Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 09:00 - 17:00 Kedd 09:00 - 17:00 Szerda 09:00 - 17:00 Csütörtök 09:00 - 17:00 Péntek 09:00 - 17:00

https://www.facebook.com/603213246199291/

Koós Ágnes - Lélekhangoló

Kezdőlap
Magyarország
Dunaújváros
Koós Ágnes - Lélekhangoló

Koós Ágnes - Lélekhangoló, Alternatív és holisztikus gyógyászati szolgáltatás, Nowa-Huta tér 2, Dunaújváros elérhetőségei, térképes helyadatai és útbaigazítási információi, kapcsolatfelvételi űrlapja, nyitvatartási ideje, szolgáltatásai, értékelései, fényképei, videói és közleményei.
(1)

26/12/2025

Akkor így lecsengőben 🎄... Kinek hogy telt? 🤣 Borult a fa? Repedt a bejgli? Volt veszekedés - kibékülés, meg a minden, ami ilyenkor kell? Tiszta még a függöny? 😆

23/12/2025

Eltűntem...
Nem azért, mert ne tudtam mit posztolni, mondani – bármi. Akármennyire nem akartam, Engem is elkapott a karácsonyi gépszíj. Ma még munka, bevásárlás, utolsó simítások, holnap beesünk a nyugodt, békés karácsonyba. 😮‍💨

Ahogy ellenálltam, úgy pörögtem bele Én is a nincs idő, ez kell, az kell, ide kell menni, oda kell menni körforgásba. Éreztem, hogy nem jó, hogy nem akarom.
Hétvégén volt egy szusszanásunk. Délutánig pizsamában voltunk. Szerintem az elmúlt pár hónap legjobb dolga volt végre csak lenni, és kicsukni a külvilágot. 🥹

Pedig a megállás nem jutalom. 😬 Nem akkor jár, ha már mindent kipipáltunk. Hanem alapvető szükséglet (khm... lenne). A testünk és az idegrendszerünk nem tud mit kezdeni a „majd egyszer megnyugszom” ígéretével. - az enyém sem 🤷
Most van. Most jelez. Most fáradt.
És néha a legnagyobb öngondoskodás az, ha nem csinálunk semmit „hasznosan”.

Nem mellékesen, csak úgy megjegyezvén:
Valaki meg tudja mondani, mikor és miért gyorsultunk fel ennyire? Kinek jó ez a folyamatos rohanás, a mindig-készenlét, az állandó „még ezt is meg kell csinálni”?
És ha igazából nem jó senkinek…
akkor miért csinálja mégis mindenki? 🤔

17/12/2025

-„Téged mindenki nagyon szeret!”
– Ez erős túlzás. Nem szeret mindenki. De abban igazad van, hogy sokan kedvelnek. De mire gondolsz?
– Hát most a boltban is! Tök máshogy nézett Rád, máshogy beszélt Veled az eladó, mint az előttünk álló vásárlóval.
– Igen, igazad van. De nem azért, mert „mindenki szeret”. Hanem azért, mert figyeltem. Mielőtt kérdezett volna, már mondtam: nincs törzsvásárlói kártyám, és kártyával fizetek. Két kérdés, amit Neki minden egyes embernél fel kell tennie.
Én csak levettem ezt a terhet egy pillanatra. Egy apró figyelmességet adtam felé. És ez jól esett neki. Ennyi történt.

Nem került semmibe.
Nem volt benne extra kedvesség, sem báj, sem „jófejség”. Csak jelenlét. Egy fél lépéssel kevesebb a Saját fejemben, és egy fél lépéssel több a másik felé.

És közben azon gondolkodom: mennyire elkorcsosult valami bennünk, ha már ez is elég ahhoz, hogy valaki hálás legyen. Hogy egy ember, aki naponta több száz arccal találkozik, ennyire megérzi azt, ha valaki tényleg Ránéz. Nem rajta keresztül. Rá. Persze, mindenkinek a saját világa körül forog az élete. És ez valahol így van rendjén.

