Susán-Szemán Katalin - Életmód és táplálkozási tanácsadó

Susán-Szemán Katalin - Életmód és táplálkozási tanácsadó jelentkezés e-mailben a katanacsadas@gmail.com címen, vagy messenger üzenetben

Ha az életmódod megváltoztatásával szeretnél egészségesebb, fittebb, magabiztosabb és energikusabb lenni, de még nem tudod hogyan kezdj neki, jó helyen jársz, segítek elindulni az úton!

Az éhség fajtáiTöbb posztban is szóba került már, mennyire fontos a saját szervezetünk megfigyelése. Hiszen nem vagyunk ...
01/05/2023

Az éhség fajtái

Több posztban is szóba került már, mennyire fontos a saját szervezetünk megfigyelése. Hiszen nem vagyunk robotok, mindenkire másképp hatnak a különböző ételek, italok, egyéb körülmények: mennyit alszunk, mennyit mozgunk, stb. Vannak általános érvényű jó tanácsok, amik mindenkire vonatkoznak, de az életvezetésünk akkor lehet igazán személyre szabott és hatékony, ha figyelembe vesszük az egyéni sajátosságainkat, életkörülményeinket.

A tudatosság és az önismeret ebből a szempontból is nagyon fontos, meg kell figyelnünk és tanulnunk a testünk és a lelkünk működését egyaránt ahhoz hogy a mindennapokban kiegyensúlyozottak, állóképesek és határozottak tudjunk lenni. Ez a siker és a boldogság egyik alapvető kulcsa.

Ennek egy nagyon apró, de nem elhanyagolható kis szelete, hogy fel kell ismernünk, mikor vagyunk éhesek. Ez elsőre nevetségesnek tűnhet, és azt gondolhatjuk, ezt már egy hároméves is tudja. De ez sajnos nem igaz, az éhségérzetünket valójában nagyon sok minden befolyásolja, és az agyunk hajlik is a csábításra, mert ha nem vagyunk elég tudatosak, külső ingerek döntik el helyettünk, mikor és mit eszünk legközelebb.

Magas fokú tudatosságot igényel, hogy ne a reklámokat, a minden sarkon megtalálható gyorséttermeket és cukrászdákat, vagy a barátainkat, családtagjainkat kövessük a táplálkozásban, hanem igen is legyünk vele tisztában, hogy nekünk mi tesz jót. És ehhez tudnunk kell azt is megállapítani, hogy mikor is vagyunk VALÓJÁBAN éhesek.

Sokkal több mindent befolyásol ez, mint gondolnánk. Az étkezésünk mennyisége és minősége rövid távon hat az emésztésünk állapotára, és a szervezet tápanyag ellátottságára, ezáltal a testünk komfortérzetére, ezáltal a közérzetünkre, a hangulatunkra, viselkedésünkre. Hosszú távon pedig kihat a teljes életminőségünkre, az egészségi állapotunkra és az élettartamunkra is.

De hogyan állapíthatjuk meg helyesen, mikor van itt az ideje a következő étkezésnek?

A fogyás vagy a súlyfenntartás szempontjából általában mindig a legkritikusabb pont az éhség, ez az a pont, ahol gyakran feladjuk. Nem akarunk éhezni, miért is akarnánk? (Spoiler: nem is kell! Egy jó étrend mellett soha nem fogsz éhezni!)

A valódi éhség egy fizikai, ösztönös késztetés az evésre (létfenntartás), ami érzések, gondolatok, és akár konkrét testi jelzések formájában nyilvánul meg. De nem minden éhség egyforma, és nem mindegyik valódi!

Az éhség fajtái:

- tápanyagéhség: olyankor lép fel, amikor az étrendedből valami fontos tápanyag hiányzik, még akkor is, ha egyébként lehet, hogy sokkal több kalóriát viszel be, mint amire szükséged volna – ilyenkor a szervezet nem tudja azt közölni veled, hogy mondjuk B-vitaminra van szüksége, egyszerűen csak éhes leszel mindaddig, amíg nem pótolod a szükséges tápanyagokat

- szomjúság: a kiszáradás legelső jele az éhség, csak ezután szárad ki a szád, és jössz rá, hogy valójában szomjas vagy – sajnos az agyunk ilyen gagyi, millió hiány tünetre éhséggel reagál 🙂

- kívánósság: a létfenntartó ösztön miatt ősidők óta imádjuk a kalóriadús ételeket, hiszen segítettek kivédeni az ínséges időket, és elkerülni az éhenhalást – de manapság, amikor túl sok ételre túl kevés mozgás jut, erre semmi szükség, ezt csak úgy védheted ki, ha tudatosan mértékletességet tanúsítasz (minél több dolgot ismersz a táplálkozásról és a tested működéséről, annál könnyebb jó döntéseket hozni)

- alacsony vércukorszint: a finomított szénhidrátok, cukros üdítők fogyasztásának hatására megugrik, majd hirtelen visszaesik a vércukorszint, és dacára a sok bevitt kalóriának, hirtelen megéhezel – helyes táplálkozással ez elkerülhető (és persze az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség is)

