19/04/2021
HAPCIMARCI: KULLANCS GYORSTALPALÓ 2. RÉSZ: LYME-KÓR
A nagyfokú érdeklődésre való tekintettel és az időszerűség miatt is az elkövetkező hetekben a kullancs gyorstalpaló posztjait olvashatjátok az oldalamon, míg altatási és mozgásszervi témákban a https://mintamakk.hu weboldalamon tájékozódhattok.
Íme a Lyme-kórt illető kérdezz-felelek:
1. Az északi féltekén a leggyakoribb vektor (jelen esetben = kullancs) által közvetített fertőző betegség, amit a Borrelia burgdorferi kórokozó okoz.
2. Többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyuló betegség, azonban néha súlyosabb lefolyást mutat.
3. Az Ixodes kullancsok terjesztik.
4. Magyarországon mindenütt előfordul, évi 8-10.000 megbetegedéssel lehet számolni, kb. 600-szor gyakoribb, mint az ugyancsak Ixodes kullancs által terjesztett kullancs-encephalitis. Az Ixodes nőstények borreliafertőzöttségét hazánkban ingadozónak, 12–50% közöttinek találták.
MIKOR?
Május–júliusban keletkezik a nagyrészük, ősszel egy kisebb második csúcs mutatkozik. Minden életkorban előfordul.
MI A LEGJELLEGZETESEBB TÜNET ÉS LEFOLYÁS?
A bőrtünet, ami 90-95%-ban megjelenik és legtöbbször 1 ovális, ha tankönyvi, akkor kokárdaszerű (piros-fehér) kör, legalább 5 cm átmérőjű és folyamatosan növekszik (már megjelenésekor érdemes filctollal körbe rajzolni). Ha a szülő nem tud egyértelmű kullancs csípésről és nem is látható a helye, akkor legalább 8 cm átmérőjű növekvő bőrtünetnek kell lennie, hogy a kezelőorvos felállíthassa a diagnózist. Átmérője néha 10-15 cm-es is lehet, néha hónapokig megmaradhat. Néha pedig több is megjelenhet a testen.
ERYTHEMA MIGRANS (EM) a hivatalos neve, korán megjelenik, napokkal a csípés után. A csípés helye a középpontban van.
Sohasem okoz légúti tüneteket és ritkán jár lázzal, a láz sohasem tart 3 napnál tovább.
Előfordul, hogy komoly fáradékonysággal, fej-, ízületi vagy izomfájdalmakkal jár.
A látványon kívül azonban többnyire semmi más panasz sem kíséri.
MI MÉG?
- BORRELIA LYMPHOCYTOMA: ez egy „dudor” lilásvörös, tömött, fájdalmatlan duzzanat, a fülkagylón, a fülcimpán, az emlőbimbón, kivételesen ritkán fiúknál herezacskón. Többnyire gyermekeken az EM helyén alakul ki, legalább 1 hétig tart.
- ARCIDEG-BÉNULÁS (BELL PARESIS): hirtelen alakul ki, úgy vesszük észre, hogy az arc aszimetrikussá válik és elmarad a száj egyik oldali mozgása, és a szemhéj úgy néz ki, mintha lógna. Ez a csípést követő 2 hónapban jelenhet meg, ha a kullancs Borrelia-val fertőzött. Az is jellegzetes a Lyme-kórra, hogy az arcidegbénulás után 2 nap - 3 héten belül a másik oldali arcon is tünetek jelenhetnek meg.
- Központi idegrendszeri érintettség: általában a csípést követő 6 hétben jelenik meg. Agyhártyagyulladás: sokszor alig van érdemi tünete, néha csak enyhe fejfájást okoz és fizikális vizsgálattal sem találunk semmilyen tünetet.
- LYME-ARTHRITIS: ízületi gyulladás: többnyire egy oldali és főként térd ízületi gyulladás, fájdalom a fő tünet. Ízületi duzzanat kivizsgálásakor az alapvizsgálatok része, hogy a Lyme-arthritist kizárjuk.
MIKOR SZÜKSÉGES VÉRVÉTEL?