De mi történik akkor, ha néha kicsit kitekintünk? Ha észrevesszük azt is, aki mellettünk áll. Aki előttünk van a sorban.
Aki csak végzi a dolgát, miközben mi a sajátunkat. Nem a nagy traumák hiánya fáj a legjobban az embereknek. Hanem az, hogy láthatatlannak érzik Magukat.
Hogy senki nem veszi észre Őket igazán.
És néha egy ilyen „semmiség” – egy mondat, egy pillantás, egy előre kimondott válasz – emlékezteti őket arra, hogy léteznek. Hogy számítanak. Nem kell mindenkinek szeretnie. Elég, ha néha valaki valóban jelen van. És néha… ez Te is lehetsz. 🤍

Koós Ágnes

14/12/2025

Advent 3. 🕯️– Amikor már „illene jól lenned” 😒

Mostanra már ég három gyertya. És ilyenkor jön az elvárás is: „Na, most már hangolódj.” 🫩 Legyél hálás. Békés. Meghitt. Összeszedett. (-Jah...nem.)

De mi van, ha nem vagy az? Mi van, ha fáradt vagy? Ha eleged van a „csodavárásból”. Ha a csend nem megnyugtat, hanem hangosítja mindazt, amit egész évben toltál Magad előtt? Erről ritkán beszélünk. Pedig sokan nem a fénytől félnek adventben, hanem attól, amit a fény megvilágít.

Ez most nem a boldogságpróba.
Hanem egy kérdés:
👉 Mit nem lehet már tovább elkenni?
👉 Mit cipelsz, amiről mindenki azt hiszi, hogy „már túl vagy rajta”?
👉 Kinek akarsz megfelelni a békés felszínnel?

A gyógyulás nem ünnepi. Nem szép. Nem instagram-kompatibilis. De őszinte. Ha idén adventben csak ennyire futja:
nem hazudni Magadnak – az már elég.
Ez is készülődés. Csak nem kirakatba való.

Koós Ágnes

11/12/2025

A minap egy elég feszes beszélgetésben voltam benne. Ahogy hullámoztak bennem az érzelmek, azt vettem észre, hogy ugyanilyen ütemben hullámzott a vágy is: most azonnal kiszaladnék rágyújtani… vagy majd csak a beszélgetés után?

Ismerős ez az impulzus? Amikor a cigi, az alkohol, az evés, a telefon görgetése vagy bármilyen „kicsi menekülőút” hirtelen nagyon csábítóvá válik. Én ilyenkor pontosan érzem: ez egy menekülés az adott szituációból. Kell néhány pillanat, amikor egyedül lehetek, átpörgethetem magamban a történéseket, kicsit eltávolodhatok az egótól, és visszatalálhatok a simulékonyabb, kapcsolódni képes énemhez.

Gyakran nem maga a cigi vagy az ital a „probléma”, hanem az a funkció, amit betölt: feszültséget szabályoz, szünetet ad, távolságot teremt. Ezért is olyan nehéz letenni. Nem csak egy szokást engednénk el, hanem egy eszközt, amivel eddig megvédtük magunkat a túl soktól.

A kérdés sokszor nem az, hogy „Miért menekülök?”, hanem hogy 👉 „Mit próbálok elviselhetőbbé tenni ezzel a kis meneküléssel?” És hogy van-e más, kíméletesebb módja annak, hogy időt, teret és levegőt adjak Magamnak.

Te milyen menekülőutakat szoktál választani, amikor túl nagy a nyomás?
És mit tanulnak belőle a saját határaid?