- érzelmi éhség: pszichológiai probléma, a táplálkozásodhoz nem igazán van köze, inkább a kialakult reflexek játszanak benne szerepet: ha gyakran jutalmaztak, vigasztaltak, okoztak örömet étellel, édességgel gyerekkorodban, akkor kialakul az az agyi reakció, hogy akár szomorúság, akár boldogság, vagy stressz ér, azonnali reakcióként megkívánsz valami finomságot, mintha ez megoldást jelentene a problémádra

- kialvatlanság: az alváshiánynak rengeteg káros hatása közül az egyik, hogy másnap a szervezeted kevesebb leptint termel, ami a jóllakottságért felel – vagyis sokkal többet fogsz enni, mire jóllakottnak fogod érezni magad, ráadásul az alváshiány miatti energiahiányt is az evésre való felhívással kompenzálja az agyad, tehát egész nap az evés fog járni a fejedben (ráadásul ha túleszed magad, az emésztés rengeteg energiádat el fogja venni, így még fáradtabb leszel...)

- üres gyomor: na, ez az egy a VALÓDI éhség – bármilyen furcsa, nem mindig könnyű felismerni, jó ha tudod, hogy egy főétkezés megemésztése 4-6 óra (függően az elfogyasztott táplálékoktól), így ebéd után egy órával biztosan nem lehetsz éhes...

A fentiekből látszik, hogy annyira nem egyszerű ez az éhség kérdés, valóban tudatos odafigyelést igényel. De ha kicsit megfigyeled a tested működését, és jól időzíted az étkezéseidet (igazodva a saját bioritmusodhoz is), és megfelelő ételeket választasz, eleget iszol és alszol, tanúsítasz némi önuralmat, akkor nem fogsz éhezni még akkor sem, ha zsírvesztő étrenden vagy. 😉

Ha tetszett a poszt, egy lájkkal vagy megosztással segítheted a munkám! 🙏

Diéta buktatókElőször is tisztázni kell, mi a diéta. Nem valami divatos „hogyan fogyjunk két hét alatt 15 kilót” butaság...
28/04/2023

Diéta buktatók

Először is tisztázni kell, mi a diéta. Nem valami divatos „hogyan fogyjunk két hét alatt 15 kilót” butaság. A diéta tulajdonképpen étrendet jelent, a köznyelvben azonban inkább a fogyókúra szinonimájaként használjuk. A lényeg: ha kúrákban, időszakos változtatásokban gondolkodunk, csak azt érhetjük el, hogy fel-le ugráljon a súlyunk. Betartunk egy szigorú étrendet, lemegy 5-10-akárhány kiló, majd visszatérünk a korábbi szokásainkhoz, és visszajön kétszer annyi. Ez egészségügyi szempontból még annál is rosszabb, minta egy dekát sem fogynánk.

Ezért beszélünk mindig életmódváltásról, olyan étrendről (és egyéb életmódbeli tényezőkről), amik élethosszig tarthatók, ezáltal biztosítva az ideális testsúlyt, és a hosszan tartó egészséget. De nyilván ha valaki komoly túlsúllyal vág bele az életmódváltásba, szükség van „fogyókúrára” (pontosabban zsírvesztő étrendre), hiszen meg kell szabadulnia a szervezetét terhelő túlsúlytól.

Sajnos az is egy tévhit, hogy egészséges ételekből korlátlanul lehet enni. Tudok sütni olyan sütit, ami teljes kiőrlésű lisztből készül, nincs benne se cukor, se mesterséges édesítőszer, se zsiradék, és tartalmaz plusz egészséges összetevőket, például gyümölcsöt, magvakat, dióféléket (és még finom is). Ez egy tökéletesen egészséges és tápláló sütemény. Ettől még ugyanúgy sok kalóriát tartalmaz, előnye annyi egy bolti süteménnyel szemben, hogy hasznos tápanyagokból áll, nem „üres” kalóriákból és adalékanyagokból. Ettől még ha sokat eszünk belőle, ugyanúgy hizlalni fog, a zsírvesztő étrendbe pedig nagyon óvatosan tudjuk csak beilleszteni, mondjuk reggelire.

Persze ha valaki gyorséttermi ételekről vált egészséges, teljes értékű ételekre, és nagy túlsúllyal rendelkezik, eleinte akkor is fogyni fog, ha az ételek mennyiségén nem változtat, csak minőségiekre cseréli. De ha valakin már csak 5-6 kiló felesleg van, az egészséges táplálékokon belül is szükség lehet megszorításokra (és persze a táplálkozáson kívül egyéb életmódbeli változtatásokra), mert bizony az az utolsó néhány kiló igen makacs tud lenni.

De miért van ez? Az a szomorú igazság, hogy a testünk nem szeretne megszabadulni a zsírpárnáitól. Ez a túlélési ösztön ősidőktől belénk van kódolva, a szervezetünk azt szeretné, ha ínségesebb időkre lenne tartalékunk, hiszen bármikor előfordulhat, hogy nem jutunk elegendő táplálékhoz. Ha valaki sokat koplalt már (úgy próbált lefogyni, hogy éheztette magát), annál ez fokozottan igaz. Ez nem az emberi szervezet hibája, inkább egy szuper túlélési mechanika.

