Elmetréning Neurofeedback ILF

25/03/2026

Az Érzel-mese társasjáték 4 éves kortól Kádár Annamária ajánlásával. Segít, hogy gyermeked játékos formában, sok mosollyal tanulja meg hogyan ismerje fel és fejezze ki az érzelmeit.

"Meséljetek együtt szituációkról, találjátok ki, mit érezhetnek a szereplők!
Gyakoroljátok, hogyan lehet kimondani, ha valami örömet vagy éppen szomorúságot okoz." Játsszatok akár ketten, akár nagyobb csoportban – mindig új oldalról fedezhetitek fel az érzelmek világát.

, , , , ,

25/03/2026

Stressz? Fejfájás? Alvászavar? Tanulási problémák? Depresszió? Traumák? Fejlődési elmaradások, ADHD, autizmus? Mentális teljesítményfokozás?

A neurofeedback = idegrendszeri önszabályozást fejlesztő eljárás.🚦

Célja, hogy az idegrendszer saját magát a legoptimálisabb működés felé navigálja.⚖️

Hogyan segíthet ugyanaz a módszer több, különböző eredetű tünet esetén? Hogyan hathat ennyiféle problémára?🎯
A csatolt fotókon megfogalmazott zavarok és tünetek egy közös okra vezethetők vissza, miszerint az agy kibillent az optimális működési egyensúlyából. Az ILF neurofeedback tréning hatékony módszer ennek helyreállítására, mert segíti az idegrendszer fejlődését és érési folyamatait.

Implicit (tudat alatti) tanláson alapszik 📚, tehát tartós marad, mivel az ILF (Infra Low Frequency) tréning során használatos jelek frekvenciája az ultradián tartományban mozog.

Bővebben itt olvashattok erről az innovatív, mégis 20 éves kutatási 🔍 és fejlesztési🔬 múltra visszatekintő módszerről: https://elmetrening.hu/, melynek hatékonyságát, több, mint 5300 szakmai kutatás igazolja (forrás:Pubmed).

HÁNY ÉVES KORTÓL ALKALMAZHATÓ?
6 hónapos kortól, felső korhatára nincs.

HÁNY ALKALOM SZÜKSÉGES?
A tréning általában 20-30 alkalomból áll a legtöbb probléma esetén.

HETI HÁNY ALKALOM SZÜKSÉGES?
Heti 2 alkalom az optimális.

MIKORRA VÁRHATÓ JAVULÁS?
Állapottól függően 5-10 alkalom után már jelentkezik változás, 15-20 alkalom után tartóssá válik az eredmény.

Bejelentkezés: info@elmetrening.hu vagy a +36/30-9863-623 telefonszámon. További információ: elmetrening.hu

25/03/2026

Az ADHD-ról Dr.Gábor Máté nyilatkozik.

, , , , ,

🎙️ Guest: Dr. Mate Gabor🎧 Podcast: Hasan Minhaj📌 Credit: Hasan Minhaj🧠 Credit & ContactSpecial thanks to the original video/podcast creator for the inspi...

16/03/2026

Dühkezelési technikák 6–10 éves korban

Az iskolás gyerek már több szabályt, több elvárást él meg. A teljesítménykényszer, társas konfliktusok, igazságtalanság érzése mind erős érzelmeket váltanak ki. Itt már fontos a tudatos önszabályozás tanítása is.

Néhány eszköz, ami segíthet:
Érzelemnapló vezetése: leírhatja vagy lerajzolhatja, mi váltotta ki a dühöt.

Gondolat átkeretezés tanítása: mit gondoltál, mit gondolhattál volna máshogy?

Időkérés technika: ha érzi, hogy felrobban, kérhet egy perc szünetet.

Sport és mozgás mint rendszeres feszültséglevezetés.

Relaxációs gyakorlatok, vezetett képzelet, lassú légzés.

Ebben a korban már érdemes beszélni arról, hogy a düh jelzés, nem ellenség.

Csapkod, kiabál, földre veti magát vagy bevágja maga mögött az ajtót? Néha úgy érzed, mintha a düh teljesen elárasztaná, és semmit nem tudsz mondani, ami segítene? A gyerekkori düh nem rosszaság, hanem fejlődési feladat, és igen, tanítható, hogyan kezelje! https://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/duhkezelesi-technikak-gyerekeknek

16/03/2026

Szívmanó érzelmi intelligenciát fejlesztő kártyajáték [3-12 éves kor]

Ha eszköz kell a gyerek érzelmi fejlődésének az elősegítésehez itt a Szívmanó kártyajáték. Ha ehhez az alapot is meg szeretnéd teremteni az idegrendszer stabilizálásával és kiegyensúlyozásával párosítsd neurofeedbackkel!