Koós Ágnes

10/12/2025

Kicsit nyers megfogalmazás 😅

Az ikerlángok szenvedése

Hallottátok már azt a szlogent, amikor valaki egy szenvedéssel teli párkapcsolatra rámondja, hogy “ ikerlángok vagyunk”, mintha ez azt jelentené, hogy zokszó nélkül, krisztusi keresztként kötelező lenne magukkal cipelniük a traumákból fakadó szenvedést, mérgező dinamikát és játszma-köröket. Nem, a szenvedés nem fejleszt. Az önmunka fejleszt, és csökkenti a szenvedést. A te traumakötésed semmivel sem lesz különlegesebb attól, hogy kikiáltod magadat ikerlángnak, ahelyett, hogy felelősséget vállalnál a traumáidra, és elmennél terápiába. Ez Barbi-ruhába öltöztetett spirituális elkerülés, amelynek nincs semmilyen magasztosabb rendeltetése. A te szenvedésed pontosan ugyanannyit ér, mint bárki másé. Nem fogod megváltani vele a világot, és nem fogod emelni a “kollektív rezgésszintet” azzal, hogy szenvedsz, és szenvedést okozol a párodnak, miután őt is meggyőzted arról, hogy magasztos spirituális “munkát” végeztek. Szerintem, de persze mindenki olyan illúziót kreál magának, amilyet szeretne!

Forrás: Gauranga Das - jóga és sámánizmus

08/12/2025

✨ „A tested nem felejt… néha csak finoman meg kell noszogatni, hogy el is engedje, amit cipel.” ✨

A kineziológiai oldás egy gyengéd, mégis rendkívül hatékony módszer, amely az izomtesztelés segítségével mutat rá azokra a rejtett stresszekre és érzelmi blokkokra, amelyek sokszor anélkül irányítják a mindennapjainkat, hogy észrevennénk. A folyamat során a test jelzéseit használjuk iránytűként: megmutatja, hol feszül még a múlt, hol akadt el az energia, és hol van szükség egy kis „érzelmi nagytakarításra”. A kineziológiai oldás segít oldani a feszültséget, erősíti az önbizalmat, tisztítja a gondolatokat, és finoman visszaterel a belső egyensúlyodhoz. Könnyedséget, megkönnyebbülést és letisztultabb érzelmi működést hoz, mindezt úgy, hogy közben végre megérted, mi zajlott Benned addig, amíg csak kapkodtad a fejed. És igen: gyakran előfordul, hogy egy-egy felismerésnél a test előbb „szól”, mint az elme. 🤍

Koós Ágnes

07/12/2025

A Grinch valójában sosem gyűlölte a karácsonyt. 🥺🎄Csak azt a furcsa, fojtott zsongást, ami ilyenkor körülvesz minket: a város rohanását, a boltok zúgását, az emberek kapkodását, akik próbálnak „kész lenni” valamire, ami valójában sosem a hibátlan menüről vagy a tökéletes díszekről szólt. Ő azt utálta, amikor a gesztusok mögött nem volt valódi érzés, amikor az erőltetett mosolyok és a megszokásból tett ígéretek eltakarták azt az ürességet, amire senki sem akart ránézni. És közben valahogy pont ez veszik el 👉 Mi magunk.

A jelenlét. A lelassulás. Az, hogy egymás szemébe nézünk, és nem csak a következő teendőt pörgetjük magunkban. A Grinch nem az ünnepléstől szenvedett, hanem attól a belső ellentmondástól, amit mindannyian ismerünk: amikor kifelé fényt gyújtunk, belül viszont homály marad. Amikor a szeretetről beszélünk, de elfelejtjük megélni. 🫣

A 2. advent mégis hoz valamit, amit nehéz beismerni: hogy jó érzés a süti illata, a régóta vágyott ajándék, a csillogás. Nem kell letagadni, ezek is részei az ünnepnek. 😉 De évekkel később… mi marad meg igazán? Spoiler: nem a bejgli, hacsak nem olyan traumatikusra sikerült, hogy külön terápiát igényel. 🥲 Arra fogsz emlékezni, amikor együtt nevettetek. Arra a filmre, amit minden évben megnéztek, még akkor is, ha már kívülről tudod minden második sorát. Egy pillantásra, ami tényleg Rád figyel. Arra, hogy valaki mellett végre jelen lehetsz — és hogy jelen vannak Neked.

Az advent arról szól, hogy néha lehulljon a héj: a rohanásé, a megfelelésé, a kényszeres „minden rendben”-é. Hogy visszataláljunk egymáshoz, és közben kicsit Magunkhoz is. Mert az ünnep nem egy dátum. Az ünnep az együttlét. És azt nem lehet megvásárolni.