Sajnos azonban az alkalmazkodás már nem ennyire tökéletes: a modern élet ugyanis arról szól (legalábbis a világnak ebben a felében...), hogy a táplálék korlátlanul rendelkezésre áll, ráadásul egyre több inger csábít minket a folyamatos fogyasztásra. Reklámok, szórólapok, akciós feliratok, és az élelmiszerekben található ízfokozók, függőséget okozó anyagok – mind a folyamatos fogyasztásra buzdítanak, dacára annak, hogy a lakosság nagy része (a gyerekek is) elhízottak, és egyre fiatalabb korban, egyre gyakrabban jelennek meg a krónikus betegségek (a gyógyszergyárak legnagyobb megelégedésére). Ez nem valami összeesküvés-elmélet, ez a szomorú valóság. Kizárólag a profitról szól minden.

De visszatérve az alapgondolathoz: megunjuk az évek óta cipelt túlsúlyunkat, életmódot váltunk, és zsírvesztő étrendet követünk, míg el nem érjük az ideális súlyunkat, utána pedig ugyanúgy egészségesen táplálkozunk (rendszeresen sportolunk, eleget alszunk...), csak már nem kell annyira figyelnünk a mennyiségekre, „szabadabban” élhetünk. Ez lenne a happy end. Biztos vagyok benne, hogy van olyan, akinek ez ilyen könnyen megy, míg mások folyamatos harcban állnak a világgal és küzdenek azért, hogy formában maradjanak.

Miért? Mert az ösztöneink, a lét- és fajfenntartás, valamint a folyamatosan ránk ömlő ingerek (reklámok, ízfokozók, a körülöttünk folyamatosan habzsoló emberek, a minden sarkon szembejövő gyorséttermek, stb.) nulla-huszonnégyben arra csábítanak, hogy „Egyél!” „Igyál!” „Megérdemled!” „Csak még egy kicsit!” „Nehogy már én ne ehessem meg?!” „Mindenki eszik, hogy maradhatnék ki?!” - Ez egy folyamatos szélmalomharc, és ha sikerül is kizárnod ezeket a dolgokat, még meg kell küzdenek a lesajnáló tekintetekkel és beszólásokkal is, hogy „Szegény, minden jóból kimarad!”, „De kár, hogy te ezt nem eheted meg!” Komolyan ilyet se ehetsz?” „Tényleg nem kóstold meg?”

Ezen a ponton könnyű feladni. Pedig ha megnézed, hogy mit adhat az egészséges életmód, nem kellene hogy kérdés, legyen mit válassz. Tele lenni energiával, életkedvvel, könnyednek és fittnek lenni, élethosszig aktívnak maradni... Ez olyan rosszul hangzik?

A „világgal” és a környezetünkkel való küzdelem talán a legnehezebb, ha elhatározásra jutunk. Ez egy komoly önfejlesztő folyamat, mire képesek leszünk kitartani a saját elhatározásunk mellett, és figyelmen kívül tudjuk hagyni a rosszalló megjegyzéseket, és arra tudunk fókuszálni, hogy mi így érezzük jól magunkat. Sokszor még ha elértük ezt az állapotot, akkor is könnyen kizökkenhetünk, ha az idilli hétköznapokat felborítja valami családi esemény, legyen az tragédia, ami lelkileg is próbára tesz, vagy az életkörülményekben bekövetkezett változás, vagy épp családi ünnepek sorozata, ahol valójában az „ünneplés” a „zabálás” szinonimája. Nem könnyű bűnbe esni, de szerencsére ha az ember a józan eszére hallgat, könnyen belátja, hogy valójában nem esett jól az a rengeteg nehéz étel, a kellemetlen teltségérzet, a puffadás, az emésztési problémák, és még sorolhatnám. De olyan ez mint az alkohol: egy csúnya másnaposság után mindenki megfogadja, hogy soha többet nem iszik, mégis még aznap este a pohár fenekére néz...

Nehéz dolog, de nem lehetetlen. De mi lehet a megoldás a kívánósság leküzdésére, a folyamatos „Úgy ennék valamit!” érzés kikapcsolására? Megpróbálok adni pár tippet, de előre szólok, hogy nincs rá varázsige, vagy instant por, esetleg kapszula...