Ha egyértelmű bőrtünet (EM) áll fenn, akkor NEM KELL.
Idegrendszeri, ízületi tünetek esetében mindenképp, de felmerülő szívizomgyullladás és ACA (acrodermatitis chronica atrophicans) esetén is. Ez utóbbi kettő inkább felnőtteknél fordul elő.
A rutin laboratóriumi leletekben általában nincs eltérés, ezért nem érdemes kérni őket.
Jelenleg a patikában kapható önvizsgálatra gyártott gyorsteszt megbízhatósága kétséges, nem ajánlja a jeenlegi magya ajánlás és én sem. Számos laboratórium vállal a laikusok kezdeményezésére „fizetős” vizsgálatokat. Az immunszerológiai leletek értékelése komoly szaktudást igényel, így érdemes szakemberre bízni a költséges vizsgálatok szükségességének elbírálását.
MI A KEZELÉS?
hosszú (szerv érintettségtől is függ a hossza) antibiotikum terápia: amoxicillin, cefuroxim, doxycyclin és ceftriaxon, a fentiekre adott allergiás reakció esetén azithromycin.
GYERMEKEKNÉL 8 éves kor alatt első választandó szer az AMOXICILLIN.
VAN OLTÁS ELLENE? VAN MEGELŐZŐ ANTIBIOTIKUM KEZELÉS?
A korábban az USA-ban törzskönyvezett védőoltást kivonták a forgalomból 2002-ben érdeklődés hiánya miatt. A rendelkezésre álló adatok alapján a közeljövőben nem várható Lyme-kór elleni humán vakcina bevezetése.
A magyarországi ajánlás szerint nem ajánlott az egyszeri antibiotikum profilaxis alkalmazása kullancs csípést követően, logikusan, mert ha a kullancs fertőzött volt, egyszeri antibiotikum adása nem fogja „legyőzni a Ferit” (a Borrelia burgdorferit 🙂 ), valamint elkenheti a tüneteket az esetleges betegségnek. Az amerikai ajánlások sem javasolják a rutinszerű profilaxist, de például az Amerikai Fertőző Betegségek Társaság (IDSA) 8 éves életkor felett ajánlja az egyszeri antibiotikum – nevezetesen doxyciclin - profilaxist, ha a kullancs az Ixodes scapularis típusú volt, legalább 36 órája a kullancs a testben van (a megnövekedett testéből lehet következtetni), ha a kullancs eltávolítást követően 72 órán belül beadásra tud kerülni az antibiotikum, ha olyan régióban történt a kullancs csípése , ahol a kullancsok Borrelia fertőzöttségi rátája eléri a 20 %-ot.
TUDTAD?
A Lyme-kór korrekt kezelése ellenére, a betegek 5-10%-a sajnos panaszos marad (pl.ízület).
Összegezve: A Lyme-kór leggyakrabban tipikus bőrtünetet produkál, ebben az esetben a diagnózishoz nem szükséges vérvétel, a helyes antibiotikum kezelést az alapellátó gyermekorvos végzi. Amennyiben a kullancs csípést követő 1-2 hónapban arcidegbénulás, vagy idegrendszeri tünet jelenik meg, neurológiai szakvizsgálat, diagnosztikus vér és szüksége esetén agyvíz vizsgálat szükséges, kórházi megfigyelés és kezelés. Az ízületi gyulladás sokszor akár a kullancs csípést követő egy-két évben jelenik csak meg, a diagnózis alapja a vérvétel (immunszerológia), kezelése hosszú antibiotikum kúra.
Amennyiben hasznosnak találtad a bejegyzést,kérlek lájkold és oszd meg!
Szeretettel:
Dr.Garan Dia
Források:
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve Lyme borreliosis diagnózisáról és kezeléséről 2020. EüK. 4. szám EMMI szakmai irányelv hatályos: 2020.02.28)
https://emedicine.medscape.com/article/330178-clinical
Stanek G, Wormser GP, Gray J, Strle F. Lyme borreliosis. Lancet 2012;379(9814):461-73.