sorozat 1. rész – auditív feldolgozás)

Az iskolaérettség nem csak arról szól, hogy a gyermek tud-e figyelni, rajzolni vagy számolni. Az alapját az adja, hogy az idegrendszere hogyan bírja a terhelést.
Bővebben itt olvashatóak a komplex összefüggések: https://szenzorosfejlodes.hu/az-iskolaerettseg-mas-szemmel-amikor-a-gyerek-okosabb-mint-amennyire-az-idegrendszere-kesz-van/

Most azonban egy rövid posztsorozatot indítok az érzékszervi feldolgozásról: arról, hogyan hatnak az egyes érzékszervi területek az iskolai beválásra, a tanulásra és a pszichés jóllétre.

Kezdjük az auditív feldolgozással. 👂

Fontos tudni:
👉 nem a fülünkkel hallunk.
A hangot az agy szűri, értelmezi és rakja össze.

Egy osztályterem auditív szempontból rendkívül megterhelő:
– folyamatos háttérzaj
– több beszéd egyszerre
– instrukciók zajban
– kiszámíthatatlan hangok

Ha az auditív feldolgozás éretlen vagy túlérzékeny,
az idegrendszer gyorsan túltelítődik.

Ez így jelenhet meg:
– zajban romlik a beszédértés
– a gyermek „nem hallja”, amit mondanak
– nehéz követni az instrukciókat
– gyors kifáradás
– délutánra szétesés
– ingerlékenység, érzelmi túlreakciók
– meltdown vagy összeomlás iskola után

Pszichés szinten ez gyakran vezet:
– frusztrációhoz
– szorongáshoz
– önbizalomcsökkenéshez
– társaktól való elszeparálódáshoz

👉 Ezek a gyerekek nem rosszul viselkednek.
Az idegrendszerük nem bírja a zajterhelést.
(Zárójelben megjegyzem: felnőtteknél is ez a leggyakoribb szenzoros túlterhelési forma a tapasztalataim szerint.)
🔎 Kutatási háttér

Tavasszal egy nemzetközi halláskonferencián, ahol magam is előadtam,
lehetőségem volt megismerni Dr. Natalia Czajka PhD (Lengyelország)
még publikálatlan kutatási eredményeit.

Egy nagyszabású lengyel szűrőprogramban több mint 10.000 iskolába készülő gyermeket vizsgáltak.

Az eredmények szerint:
– a normál hallású gyermekek közel 10%-ánál auditív feldolgozási zavart találtak
– 1268 gyermeknél semmilyen eltérés nem derült volna ki,
ha csak a hallást vizsgálják, és nem az auditív feldolgozást
(Czajka és mtsai.)

Ez pontosan az a csoport, akik:
– zajban nem értik jól a beszédet
– gyorsan kifáradnak
– csoporthelyzetben „szétesnek”

Nem az a kérdés, hogy a gyermek mit tud. Hanem az, hogy mennyit bír. - Ha ismerjük az éretlen idegrendszeri működés tüneteit, lehetőségünk van jól dönteni.🫶

09/12/2025

‼️‼️‼️

08/12/2025

Hamarosan újra dönteni kell, menjen iskolába vagy maradjon még egy évet óvodában a gyermek.
Rég olvastam ilyen jól érthető cikket, a leglényegesebb információkat tartalmazó cikket. Nektek is pár perces olvasásra ajánlom!

https://szenzorosfejlodes.hu/az-iskolaerettseg-mas-szemmel-amikor-a-gyerek-okosabb-mint-amennyire-az-idegrendszere-kesz-van/?fbclid=IwdGRjcAOjLnJjbGNrA6MuMmV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkDDM1MDY4NTUzMTcyOAABHkY7cSPe5RLtc6SeqcVFACRU_k7ZZTRs05IzVxUwmLWrLKridEUgboSbYEcI_aem_J7-lwQQvhIm5oSCZRSrHCQ

Amikor egy gyermek iskolaérettségét vizsgálják, a folyamat többnyire jól ismert elemekből áll:rajzolás, számolási előkészítés, feladattartás, emlékezet, figyelmi próba, beszédértés, egyszerű logikai feladatok.

06/12/2025

❗️❗️❗️

Iskolaérettség és a szenzoros idegrendszeri érés – miért beszélünk erről ennyit?

Hamarosan újra eljön az időszak, amikor a szülők kérvényezhetik a +1 óvodai évet. Ilyenkor sokszor előkerülnek a kérdések: „Elég érett-e a gyermekem?”, „Mi számít igazán iskolaérettségnek?”
Mivel most válik aktuálissá, sok posztom fog még erről szólni, hogy a szülők számára megkönnyítsem a döntést és valós szakmai szempontokat mérlegeljenek saját gyermekük érettségét illetően. Nézzük azonban milyen összefüggésekre támaszkodhatunk a szakmai tapasztalatokon túl...

A gyerekek iskolai beválását ma már rengeteg kutatás köti össze az idegrendszeri érés, a szenzoros feldolgozás, valamint a végrehajtó funkciók minőségével.
👉 nem az dönti el a későbbi sikerességet, hogy mennyire „okos”, hanem hogy az idegrendszere hogyan tudja kezelni az ingereket, a feladathelyzeteket és a terhelést.