Koós Ágnes

04/12/2025

„Ember tervez, Isten végez… Én meg közben ülök a székemben és nézem, ahogy mindenki próbálja követni a forgatókönyvet.” 😄

Komolyan, néha olyan, mintha az Élet lenne a világ legkreatívabb rendezője:
„Ó, Te ma nyugalmat terveztél? Cuki. Itt egy váratlan fordulat. Ja, és hozzácsapok egy érzelmi cliffhangert is.”
Mi pedig próbálunk alkalmazkodni, közben pedig úgy nézünk ki, mint amikor a GPS 12-szer mondja egymás után: „ÚJRATERVEZÉS…” 🤣

Mindenki szereti a kontrollt (mármint tényleg, jobban ragaszkodunk hozzá, mint a kedvenc bögrénkhez), mindenki szeretné tudni, hogy mi lesz holnap, és mindenki szeretné, ha az Élet legalább nagyjából azt csinálná, amit megbeszéltünk vele.

De hát az Élet… hát Ő ilyen szabad művészlélek. 😅 Nem lehet időpontra foglalni, nem ad visszaigazoló SMS-t, és még annál is spontánabb, mint egy barát, aki este 10-kor ír, hogy „csináljunk valamit”.

A jó hír?
Ha megtanulunk lazábban hozzáállni, néha még élvezhető is lesz ez az egész „nem úgy lett, ahogy akartam” című sorozat. Sőt, néha kiderül: pont így lett jobb. Szóval ha épp azt érzed, hogy az univerzum Rád nyomta a „plot twist” gombot – ne aggódj. Nem vagy egyedül. - Mindenki ebben van. 😅

Ha kell, hozok Neked virtuális popcorn-t is a váratlan jelenetekhez. 🍿😄

Koós Ágnes

03/12/2025

✨ A köd és az Élet ✨

Tegnap este sűrű köd volt. Az a fajta, amikor a világ halkabbnak tűnik… lassabbnak… bizonytalanabbnak.

Ahogy néztem, eszembe jutott: milyen is, amikor az Életünkben van köd? Van, amikor “csak” párás a levegő. A körvonalak még felismerhetők. Nem látunk messzire, de tudjuk, merre haladunk. Lehet, hogy óvatosabbak vagyunk, lassítunk, figyelmesebben lépünk — mégis van kapaszkodónk, irányunk. Ez az időszak gyakran hozza magával a befelé figyelést, az újratervezést, a csendes megértést.

És van a tejköd.
Amikor semmi sem látszik.
Amikor minden lépés bizonytalan.
Amikor nem tudjuk, merre induljunk, vagy érdemes-e egyáltalán mozdulni. Amikor "csak" vagy - a jelenben.
Ilyenkor a bizonytalanság szinte tapintható. A türelem, a bizalom és az Önmagunkkal való együttérzés ilyenkor a legfontosabb. A tejködben nem gyorsabban kell menni — hanem biztonságosabban. Nem többet kell tenni, hanem megengedni. Nem látni kell mindent, hanem hinni, hogy a távolban ott van az út — még akkor is, ha most nem érzékeljük. (Vagy vezetés közben egyáltalán nem látjuk 😅)

A köd nem tart örökké. Ahogy az Élet sűrű, kusza, bizonytalan időszakai sem. És amikor egyszer csak kitisztul… minden élesebb, értékesebb, tisztább lesz. 🤍

🌫️ Ha most ködben jársz: lassíts. Lélegezz. Légy türelmes Magaddal. A látótávolság változhat — de az irány Benned van.

Koós Ágnes

02/12/2025

Mi is az a Reiki – és kinek segíthet?

A Reiki egy ősi, Japánból származó energetikai módszer, amelynek célja a test, az elme és a lélek harmonizálása. A kezelés során finom érintéssel vagy akár érintés nélkül történik az energiaáramlás támogatása, segítve a szervezetet abban, hogy visszatérjen a természetes egyensúlyi állapotához.