- Először is, meg kell tanulni megkülönböztetni a fizikai éhséget a kívánósságtól. Ha egészséges étrend mellett valódi, fizikai éhséget érzel, akkor valamit nem jól csinálsz: vagy hiányzik valamilyen tápanyag, vagy túl keveset eszel. Ha csak simán kívánós vagy, az sorry, de teljesen normális. (Az éhség fajtáit majd a következő posztban kifejtem.)
- Szokd meg, hogy erőfeszítéseket kell tenned azért, ha változásokat szeretnél elérni. Sajnálom hogy ezt kell mondjam, de nincs más út. Ha nem lépsz ki a komfortzónádból, és nem változtatsz az eddigi életviteleden, akkor ne várj előrelépést. Ez is egy választás. De akkor ne csapd be magad, és ne áltatsd magad azzal, hogy „alig eszem, mégis hízok”, „én mindent megtettem, mégsem tudok lefogyni”, „megvettem minden csodaszert, de semmi nem használt”. Ha nincs meg az igazi, belső elhatározásod a változásra, és nem vagy hajlandó áldozatokat hozni a célod elérése érdekében, inkább ne is vágj bele semmibe, mert csak csalódni fogsz, és egy negatív spirálba kerülsz, ami valószínűleg csak még több túlevéshez vezet majd.
- Tarts ki és legyél türelmes! A szervezet nem szereti a változásokat, és különösen nem szeret kilépni a komfortzónából. De idővel mindent képes megszokni és alkalmazkodni. Ha sikerül kialakítanod egy egészséges napi/heti rutint akár a táplálkozásban, akár a mozgásban, egy idő után magától fog menni minden. Az eredmények és az energiaszinted pedig pozitív visszacsatolásként még tovább fogják növelni az elhatározásodat.
- Az éhség leküzdésében (és a szervezet optimális működésében) sokat segít a folyadék: a napi egy liter nem elég! Napi 2-3 liter vizet kellene meginni (testsúlytól, aktivitástól függően), edzésnapokon és nyári melegben még ennél is többet! Ha rád tör az „ennék valamit” érzés, igyál egy nagy pohár vizet!
- Egyél több zöldséget! Nem arra gondolok, hogy a főétkezéseidet cseréld salátára. Nem vagyunk nyulak, bármennyire is szeretem a salátát, én sem lakok jól vele. A kulcs inkább az, hogy a főételekbe vagy mellé próbálj minél több zöldséget, salátafélét, gombát, savanyúságot beiktatni, ugyanis ezek nagyon kevés kalóriát (de mellette sok hasznos anyagot) tartalmaznak, és a bennük található rostoknak köszönhetően jól el is telítenek. Próbálj az étkezésidbe minél többet beilleszteni!
- Próbálj egy megfelelő napi rutint kialakítani az étkezéseidet illetően, amennyire lehet, minden nap ugyanabban az időben, és ugyanannyiszor egyél, étkezések között pedig ne csipegess. Lehet egészséges és számodra optimális a napi 5 vagy 2 étkezés is, a lényeg, hogy tapasztald ki, számodra mi az ideális, és ahhoz tartsd magad. Ez nagyon sokat tud segíteni a vércukorszinted optimalizálásában, ezáltal az étvágyad kontrollálásában is.
- Ügyelj arra, hogy minden étkezésed tartalmazzon elegendő szénhidrátot, zsírt és fehérjét, valamint rostokat, és mellette igyál elegendő folyadékot. Ez a tartós és kiegyensúlyozott jóllakottság titka.
- Az agyunk sokszor csak bizonyos tevékenységeket hiányol, ilyen például a rágás is. Ezért nem érdemes folyékony formában ételt bevinni (turmixok, krémlevesek például), mert a rágás hiánya miatt nem lakunk jól velük, annak ellenére, hogy adott esetben sok kalóriát tartalmaznak. Ha szeretjük ezeket az ételeket, mindig úgy készítsük el őket, hogy legyen bennük rágnivaló: a gyümölcs turmixok esetén ne turmixold őket teljesen homogénre, és tegyél bele aprított gyümölcsdarabokat vagy magvakat is, amiket rágni kell. A krémlevesekre is tegyél mindig valami ropogós feltétet, mondjuk pirított diót, tökmagot, kis kocka nyers zöldséget, például répát, vagy egész borsót, kukoricát, pirított zabpelyhet - attól függően, az adott leves ízvilágához mit tudsz elképzelni. A lényeg, hogy mindent lassan egyél, és alaposan rágj meg, hogy az agyadnak ideje legyen feldolgozni, hogy ettél. (Ez kb. 15-20 perc! Ha öt perc alatt belapátolod az ételt, bármennyi kalóriát is vittél be, hiányérzeted lesz utána!)
- Fontos tanács, amivel megkönnyítheted a diétád, hogy ne fogyassz olyan összetevőket, amik kifejezetten fokozzák az étvágyat: ilyenek például a mesterséges édesítők (aszpartám, aceszulfám-K, szacharin, ciklamát), ízfokozók (nátrium-glutamát), szénsavas italok, cukros üdítők, gyümölcslevek.
- Evés közben ne tévézz, számítógépezz vagy nyomkodd a telefonod, ugyanis az agyad ilyenkor nem az evésre koncentrál, tulajdonképpen fel sem fogja, hogy eszel, így nagyon rövid időn belül újra éhesnek fogod ÉREZNI magad, miközben valójában még tele a gyomrod. Evés közben próbálj az ételre koncentrálni, az ízére, illatára, minden egyes falatra. Érezhető lesz a különbség jóllakottság szempontjából, hidd el!
- Amihez csak illik, tegyél fahéjat! Zabkására, turmixba, sütire, kávéba, amibe csak lehet. Ugyanis kiválóan stabilizálja a vércukorszintet, így ki tudod vele küszöbölni a hirtelen farkaséhséget.
- Szedj magnéziumot! Táplálkozással általában nem tudjuk bevinni a szükséges mennyiséget, így érdemes kiegészítőként szedni, lehetőleg magnézium-citrát, -glicinát, laktát vagy aszkorbát formában, mert ezek hasznosulnak a legjobban. (Soha ne kalciummal vagy cinkkel együtt vedd be, mert ezek gátolják a felszívódását.) A magnézium a szervezetben több mint 300 biokémiai reakcióhoz szükséges, és számos egészségügyi problémát okoz a hiánya, de jelen esetben ami nekünk fő szempont, hogy falásrohamokat is okozhat.
- Iktass be a heti rutinodba legalább egy vagy két erősítő edzést! A vérből csak az izmok tudják felvenni a vércukrot, mielőtt a zsírsejtek magukhoz vennék őket. Így a megfelelő izomzat kulcsfontosságú lehet a fogyásban és a súlyfenntartásban is. (Az egyéb egészségügyi előnyeiről nem is beszélve.)
- Fordíts elég időt és figyelmet a megfelelő alvásra, ugyanis lehet tökéletes a diétád és az edzésterved, ha nem pihensz eleget, az agyad sokszor éhséggel jelzi a fáradtságot. És persze mondanom sem kell, az egészséghez is nélkülözhetetlen a kielégítő alvás.
- Az alvás előtti órákban a kékfény (ami a képernyőből árad) kerülése nemcsak azért fontos, mert megzavarja a nyugodt alvást, hanem azért is, mert önmagában is fokozza az étvágyat. Ha semmiképp nem tudsz lemondani az alvás előtti telefonnyomkodásról vagy tévézésről, használj kékfény blokkoló programot, vagy kékfényt szűrő szemüveget. (Persze még jobb lenne, ha inkább egy jó könyv mellett tennéd le a voksot...)
- És az utolsó tanács: ha valóban és gyakran igazi, fizikai éhséget érzel, akkor gondolkodj el rajta, mit csinálsz rosszul, mert ebben az esetben biztosan valamilyen tápanyag hiányzik az étrendedből, vagy túl keveset eszel, esetleg nem jól időzíted az étkezéseidet, vagy az étrended nem eléggé személyre szabott, nem veszi figyelembe a saját egészségügyi kondícióidat, stb. Ilyen esetben mindenképp járj utána a problémának!