A Szívmanó érzelmi intelligenciát fejlesztő kártyajáték nem csupán egy játék, ez egy olyan eszköz, amely segít a gyerekeknek megérteni és kezelni érzelmeiket. A magas érzelmi intelligenciával rendelkező gyerekek jobban kezelik a konfliktusokat, boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak, ami az iskolai teljesítményükre és az élet más területeire is pozitívan hat.

A kártyajáték előnyei: • Konfliktuskezelés: A gyerekek megtanulják, hogyan oldjanak meg vitás helyzeteket hatékonyan. • Mentális egészség: A játék segít a gyerekeknek megnyugodni nehéz érzelmi helyzetekben. • Társas kapcsolatok: A játék használata fejleszti a gyerekek társas készségeit és mélyebb barátságok kialakítását segíti elő.
Miért válassza a Szívmanó kártyajátékot? • Egészséges megküzdési stratégiák: A gyerekek játékosan tanulhatnak meg egészséges módon kezelni érzelmeiket. • Tisztelet az érzelmek iránt: A játék segít a gyerekeknek abban, hogy mások érzéseit is megértsék és tiszteletben tartsák. • Fejlődés: A játék elősegíti a gyerekek mentális, érzelmi és társas fejlődését.

, , , , ,

04/03/2026

A sakk ♟️ sport, játék, tudomány és művészet egyszerre.

Dúró Zsuzsanna, a neveléstudományok doktora több száz óvodás sakkozási képessegeit vizsgálta.

A gyermekek fejlesztéséről, a sakk szerepéről, az összetett gondolkodási folyamatokról és a problémamegoldó képességekről szól az interjú.

Növeli:
Figyelemkoncentráció
Memoria (=emlékezet)
Gondolkodasi képesség

Tehetségfejlesztés összetevői:
- képesség
-kreativitás
-motiváció
Raven-féle rajzos intelligencia-tesztet használt. Egyéni teszt-felvétellel.

Hatványozottan növekszik az intellektus.

Javul az iskolai teljesítmény: matematika, írás, olvasás, logika, gondolkodási képesség, rendszerezettség, általánosítási képesség, mivel a sakk maga aládolgozik ezen képességeknek.

Rögzíti a szabálytudatot és feladattudatot, ezzel az erkölcsi normákat erősíti.

Jah és nem utolsó sorban EEG-vel mérték a sakkozók agyi tevékenységét játék közben. 25 percnél beszél erről. Amivel az ILF neurofeedback is dolgozik.

, , , , , ,

Az Ultrahang legfrissebb adásában Duró Zsuzsanna, a neveléstudományok doktora volt a vendégünk, akivel a gyermekek fejlesztéséről, a sakk szerepéről, az össz...

23/02/2026

A módszerről, ami már annyiakon segített. 🤍

, , ,

WEB: https://myneuro.hu/Facebook: https://www.facebook.com/myneurokozpont/Instagram: https://www.instagram.com/myneurokozpont.gyor/TÉRKÉP A FEJLŐDÉSHEZ:Faceb...

23/02/2026

Az agyi plaszticitás (vagy neuroplaszticitás) gyermekkorban a legintenzívebb, bár az agy egész életen át megőrzi ezt a változásra való képességét. Ezért fontos figyelni a jelekre és időben elkezdeni a megfelelő módszerekkel a fejlesztést.

De mit is jelent pontosan ez a fogalom?
Az agyi plaszticitás az agy azon figyelemre méltó képessége, hogy élettapasztalatok, tanulás vagy sérülések hatására szerkezetileg és funkcionálisan átszerveződjön. Ez a rugalmasság lehetővé teszi új idegi kapcsolatok (szinapszisok) létrehozását, meglévők megerősítését vagy leépítését, így az agy folyamatosan alkalmazkodik a környezeti ingerekhez.

, , , , ,

Amit nem fejlesztünk 5 évesen, azt 35 évesen gyógyszereljük?

Egy friss, amerikai reprezentatív vizsgálat szerint a kognitív (gondolkodási) fejlődési zavarokkal vagy értelmi eltérésekkel élő felnőttek:

🔴 9–10-szer gyakrabban szenvednek szorongástól és depressziótól,
🔴 17-szer gyakrabban élnek meg napi depressziót,
🔴 Több mint 5-ször gyakrabban maradnak ellátás nélkül anyagi okok miatt.

És ezek az állapotok gyermekkorban kezdődtek.

A neurodevelopmentális eltérés nem „kinőhető furcsaság”.
Nem „majd beérik”.
Nem „majd az iskola megoldja”.

Ha egy kisgyermeknél:
– beszédfejlődési elmaradás,
– társas-kapcsolódási nehézség,
– figyelmi eltérés,
– szenzoros szabályozási probléma,
– a környezethez való alkalmazkodás működési zavara van jelen, akkor:

👉 a lehető legkorábban,
👉 a lehető legkomplexebb módon,
👉 több szakma együttműködésével

kell beavatkozni.