A Reiki nem diagnosztizál és nem helyettesíti az orvosi ellátást❗, azonban kiegészítő terápiaként nagy segítséget jelenthet azok számára, akik:
✔ stresszt szeretnének csökkenteni
✔ nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb érzelmi állapotra vágynak
✔ szeretnék javítani az alvásukat
✔ lelki megterhelés, változások, veszteségek idején támogatásra van szükségük
✔ szeretnék fokozni testi-energetikai regenerációjukat
(Mintha ez mind igaz lenne erre a csodás karácsonyi időszakra - meg úgy amúgy is a rohanó napokban 😅)

A Reiki célja, hogy aktiválja a test természetes öngyógyító folyamatait, oldja a feszültséget, segítse az elengedést, valamint teret adjon a belső béke, tisztánlátás és harmónia megéléséhez. Sokak számára ez egy olyan csendes, mély kapcsolat Önmagukkal, amelyre a hétköznapok rohanásában kevés idő jut.
✨ A Reiki nem csodaszer❗ – de sokaknak jelent egy bensőséges, támogató folyamatot, ahol újra közelebb kerülhetnek Önmagukhoz. 🫂

📩 Ha szeretnél többet megtudni, kérdezz bátran — vagy tapasztald meg saját élményként hiszen idén ilyen kezelésekkel zárom az évet, van még pár időpont december 31-re. Foglalj időpontot és zárjuk együtt ezt az évet. 😊Szeretettel várlak. ✨🤍

Koós Ágnes

01/12/2025

Kaptam egy univerzális sallert. 😅
Múlt héten csilingelt egy hangüzenet, benne egy mondattal, ami olyan mélyen talált el, mintha direkt nekem címezték volna:
„Megtanultam várni… és nem vágyakozni.”

Ahogy meghallottam, éreztem, hogy ez nem csak egy szép mondat. Ez tapasztalat. Munka. Fájdalom. És felszabadulás. És persze… Rám is ugyanúgy érvényes, mint arra, aki kimondta. Az életem egyes területein már megtanultam várni. Megtanultam elfogadással, szeretettel jelen lenni, nem rohanni, nem szorítani, nem görcsölni… csak jelen lenni. ▫️qrva nehéz. 🤣 De a jó hír: megérte. 😁

Most egy másik területen kell(ene) ugyanezt gyakorolnom. Mert persze nincs vége — mindig van még egy szint, ahol az Élet finoman megkérdezi: „Na, ezt is tudod?” Spoiler: hát… gyakorolom. 😅

És közben érzem, hogy ebben a mondatban van valami mélyen felszabadító. Mert várni nem ugyanaz, mint sóvárogni. A várakozás csendes jelenlét. A vágyakozás viszont hiány, feszültség, és kapaszkodás valamibe, ami még nincs. A várásban van bizalom: hogy az Élet pontosan akkor hozza, amikor készen állunk. A vágyakozásban viszont ott a félelem: „Mi van, ha nem érkezik meg?” 🥺
Amikor megtanulunk várni, nem elengedjük a vágyainkat – csak a görcsöt, ami köré fontuk őket. Nem hagyjuk, hogy a hiány határozza meg, kik vagyunk. Csak vagyunk. Jelen. Engedjük, hogy az Élet ritmusa igazodjon hozzánk – vagy épp mi hozzá. És talán ez a legnehezebb lecke:
▫️nem siettetni azt, ami időt kér,
▫️nem ragaszkodni ahhoz, ami menni akar,
▫️és nem félni attól, ami még úton van.

Talán pont ebben van a gyógyulás:
abban a csendben és nyugalomban, amellyel megengedjük, hogy az Élet kinyíljon — a maga idejében. ✨

Köszönöm Nagy Berta-Lélekgyógyász az emlékeztetőt, a leckét. 🙏❤️

Koós Ágnes

Cím

Nowa-Huta Tér 2
Dunaújváros
2400

Nyitvatartási idő

Hétfő	09:00 - 17:00
Kedd	09:00 - 17:00
Szerda	09:00 - 17:00
Csütörtök	09:00 - 17:00
Péntek	09:00 - 17:00

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Koós Ágnes - Lélekhangoló új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Dunaújváros városában?

Megosztás

Kategória

Alternatív és holisztikus gyógyászati szolgáltatás