Ha tetszett a poszt, egy megosztással vagy lájkkal segítheted a munkám! 🙏

Az időszakos böjt lehetséges előnyeiA mindenféle divatos méregtelenítő és léböjtkúrák többnyire tudományosan megalapozat...
26/04/2023

Az időszakos böjt lehetséges előnyei

A mindenféle divatos méregtelenítő és léböjtkúrák többnyire tudományosan megalapozatlanok, és ha mindenféle háttér információ nélkül követni kezdünk valami gyors fogyást ígérő női magazinos „méregtelenítő” diétát, nemcsak a csalódás lesz garantált, de még árthatunk is magunknak.

Szeretném tisztázni, hogy az időszakos böjt teljesen másról szól. Ennek lényege, hogy a nap 24 óráján belül csak egy 8 órás időablakban étkezünk, a többi időben nem veszünk magunkhoz táplálékot. (A gyerek maradékát és az asztalon heverő három szem szőlőt sem... Sőt, kalóriát tartalmazó folyadékot sem, tehát cukros üdítőt/teát/kávét vagy tejet sem...)

De mire jó ez? Ez nem fogyókúra, és nem is a kalóriacsökkentésről szól, bár ha az étkezési időben normálisan eszünk, és nem akarjuk egyben magunkhoz venni a korábban elfogyasztott napi táplálékadagot, akkor fogyhatunk is vele.

A lényege azonban az egészségügyi hatásaiban rejlik. Hogy ezt megértsük, ismernünk kell az emésztőrendszer működését: tápcsatornánk vagy „emésztési”, vagy „karbantartási” fázisban van. Ha egész nap folyamatosan eszünk, szinte észrevétlenül csipegetünk, az azt eredményezi, hogy a bélhámsejtek folyamatos emésztési fázisba kerülnek, és nincs idejük a karbantartásra. Pedig az úgynevezett autofágia nagyon fontos, ennek során távolítja el a szervezet a sejtekből a sérült struktúrákat, amivel képes megelőzni például a daganatos betegségek kialakulását. De mivel a szervezet úgy gondolkodik, hogy majd ráér akkor takarítani, mikor nincs tápanyagbőség (vagyis nem kell folyamatosan emésztenie), valójában ez a karbantartó folyamat nem képes lezajlani.

További probléma, hogy a folyamatos emésztés mellett a bélhámsejteket védő nyáktermelés is zavart szenved, így a bélhám áteresztőbb lesz, és a bélflóra is sérül. Mindez együttesen gyulladásokat, metabolikus szindrómát és daganatos elváltozásokat is okozhat.