Korai fejlesztés.
Szülőtréning.
Pszichológiai támogatás.
Gyógypedagógia.
Szükség esetén gyermekpszichiátriai gondozás.

A felnőttkori depresszió gyakran nem „hangulatzavar”. Hanem egy kezeletlen fejlődési történet következménye.

Ne várjuk meg, amíg a statisztika valósággá válik.

Ha bizonytalan vagy, inkább vizsgáltasd meg időben a gyermeked.
Nem a korai beavatkozás a bélyeg, hanem az elmaradt segítség miatti rossz életminőség.

Egy pszichiátriai vizsgálat nem megbélyegzés. Hanem esély.
A fejlődés ablakai nem maradnak örökké nyitva. 🧠

Ha hasznosnak találja ezt az információt, ossza meg más szülőkkel is.

A korai felismerés életminőséget javíthat.

Ha erről többet szeretnél olvasni, kövesd az oldalt – rendszeresen osztok meg friss, tudományosan megalapozott információkat a gyermekpszichiátria világából.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

Bejelentkezés mobilon: 06704216264
Bejelentkezés weboldalon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Bejelentkezés e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

(Forrás: JAMA Network Open. doi:10.1001/jamanetworkopen.2025.60205)

23/02/2026

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szolgáltatásaiban nap mint nap tapasztaljuk, hogy a gyerekek nincsenek jól. Az elmúlt években drámaian megnőtt a szorongás, félelem és bizonytalanság miatt segítséget kérő fiatalok száma.

Amikor az okokat vizsgáljuk, rendszeresen hangsúlyozzuk a COVID–19 világjárvány óta tartó lelki megterheléseket, a szomszédos országot sújtó háború okozta szorongást, a gazdasági bizonytalanságot, valamint a közösségi média és az online tartalmak hatását, melyekhez több felmérés szerint nagyon sokan már kisiskolás kortól szülői felügyelet nélkül hozzáférnek.

A felnőttek mentális állapota, szorongásszintje kimutathatóan befolyásolja a családok és intézmények légkörét, ez pedig közvetlen hatással van a gyermekek érzelmi biztonságára. A kampányidőszakokban érzékelhetően fokozódik a társadalmi feszültség, amely további terhet ró a társadalomra, amiért nagyon fontos a Gyermekjogi Civil Koalíció „Gyerekek a kampány idején” című ajánlása a gyerekjogokat tiszteletben tartó politikai kommunikációhoz, mely mások mellett egyértelműen leszögezi: „különösen kerülendők azok a kampányüzenetek, amelyek félelemre, elrettentésre, erőszakos vagy traumatizáló tartalmakra építenek.”

Ezzel összhangban szakmai álláspontunk szerint a gyermekek mentális egészsége szempontjából kifejezetten káros minden olyan kommunikációs eszköz és kampánymegoldás, amely nem veszi figyelembe annak lehetséges negatív pszichés hatásait. Az olyan traumatikus tartalmak, mint például egy gyermek apjának kivégzését ábrázoló jelenet, erőteljesen aktiválhatják a fenyegetettség- és veszteségérzést. A gyermekek a látottakat könnyen saját családjukra vonatkoztathatják, ami fokozott szorongást, félelmet, akár pánikreakciót is kiválthat.

Az ilyen tartalmak nemcsak közvetlenül érintik a legvédtelenebbeket. Fokozhatják a társadalmi szorongást, agressziót vagy bizonytalanságérzést, ezáltal közvetetten is rombolhatják a gyermekek mentális jóllétét. Mindez sérti a gyermekek érzelmi biztonsághoz való jogát.

Kiemelten fontos hangsúlyozni azt az alapelvet is, hogy a gyermek nem eszköz. A gyermekek kampánycélú felhasználása – különösen politikai üzenetek érzelmi alátámasztására – sérti ezt az elvet. Ez egyaránt vonatkozik valós szereplőkkel készült, illetve mesterséges intelligencia által generált tartalmakra is. Gyermekek szerepeltetése ugyanis erőszakos kontextusban különösen alkalmas lehet félelemkeltésre és érzelmi manipulációra.

A gyermekek biztonsága és mentális egészsége közös társadalmi felelősségünk. Ezért arra kérünk minden politikai szereplőt, hogy a vonatkozó szakmai és gyermekjogi ajánlásokat maradéktalanul tartsák be, és tartózkodjanak minden olyan kommunikációs eszköz alkalmazásától, amely ártalmas lehet a fiatalok mentális egészségére, az aggályos tartalmakat pedig tegyék elérhetetlenné.

20/02/2026