A jógával 2009-ben találkoztam először. Mivel mindig is aktívan, versenyszerűen sportoltam, így a jógára először inkább mint mozgásforma tekintettem, majd később elkezdtem érezni, hogy sokkal több szimplán fizikai tevékenységnél.
Később készült egy lista azokról az álmokról, amiket szeretnék megvalósítani, rajta a következővel: „jógaoktató szeretnék lenni”. Hogy miért került ez fel a listára, amikor még szinte alig volt kapcsolatom a jógával? Mondhatnám, hogy nem tudom, de ez valószínűleg nem lenne igaz. Sri K. Pattabhi Jois: A jóga füzére című könyvéből idézek: “Úgy tartják, hogy a jóga elmúlt években való gyakorlása vezet el a jelen életbeli gyakorlásához.” Az említett lista ugyan eltűnt évekre, ezzel kicsit el is feledkeztem róla, 2015 januárjában mégis megszereztem a Hatha jóga oktatói minősítést a NitaYoga Központban, majd hamarosan adódott egy rendszeres Hatha jóga óratartási lehetőség és akkor már tudtam: jó úton vagyok, a saját utamon vagyok, támogatva vagyok.
A Yoga Alliance International által elismert 200 órás Hatha jóga, 200 órás Ashtanga vinyásza jóga, 50 órás Yin jóga oktató, valamint 130 órás Kismama és baba-mama jógaoktatói végzettségekkel rendelkezem. 2019-ben a Magyar Jógaoktatók Szövetsége által kiállított, Minősített jógaoktató oklevelet és címet szereztem.
A tradicionális vonalat képviselem. Hiszek abban, hogy a jóga akkor lesz eredményes, ha azt úgy végezzük, ahogy a védikus szentírásoktól és a hiteles jógairodalomtól örökül megkaptuk.
Az igazi szerelem számomra az Ashtanga vinyásza jóga – amelyet mozgó meditációnak is neveznek, – ez a kifelé forduló, küzdő, dinamikus jógatípus, amely folyamatosan kihívások elé állít. Olyan nincs, hogy mindent tudok, mindent elértem, az ashtangában nincs. Fontosnak tartom a rendszeres gyakorlást, hiszen a jóga folyamatában mindig jön egy következő lépcsőfok, amire fel lehet lépni.
A rendszeres gyakorlás mellett folyamatosan tanulmányozom a védikus irodalmat, minden nap olvasok minimum 15-30 percet, hogy támogassam lelki fejlődésemet. Az elmúlt hónapokban valami megváltozott bennem: szinte folyamatosan olvasni szeretnék, vágyom a lelki tudást és a meditáció is egyre inkább jelen van az életemben.
Hogy mit jelent számomra a jóga? Mindent. Test-elme-lélek harmóniáját, egységét, egy teljesen új, teljesen más életformát, megváltozott gondolkodásmódot, új értékrendet, tisztaságot, egészséget, új meglátásokat, új célokat, védelmet és hitet. A jóga egy nagyon-nagyon hosszú ösvény, amely elvezet az önmegvalósítás felé. Évekkel ezelőtt elkezdtem sétálni és azóta is haladok ezen az úton céltudatosan, kitartóan. Ezen az ösvényen nem lehet szaladni, nem lehet tanulás és figyelem nélkül végigmenni, nem lehet csak úgy belevágni és kijelenteni, hogy én mostantól csak ezt csinálom és kész. És azt gondolom, hogy visszafordulni sem lehet, vagy csak átmenetileg. Mindenkinek megvan a saját útja, a tempója a testi-lelki fejlődésben. Ez az egész csak akkor működik, ha az ember hittel, szeretettel, fegyelmezetten, türelemmel, teljes odaadással és alázattal fordul felé és adja át magát neki.
Célom oktatóként: szeretném a hozzám ellátogatóknak átadni azt az élményt, amellyel a jóga engem ajándékozott meg, amikor szükségem volt rá és ajándékoz meg ma is, minden alkalommal, amikor jógaórát tartok vagy gyakorlok. Hogy megérezzétek, ez valami más, hogy valami történik, valami elkezdődött…
“Gyakorolj, a többi jön magától!” /Sri K. Pattabhi Jois/
Mestereim, tanítóim, akik ma is inspirálnak fejlődésemben: Kiss Zoltán Nitai (Hatha és Ashtanga jóga), Kata van Doesselaar (Yin jóga), dr. Kotroczó Anikó (Kismama jóga, Baba-mama jóga), Bene Máté (gerincterápia).