Ezek elég súlyos problémák, amiken érdemes elgondolkodni. Nem mondom, hogy mindenkinek való az időszakos böjt, és persze ha így lecsökkentjük a napi étkezéseink számát (általában két étkezésre), még fontosabbá válik az elfogyasztott táplálék minősége. Összességében a kutatások oda mutatnak, hogy sokkal kevesebb kalóriára van szükségünk, mint amennyit elfogyasztunk: ezt jelzik a statisztikák is, hiszen hazánkban a lakosság 60%-a túlsúlyos. Mennyiség helyett a minőségre kellene törekedni, hogy ne üres kalóriákat és a szervezet számára komoly méregtelenítő munkát igénylő adalékanyagokat vigyünk be, hanem valódi tápanyagokat.

De visszatérve az időszakos böjtre: azt gondolom, ha valaki tudatosan táplálkozik, egészséges alapanyagokból tiszta ételeket fogyaszt, ennek ellenére nem sikerül a súlyát optimalizálni, vagy az étkezések időzítését úgy megoldani, hogy az komfortos legyen, és folyamatosan fennállnak apróbb emésztési problémák, akár puffadás, akár diszkomfortérzet, falásrohamok, vagy hasonlók, akkor érdemes egy próbát tenni az időszakos böjttel is.

A saját tapasztalatom az, hogy a napi ötszöri étkezésről átállva az ellenkezőjét tapasztaltam annak amit vártam. Egyáltalán nem vagyok éhes az étkezések között, és az energiaszintem sem csökkent. Inkább azt vettem észre – amit a kutatások is alátámasztanak – hogy stabilizálódott a vércukorszintem, és elmúltak a „farkaséhségek”. Tartottam attól is, hogy a böjt 16 órája alatt annyira éhes leszek, hogy a következő étkezés alkalmával nagyon túleszem magam, de kiderült, hogy egyáltalán nem ez történt, ugyanakkora mennyiségű étel elégnek bizonyult, mint korábban a napi öt étkezéssel. Így annak ellenére, hogy nem volt cél a fogyás, és egyáltalán nem is törekedtem rá, egy-két kilót így is leadtam. Az emésztésem pedig sokkal jobb lett, mindenféle korábban tapasztalt diszkomfort érzés megszűnt. Ha nem is minden nap tartom ezt a fajta böjtöt (hétvégén általában háromszor eszem), akkor is mindig odafigyelek rá, hogy két étkezés között minimum 5 óra elteljen, így nem terhelődik túl az emésztőrendszerem.
Az időszakos böjt tehát nem feltétlenül való mindenkinek, de ha az egészséges táplálkozás ellenére sem érzed tökéletesnek az emésztésed, érdemes egy próbát tenni vele.

Ha tetszett a poszt, egy lájkkal vagy megosztással segítheted a munkám! 🙏

Az immunrendszer működése és támogatásaHa nem is mindig érezzük vagy tudatosul bennünk, immunrendszerünk egy folyamatos ...
24/04/2023

Az immunrendszer működése és támogatása

Ha nem is mindig érezzük vagy tudatosul bennünk, immunrendszerünk egy folyamatos készültségben lévő biztonsági rendszer. Véd a külső és belső kórokozók ellen, felismeri és semlegesíti a káros anyagokat, és küzd a betegségeket okozó elváltozásokkal (például a daganatos sejtekkel) szemben. Van természetes (velünk született), és adaptív (vagyis szerzett) immunitásunk, ami élethosszig fejlődőképes. Látható tehát, hogy egy bonyolult rendszerről van szó, hatékonyságát nagyon sok tényező határozza meg, nem mindegy, hogy életmódunkkal segítjük vagy hátráltatjuk működését.

Mikor betegek vagyunk, akkor sem minden tünet a kórokozók miatt van, sokszor csak az immunrendszer reakcióit fogjuk fel tünetként, például:
- a láz arra szolgál, hogy lassítsa a kórokozók terjedését
- az általános fáradtság és levertség azt jelzi, hogy az immunműködés nagy energiákat követel
- az étvágytalanság szintén arra szolgál, hogy az emésztés se terhelje a szervezetet, több energia maradjon az immun-folyamatokra
- a szomjúságérzet csökkenése arra figyelmeztet, hogy bár szükséges a sok folyadék, de csak mértékkel és óvatosan, hogy a gyomrot ne terheljük hirtelen, kisebb esély legyen a hányásra, hasmenésre
- a rossz hangulat a citokinek hatása, mivel fokozott kommunikáció zajlik az immunsejtek között, ilyenkor nyugalomra, magányra, pihenésre van szükség

Az immunrendszerünk működését érdemes támogatni, hiszen a legfontosabb védvonalat jelenti a külső és belső támadók ellen. De mivel tehetjük hatékonyabbá?