🔹 Miért beszélünk ennyit a szenzoros működésről?

Mert kutatások szerint:

• már óvodáskorban jól látszik, hogy a szenzoros feldolgozás (pl. zajtűrés, figyelem zajban, mozgás–egyensúly, taktilis érzékenység) összefügg azzal, hogy a gyermek mennyire lesz iskolaérett.
• A motoros készségek, a vizuális észlelés és a végrehajtó funkciók együttesen erős előrejelzői annak, hogy a gyermek mire lesz képes az iskolában.
• A gyerek „szétesése”, túlterhelődése vagy figyelmi ingadozása nem viselkedési kérdés, hanem sokszor az idegrendszer jelzése.

Ezért hangsúlyozom minden szülőknek szóló konzultációban és szakmai fórumon:
nem az a kérdés, hogy megtanul-e majd olvasni vagy számolni, hanem hogy bírja-e azt az idegrendszeri terhelést, amit az iskola minden nap jelent.

🔹 Miért lehet életmentő a +1 év óvoda?

A plusz egy év nem „halasztás”, hanem idegrendszeri érés támogatása.
Olyan gyerekeknél különösen fontos lehet, akiknél:

- gyakori a szenzoros túlterhelődés (zaj, érintés, fény, csoporthelyzet),

- nehéz a feladathelyzetben maradás,

- bizonytalan az egyensúly és a testtudat,

- lassabban érnek az önszabályozás területei,

- instabil a figyelmi fókusz,

- nehezen dolgozzák fel az auditív ingereket (instrukciók, zajos helyzetek).

Ezek nem a „rossz gyerek” tünetei. Ezek az érő idegrendszer jelei.

Az iskolai beválást nem a betűk ismerete, hanem a neuro-szenzoros érettség alapozza meg.

🔹 A jó döntéshez megértés kell, nem félelem

Az iskolaérettség kérdése sokkal összetettebb annál, mint hogy „betöltötte-e a gyerek a hatot”. A fejlődésnek van saját ritmusa, és ez a ritmus gyerekenként jelentősen eltérhet. A szakmai kutatások egyre következetesebben mutatják, hogy az iskolai nehézségek hátterében gyakran idegrendszeri terhelhetőség, szenzoros feldolgozás, figyelmi és önszabályozási érettség áll — nem pedig diagnózisok vagy „készséghiány”.

A bizonytalanság teljesen természetes. Érdemes figyelni a jeleket, kérdezni, szakvéleményt kérni, és átgondolni, hogy a gyermek jelenlegi működésével milyen minőségben tudna belépni az iskolai helyzetekbe.
A fejlődés nem sürgethető: sokszor éppen az idő az, ami a legfontosabb idegrendszeri rendeződést hozza.

📚 Mit mutat pár fontos felhasznált szakirodalom?

Aydoner, B., & Bumin, G. (2023).
Examining the effects of sensory, motor, visual-perceptual and executive functions on school readiness in preschool children. Applied Neuropsychology: Child.
→ A szenzoros és motoros készségek, valamint a végrehajtó funkciók erős előrejelzői az iskolaérettségnek.

Yildiz, A., & Uyanik, M. (2020).
Sensory processing in preterm children at 5 years of age and its association with school readiness. Turkish Journal of Physiotherapy and Rehabilitation.
→ A szenzoros eltérések közvetlenül összefüggnek az iskolaérettségi mutatókkal.

Ashburner, J., Ziviani, J., & Rodger, S. (2008).
Sensory processing and classroom emotional, behavioral, and educational outcomes in children with ASD.
→ Az auditív szűrési és szenzoros problémák a tanulási teljesítmény akár 47%-át is magyarázhatják – az IQ-nál is erősebben.

05/12/2025

Van valami, amiről ritkán beszélünk a szenzoros gyerekek kapcsán:
hogy gyakran ott áll mellettük egy szenzorosan érzékeny szülő is.

Nem “rossz”, nem “túlérzékeny”, nem “túlreagál”.
Egyszerűen másképp dolgozza fel az ingereket, mint az átlag.

És amikor a saját idegrendszere már tele van, túlcsordul, túlterhelődik, akkor nem „nincs türelme” — csak elfogyott a kapacitása.

Sok szülő éli meg úgy, hogy vele van a baj, mert:

ő hangosnak érzi azt, amit más alig hall,

ő fáradtnak érzi azt, ami másnak nem megterhelő,

ő túlzónak érzi a vizuális vagy társas ingereket.

Pedig ez nem “gyengeség”.
Ez neurobiológiai működés.

A szenzoros gyerekekkel való együttélés gyakran egyfajta tükör:
a szülő saját érzékenysége is láthatóvá válik.

És sokszor éppen ez az érzékenység teszi őket:
💛 intuitívvá,
💛 együttérzővé,
💛 figyelmessé,
💛 kapcsolódóvá.

A felismerésnek óriási ereje van:
megmagyaráz, old, csökkenti az önvádat, segít tudatosabban szabályozni a mindennapokat.
A szenzoros működés NEM hiba. Egy idegrendszeri stílus, amit meg lehet érteni, támogatni, szeretettel körülölelni.

Ha magadra ismertél, nem vagy egyedül.
Sőt: valószínűleg sokkal több erőd van, mint gondolod. 🌿