- Elegendő alvással: az immunrendszer úgynevezett citokineket termel az immunsejtek közötti kommunikáció hatékonyabbá tételért. Ezek a fehérjék főleg alvás közben termelődnek, és ösztönzik az immunrendszert a védekező sejtek termelésére. Ha nem alszunk eleget, az immunsejtek termelődése akár 70-80%-al is csökkenhet!
- Elegendő mozgással: a rendszeres mozgás szintén serkenti az immunsejtek termelődését és aktivitását, javítja az alvásminőséget és csökkenti a stresszt.
- Megfelelő stresszkezeléssel: fontos, hogy kiiktassuk és/vagy semlegesítsük a minket érő stresszt, hiszen csökkenti az immunsejtek számát, megemeli a kortizol (stresszhormon) szintet, ami alacsonyabb immunválaszt eredményez. Ezen felül károsítja a sejteket és alvászavarokhoz is vezet.
- Megfelelő tápanyagbevitellel: nagyon fontos a teljes értékű tápanyagokban gazdag és változatos táplálkozás, hiszen ahogy a szervezet teljes működéséhez, úgy az immunrendszeréhez is megfelelő „üzemanyagra” van szükség. Különösen fontosak a szelén, cink, C- és D-vitamin, illetve az omega3 zsírsavak.
- A bélflóra helyreállításával: emésztőrendszerünkre komoly védekezési feladat hárul, hiszen a tápanyagok felszívása mellett ki kell szűrnie a testidegen mikroorganizmusokat, szembe kell szállnia velük, és persze fenn kell tartania az egészséges egyensúlyt.

Az immunrendszerünket tehát úgy erősíthetjük, ha kiegyensúlyozott és következetes életmódot élünk:
- kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és igyekszünk teljes értékű alapanyagokat használni
- megfelelő táplálékkiegészítőket szedünk, hogy elkerüljük a hiányállapotokat
- rendszeresen és változatosan mozgunk, aktív életet élünk
- figyelmet fordítunk a mentális egészségünkre, stresszkezelési technikákat alkalmazunk, belső szorongásainkat, félelmeinket pedig önfejlesztéssel kezeljük
- eleget alszunk.

Ennyire „egyszerű”: ha megadjuk a testünknek, amire szüksége van, megfelelően fog működni. 😉

Néhány extra tipp a mikrobiom támogatásához: fogyassz teljes értékű gabonákat, nyers zöldségeket és gyümölcsöket, őrölt lenmagot, fermentált ételeket, gyógygombákat. Kiemelten hasznosak a spárga, a hüvelyesek, shiitake gomba, articsóka, csicsóka, miso paszta és tempeh.

Gyógygombák közül a legismertebbek:
- shiitake: májvédő, daganatellenes hatású, vércukorszint szabályzó
- pecsétviasz gomba: általános immunvédő, véralvadásgátló, vércukorszint szabályzó, javítja a sejtek oxigénfelvételi képességét
- hernyó gomba: növeli a teljesítőképességet, javítja a vérképződést és a szívműködést, erősíti a légutakat, hangulatjavító, erősíti az immunrendszert
- júdásfüle gomba: immunmodulátor, vérhígító, koleszterincsökkentő, csökkenti az érelmeszesedés és a daganatok kialakulásának kockázatát
- süngomba: gyulladáscsökkentő, tumor esetén áttétgátló, lassítja a bőr öregedését, javítja a hangulatot
extra: a gyógygombákban béta-glükánok találhatók, amik javítják az immunrendszer daganat és mikrobaellenes aktivitását.

Ha tetszett a poszt, egy lájkkal vagy megosztással segítheted a munkám! 🙏

A mozgás fontossága minden életkorban – Hatodik részA kezdetek. Hogyan építsük be a mozgást a mindennapjainkba? Ahogy az...
21/04/2023

A mozgás fontossága minden életkorban – Hatodik rész

A kezdetek. Hogyan építsük be a mozgást a mindennapjainkba? Ahogy az előző részben ígértem, most erről lesz szó.

Mint minden új dolog kipróbálásakor, itt is érdemes információszerzéssel kezdeni. Utánanézni, milyen lehetőségeink vannak akár az idő, akár az anyagiak, akár a környezetünk függvényében. Mit szeretnénk kipróbálni, egyedül, vagy társaságban szeretnénk mozogni, otthon vagy valahol máshol edzenénk, mi az, amire a testünk jelenleg a korunktól, fizikai állapotától függően alkalmas, honnan, hová szeretnénk eljutni? Érdemes több mozgásformát, több edzőt, vagy online tartalommegosztót kipróbálni, hiszen így fogjuk tudni biztosan kiválasztani, hogy mi az a mozgás, ami igazán nekünk való.

Nagyon fontos a fokozatosság betartása, hiszen ha soha nem sportoltunk, vagy ha újrakezdők vagyunk, akkor is érdemes időt szánni a mozgástanulásra, a gyakorlatok helyes és biztonságos elsajátítására, és persze edzettségi szintünktől függően az intenzitás, gyakoriság és időtartam helyes megválasztására. Ha van bármilyen mozgásszervi panaszunk vagy betegségünk, mindenképpen kérjük ki az orvos, de még inkább a gyógytornász véleményét, mert mozogni mindig kell és hasznos, de nem mindegy mit és hogyan!

Lényeges a rendszeresség is, a mozgás beiktatása a mindennapi életbe, hiszen eredményeket csak így várhatunk, Róma sem egy nap alatt épült fel. Ehhez az kell, hogy tisztában legyünk az időbeosztásunk korlátaival, meg kell találnunk azt a napi 10-20-30-40 percet, amit a mozgásra tudunk fordítani. Ez lehet akár funkcionális időtöltés is, hiszen egybe lehet kötni a kutyasétáltatással, vagy lehet családi program egy tollasozás vagy bringázás a gyerekekkel, de lehet egy otthoni videóra történő edzés is korán reggel vagy este, mikor még/már nyugodt a ház. A lényeg, hogy találjuk meg (vagy inkább szánjuk rá) azt a napi pár percet a mozgásra, ami az egészségmegőrzéshez szükséges.

Ugyanilyen fontos a változatosság, hiszen egyfajta mozgással képtelenek lennénk a teljes mozgás-szervrendszerünket karban tartani. Minél aktívabban vagyunk, minél több mindent csinálunk, annál biztosabbak lehetünk benne, hogy megteszünk mindent a fittségünk és mobilitásunk fenntartásáért.

A cél a megfelelő életminőség biztosítása, és a testi-lelki-szellemi frissesség megtartása élethosszig, amire a mozgás a legjobb módszer!

Ha tetszett a poszt, egy lájkkal vagy megosztással segítheted a munkám!🙏

A mozgás fontossága minden életkorban – Ötödik részAhogy ígértem, ebben a részben a szem és fül mozgás-szervrendszerhez ...
19/04/2023

A mozgás fontossága minden életkorban – Ötödik rész

Ahogy ígértem, ebben a részben a szem és fül mozgás-szervrendszerhez való kapcsolatáról lesz szó.

Az idő előrehaladtával a veszcibuláris rendszer működése romlik. Ez a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyozó szerv, fontos szerepe van a test térbeli elhelyezkedésének meghatározásában is. A jó hír, hogy ez a szervünk is fejleszthető, akár fiatal, akár idősebb korban, ha rossz az egyensúlyozó képességünk, a megfelelő gyakorlatok rendszeres végzésével sokat javíthatunk rajta!

A vizuális érzékelési rendszer – vagyis a látásunk – is romlik idővel, ami nemcsak azért baj, mert szemüveg kell az olvasáshoz, hanem azért is, mert a test térbeli elhelyezkedésének meghatározásához fontos szerepe van a látásnak is. (Nem véletlen, hogy csukott szemmel, vagy sötét szobában nehezebb az egyensúlyozó gyakorlatok elvégzése, vagy a villanykapcsoló megtalálása is.) De a beszűkült látótér vagy a rossz látási viszonyok, a látás romlása azt eredményezi, hogy az idegrendszerünk nem fogja engedni, hogy a teljes mozgástartományunkat kihasználjuk. Ez egy biztonsági mechanizmus, az idegrendszer nem akarja, hogy olyan irányba mozogjunk, amit már nem tudunk érzékelni (nem látunk), hiszen az már lehet, hogy nem biztonságos. Ha edzeni akarjuk a szemünket ilyen szempontból, a látótér fókuszálási képességünkön kell javítanunk, ezáltal nőni fog a mozgásterjedelmünk is. Például: a nyakunkat fordítsuk oldalra amíg tudjuk, három mély légzésig nézzünk tovább abba az irányba, majd próbáljuk tovább fordítani a fejünket. Ilyenkor a látótér érzékelésének javulása (és az izmokban található feszültség oldásának hatására) jó eséllyel tovább fogjuk tudni fordítani a fejünket. Vagyis képesek leszünk kihasználni a teljes mozgástartományt, és rendszeres gyakorlással elérhetjük, hogy ez a tartomány a későbbiekben se szűküljön be. Ugyanígy növelhetjük vagy tarthatjuk meg a mozgástartományt a többi testrészünknél is.

Összességében elmondható, hogy minél többet és minél változatosabban mozgunk, annál jobb lesz a testtudatunk, a testérzékelésünk, javulnak a testi funkciók, a térérzékelés (koordináció), és a mindennapi mozgás is biztonságosabbá és könnyedebbé válik. Fejlődik a memória, és működésbe lépnek a kognitív funkciók is egyrészt az új mozgásminták tanulása, másrészt a jobb oxigénellátás miatt. Jobban érezzük magunkat a testünkben, csökkennek a feszességek és fájdalmak, rugalmasabbak leszünk, javul a hangulatunk és közérzetünk is. A rendszeres mozgás segítségével sokkal kiegyensúlyozottabb testi-lelki állapotot tudunk elérni.

A következő részben arra adok tippeket, hogyan kezdhetünk bele a mozgás mindennapokba való beépítésébe.

Ha tetszett a poszt, egy lájkkal vagy megosztással segítheted a munkám! 🙏

Cím

Esztergom
2500

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Susán-Szemán Katalin - Életmód és táplálkozási tanácsadó új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Susán-Szemán Katalin - Életmód és táplálkozási tanácsadó számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram