TestTérkép Fizioterápia

20/02/2026

❗ „ Ne térdeljen, mert elkopik a porc!” — tényleg így van?

Sok páciens érkezik hozzánk azzal az útravalóval, hogy tilos térdelni, vagy kerülni kell a négykézláb helyzetben végzett gyakorlatokat, mert „tönkremegy a térd”.
Ez azonban nem ilyen egyszerű — sőt, sokszor félrevezető.

Mi a probléma ezzel a tanáccsal?
A porc nem egy passzív anyag, ami a használattól automatikusan elkopik. Éppen ellenkezőleg: a porc a megfelelő terhelésből táplálkozik. Ha teljesen elkerülünk bizonyos mozgásokat, a szövetek alkalmazkodóképessége csökkenhet.

A „soha ne térdeljen” típusú tiltások gyakran félelmet keltenek, miközben a testünk alapvetően képes alkalmazkodni.

Hogyan szokik hozzá a test a térdeléshez?
Kulcsszó: fokozatosság.

- először puha felületen, rövid ideig,
- párnával vagy alátámasztással,
- testsúly részleges terhelésével,
- majd időtartam és terhelés lassú növelésével.

Ilyenkor nemcsak a porc, hanem az izmok, inak, kötőszövetek és az idegrendszer is alkalmazkodik az új helyzethez.

Milyen pozitív hatásai lehetnek a térdelésnek és a négykézláb helyzetnek?
- javíthatja a térd terhelhetőségét,
- segíti az ízületi folyadék keringését,
- erősíti a comb- és csípőkörüli izmokat,
- fejleszti az egyensúlyt és a testsémát,
- sok hát- és vállpanasznál kifejezetten hasznos kiinduló helyzet.

⚠️ Fontos: fájdalom, friss sérülés vagy műtét után természetesen más szabályok érvényesek — ezért mindig egyéni állapot alapján érdemes dönteni.

A cél nem az, hogy mindent erőltessünk — hanem az, hogy a test újra megtanulja azt, amire eredetileg képes volt.

———-

📞 Bejelentkezés egyéni mozgásszervi állapotfelmérésre: + 36204019065

📍 Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

🔗 www.testterkepfizio.com

19/02/2026

👣 Lúdtalpbetét vagy barefoot cipő? Mikor melyik segít igazán?

Sok páciensünk teszi fel a kérdést: „Most akkor hordjak betétet… vagy inkább barefoot cipőt?”
A válasz — mint a legtöbb mozgásszervi kérdésnél — nem fekete-fehér. Mindkettő lehet jó választás, csak nem ugyanabban a helyzetben.

✅ Mikor ajánlott a lúdtalpbetét?
- ha fájdalom jelentkezik járás vagy állás közben,
- ha a láb statikája jelentősen megváltozott,
- gyulladásos panaszoknál (pl. sarokfájdalom, talpi bőnye érzékenység),
- amikor a szöveteknek tehermentesítésre van szükségük.

A betét ilyenkor olyan, mint egy „külső segítség”: csökkenti a túlterhelést és időt ad a regenerációra.

👣 És mikor jön szóba a barefoot cipő?
- ha szeretnénk erősíteni a láb izmait,
- ha a cél a természetesebb mozgásminta visszaállítása,
- rehabilitáció későbbi szakaszában,
- panaszmentes vagy enyhe eltérések esetén.

A barefoot cipő nem passzív támaszt ad — hanem munkára hívja a lábat.

⭐ Melyik a funkcionálisabb?
Hosszú távon általában az a funkcionálisabb megoldás, amelyik a saját izmaid működését fejleszti. Sok esetben ez a barefoot irány lehet — DE csak akkor, ha a láb már képes biztonságosan terhelést viselni.

⚠️ Fontos: a barefoot cipőre való átállás nem egyik napról a másikra történik! Túl gyors váltás esetén könnyen túlterhelés alakulhat ki.

A fizioterápiában gyakran nem „vagy–vagy” a válasz, hanem „is–is”.
Előfordul, hogy ideiglenesen betétet használunk a fájdalom csökkentésére, miközben célzott gyakorlatokkal felkészítjük a lábat a természetesebb működésre.

Ha bizonytalan vagy, melyik lenne számodra a jó irány, érdemes egyéni vizsgálat alapján dönteni — mert nincs két egyforma láb. 😊

——-

📞 Bejelentkezés egyéni mozgásszervi állapotfelmérésre: + 36204019065

📍 Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

🔗 www.testterkepfizio.com

15/02/2026

Nagyon hasznos infók 👌

https://www.facebook.com/share/17xNCm3jUy/?mibextid=wwXIfr

🏃‍♂️ Nem csak az számít, mennyit mozogsz, hanem az is, hogy mit mivel kombinálsz!

Gyakran halljuk, hogy „a mozgás gyógyszer”, de egy friss kutatás rávilágított: a hosszú élet titka nem a mennyiségben, hanem a sporttevékenységek intelligens kombinációjában rejlik. 🧠✨

A kutatás szerint azonos heti terhelés (10–15 MET-óra/hét, a MET azt mutatja, hogy egy adott tevékenység hányszorosára növeli az energiafelhasználásodat a nyugalmi állapothoz (ülve pihenéshez) képest) mellett is drasztikus különbségek vannak az egyes mozgásformák védőhatása között.)

✅ A változatosság önálló védőfaktor: Ha nem csak egyféle mozgást végzel, hanem 3-4 félét kombinálsz, az összhalálozási kockázatot 19%-kal, a tüdőbetegségek kockázatát pedig akár 41%-kal is csökkentheted.
✅ A daganatos betegségek ellen az erősítő edzés (-22%) és a tenisz (-21%) bizonyult a leghatékonyabbnak a vizsgált sportok közül.
✅ A szív-érrendszer védelmében a gyaloglás (-19%) és az evezés (-14%) jár az élen.
✅ A kombinált hatás: Ha például a gyaloglást futással és erősítéssel ötvözöd, a kockázatcsökkenés összeadódik – akkor is, ha az edzéssel töltött összesített idő nem változik!

Miért fontos ez nekünk?
Sokan beleesnek abban a hibába, hogy csak egyetlen mozgásformát végeznek évekig. A szervezetünk azonban a komplexitást hálálja meg. Azt, ha az állóképességi edzés mellett (bicikli, futás) helyet kap az erőfejlesztés és az ügyességi/ütős sport is.

💡 Mai tippünk: Ha eddig csak futottál, iktass be heti egy saját testsúlyos edzést vagy egy úszást! A statisztika szerint a tested meg fogja hálálni.

Ismerd meg a számaidat, tudd a kockázataidat, és mozdulj tudatosan! 🩺❤️


(infografika: https://www.facebook.com/hosszuelettudomanya)

12/02/2026

Ne aggódjatok, mi már hozza vagyunk szokva az ilyen esetekhez! 😂
Veled előfordult már hasonló? 😉

https://fb.watch/Fddt4NAXlM/?

05/02/2026

Falnál végzett vállnyújtás – miért olyan hasznos?

Ez az egyszerűnek tűnő falnál végzett vállnyújtás valójában egy nagyon célzott gyakorlat, ami segít visszaadni a váll mozgékonyságát – úgy, hogy közben az ízület biztonságban marad.

Miért jó a fal?
A fal stabil támaszt ad, így a nyújtás nem „csalással” történik, hanem pont ott hat, ahol kell. Nem a derekad, nem a nyakad dolgozik helyette – hanem tényleg a váll.

Mit nyújtunk vele?
Leginkább a váll hátsó részét, ami gyakran:
• befeszül irodai munka, sport vagy sok karhasználat miatt
• akadályozza a kar emelését
• hozzájárulhat váll szorító, becsípődő érzéséhez

Mely izmok profitálnak belőle?
• váll hátsó izmai
• rotátorköpeny izmai
• lapocka körüli izmok
• hátizmok egy része

Ez együtt segít abban, hogy a kar simábban, fájdalom nélkül tudjon mozogni.

Testtartásra és nyakra is hat 👌
Ha a váll hátsó része feszes, a lapocka mozgása is beszűkül. Ez gyakran:
• a váll előreeséshez
• felsőháti merevséghez
• nyak–váll feszüléshez vezet

A rendszeres nyújtás segíthet ezen lazítani.

A mindennapokban mit jelent?
Könnyebb:
• magasba nyúlni
• öltözködni
• sportolni
• edzeni
• és kevesebb terhelés jut a nyakra, könyökre, derékra is

👉 Fontos: a gyakorlat legyen lassú, fájdalommentes, nem erőből végzett. A cél nem a „minél jobban húzom”, hanem a finom, tartott nyújtás.

Ha bizonytalan vagy, kérdezz – a váll nem szereti a találgatást 😉

______
📍 Bejelentkezés állapotfelmérésre és egyéni terápiára:
📞 +36 20 401 9065

📍 Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

🔗 www.testterkepfizio.com

04/02/2026

Ha szeretnél érthetően tanulni az egészségedről…

Sokszor tapasztalom, hogy nem az információ hiányzik – hanem az érthető, hiteles magyarázat.
Olyan tudás, amit nem ijesztő orvosi nyelven, hanem emberi módon adnak át.

Ezért szívesen ajánlom nektek az egészségtanfolyam.hu oldalt.

Olyan online tanfolyamokat találsz itt, amelyek:
• közérthetően magyarázzák el, mi miért történik a testedben
• segítenek jobban megérteni a fájdalmaid, tüneteid hátterét
• támogatják az aktív, tudatos gyógyulást
• nem csodát ígérnek, hanem valódi tudást adnak

Gyógyulni nem csak kezeléssel lehet –
a megértés önmagában is terápiás hatású.

Ha szeretnél egy kicsit jobban képbe kerülni a saját tested működésével kapcsolatban, érdemes körülnézned:

🔗 www.egeszsegtanfolyam.hu

(Ez nem reklám – hanem egy jó szívvel adott ajánlás.)

03/02/2026

Sarokleengedés – miért ennyire hatékony ez az egyszerű gyakorlat?

A sarokleengedéses nyújtás egy nagyon hatékony, mégis egyszerű gyakorlat, amely elsősorban a vádli izmait célozza, de valójában az egész hátsó izomláncra (vádli–Achilles–comb hátsó része) hatással van.

Hogyan történik?
Egy fellépőn vagy lépcsőn állunk úgy, hogy a láb elülső része alátámasztott, a sarok pedig lassan, kontrolláltan lefelé engedhető. Nem „ráejtjük”, hanem finoman dolgozunk vele.

Mi történik közben a testben?
Ahogy a sarok lejjebb kerül:
• a vádli izmai fokozatosan megnyúlnak,
• javul a boka mozgástartománya (különösen a bokahajlítás),
• térdnyújtott helyzetben főként a felszínes vádliizom nyúlik,
• a mélyebb izmok segítenek az egyensúly és a stabilitás megtartásában.

Nem csak a vádlinak jó!
A testünk egy láncként működik. Ha a boka mozgása beszűkül, az hatással lehet:
• a térdre,
• a csípőre,
• sőt akár a derékra is.

Ez a gyakorlat a kötőszövetes kapcsolatokon keresztül a comb hátsó izmaira is hat, ezért sokszor „feljebb” is érezzük a nyúlást.

Miért fontos a lassú, kontrollált kivitelezés?
A sarok leengedése közben az izmok fékező munkát végeznek. Ez:
• erősíti az Achilles-ínt,
• csökkenti a túlterheléses sérülések kockázatát,
• javítja az egyensúlyt és az érzékelést a bokában.

A mindennapokban is számít
A megfelelő boka-mozgás elengedhetetlen:
• járáshoz,
• lépcsőzéshez,
• guggoláshoz,
• futáshoz és sporthoz.

Ha ez hiányzik, a test kompenzál: hamarabb elemelkedik a sarok, túlterhelődhet a térd vagy a derék.

Mikor különösen hasznos ez a gyakorlat?
✔️ vádli feszesség
✔️ Achilles-ín panaszok
✔️ talpi bőnye gyulladás
✔️ gipsz, rögzítés utáni merevség
✔️ megelőzés és mozgásminőség-javítás

Helyes kivitelezéssel ez egy kicsi, de nagyon erős hatású gyakorlat, amely segít visszaállítani a természetes mozgást és tehermentesíteni az alsó végtagot.

_______
Bejelentkezés állapotfelméréssel egybekötött egyéni terápiára:
+3620 401 9065

Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

www.testterkepfizio.com

02/02/2026

Mit csinál a lógás a gerinceddel?

Lógás közben a gerinc átmenetileg tehermentesül.
Csökken a csigolyák közti nyomás, az idegek körül rövid időre több hely alakulhat ki.
Ez jó érzést adhat – de nem tartós megoldás.

Miért nem mindig jó a teljes lógás?

Amikor teljes testsúllyal lógsz, az idegrendszer ezt könnyen túl nagy terhelésnek érzékelheti.
Ilyenkor az izmok védekezni kezdenek, nem engednek el igazán, így hiába nagyobb a húzóerő, a gerinc kevésbé tud ellazulni.

Ha viszont a lábujjad érinti a talajt, a terhelés kisebb.
Az idegrendszer biztonságosabbnak érzi a helyzetet, az izmok könnyebben elengednek, a gerinc pedig szabadabban tud „szétengedni”.

❗️Nem az erő számít

Nem a nagy húzás hozza a jobb hatást,
hanem az, ha alacsony az izomtónus és van kontroll.

❗️Fontos tudni

A lógás:
• nem helyettesíti az erősítést
• nem oldja meg önmagában a porckorongsérvet
• nem csodaszer

Egy hasznos kiegészítő eszköz, ha tudod, mikor és hogyan érdemes használni.

______
📍 Bejelentkezés állapotfelméréssel egybekötött terápiára:
📞 06204019065

📍 Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

📍 www.testterkepfizio.com

01/02/2026

💞 Február a kapcsolódás hónapja a TestTérképben 💞

A test nem külön létezik – kapcsolatokban él.
Kapcsolódik önmagához, a másikhoz, a mozgáshoz, az érintéshez.

✨ Februárban ezért a pároknak kedvezünk:
👉 Páros jelentkezés esetén 50% kedvezményt biztosítunk a fizioterápiás alkalmak árából.

Legyetek:
• élet- vagy házastársak
• barátok
• anya–lánya / apa–fia
• edzőtársak
• vagy egyszerűen két ember, aki együtt szeretne tenni az egészségéért

Jelentkezni lehet:
• funkcionális állapotfelmérés (új vendégeknek első alkalommal ajánlott)
• egyéni mozgásterápia
• manuális terápiák
• köpölyözés
• kombinált terápia

💕 Néha elég egy közös döntés, hogy elinduljon a változás.💕

🗓️ Az akció februárban érvényes, előzetes bejelentkezés szükséges.

👉 A páros kedvezmény egyéni kezelésekre vonatkozik – az alkalmak külön-külön zajlanak, egy időpont = egy páciens, a kedvezményt a közös jelentkezés biztosítja.

______

📍Bartos-Elter Bettina okleveles fizioterapeuta, neurológiai szakgyógytornász
📞 +36 20 401 9065

📍 Zoltai Szabolcs gyógytornász-fizioterapeuta
📞 + 36 20 401 8659

📍Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

🔗 www.testterkepfizo.com

30/01/2026

„Azt mondták, spondylolysisem van…” – mit jelent ez valójában?

Sokan így érkeznek meg egy lelettel a kezükben:
„Furcsa szavak vannak rajta. Nem értem őket. Csak azt tudom, hogy fáj a derekam.”

Ez nagyon gyakori.

A derékfájás sokszor alattomosan kezdődik. Először csak terhelésre jelentkezik, később már hosszabb állásnál, sétánál vagy mozgás közben is. Előfordulhat, hogy a fájdalom a fenékbe vagy a láb irányába sugárzik. Ilyenkor gyakran készül képalkotó vizsgálat – és megjelenik egy diagnózis: spondylolysis, esetleg spondylolisthesis.

De mit is jelentenek ezek?

A spondylolysis nem azt jelenti, hogy „eltört a gerinced”.
Egy apró, túlterheléshez köthető elváltozásról van szó a csigolya hátsó részén, azon a területen, amely a stabilitásban fontos szerepet játszik. Ez a rész különösen nagy terhelést kap akkor, ha a derék gyakran kerül hátrahajlított, csavart vagy emeléssel kombinált helyzetbe.

Ez az elváltozás sok esetben hosszú idő alatt, észrevétlenül alakul ki, és önmagában gyakran nem is okoz panaszt.

Bizonyos esetekben azonban a csigolya terhelhetősége csökkenhet, és kialakulhat a spondylolisthesis – vagyis a csigolya kis mértékben előrébb helyeződik a szomszédos csigolyához képest. Ez nem hirtelen történik, és legtöbbször nem nagy elmozdulásról van szó.

A panaszokat ilyenkor sokszor nem maga az elcsúszás mértéke, hanem a mozgás és az izomműködés megváltozása, illetve az idegrendszer fokozott érzékenysége határozza meg.
A test alkalmazkodni próbál: egyes izmok túlműködnek, mások kevésbé kapcsolódnak be, a terhelés eloszlása megváltozhat. Emiatt jelentkezhet fájdalom a derékban, a csípő környékén vagy akár a lábban, és emiatt válhat fárasztóbbá a hosszas állás vagy járás.

Fontos tudni: ez nem egy végleges állapot, és nem azt jelenti, hogy innentől nem szabad mozogni.

A megfelelően felépített gyógytorna segít:
– javítani a gerinc stabilitását
– csökkenteni az érintett szakasz túlterhelését
– helyreállítani az izmok együttműködését
– biztonságos mozgásmintákat kialakítani a mindennapokhoz

Megértéssel, fokozatos terheléssel és szakember irányításával a legtöbb érintett fájdalommentesen, aktívan élhet.

______
📍 Vizsgálattal egybekötött egyéni kezelésre bejelentkezés:
📞 +36204019065

📍Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor itca 67.

📍www.testterkepfizio.com

29/01/2026

Miért fáj a sípcsont? – Medial Tibial Stress Syndrome (MTSS)

A sípcsont belső oldalán jelentkező fájdalom gyakori panasz, különösen futóknál, ugrással járó sportokat végzőknél, de nem kizárólag sportolóknál fordul elő. Az állapotot orvosi nyelven medial tibial stress syndrome-nak (MTSS) nevezzük, és jellemzően túlterheléshez kapcsolódó probléma.

Fontos tudni, hogy az MTSS nem klasszikus gyulladás, hanem a sípcsont környezetét érintő ismétlődő mechanikai stressz következménye. A szövetek nem tudnak megfelelően alkalmazkodni a terheléshez, ami fájdalom megjelenéséhez vezet.

Mi állhat a háttérben?

Az MTSS kialakulása ritkán vezethető vissza egyetlen okra. Leggyakrabban több tényező együttese terheli túl a sípcsontot:
• hirtelen vagy túl gyorsan növelt terhelés
• nem megfelelő vagy elhasználódott cipő
• megváltozott terheléselosztás a lábfejben (pl. fokozott pronáció)
• kemény talajon végzett ismétlődő mozgások
• izomegyensúly-zavarok a lábszár, boka vagy csípő területén
• elégtelen regeneráció
• korábbi alsó végtagi sérülések

Milyen tünetek jellemzőek?
• fájdalom a sípcsont belső szélén
• kezdetben terhelés elején jelentkező panasz, később tartós fájdalom
• nyomásérzékenység a csont mentén
• ritkábban enyhe duzzanat
• előrehaladottabb esetben már séta közben is jelentkező fájdalom

Miért nem csak a sípcsont érintett?

A mozgás során a lábfej, boka, térd és csípő egy lánc részeként működik. Ha a rendszer bármely pontján megváltozik a terhelés eloszlása – például merev boka, feszes vádli vagy gyenge csípőstabilitás miatt –, az fokozott terhelést róhat a sípcsont területére is.

Hogyan kezelhető?

Az MTSS legtöbbször konzervatív módszerekkel jól kezelhető.

Rövid távon:
• a terhelés tudatos csökkentése és átalakítása (nem feltétlen teljes leállás)
• a cipő és a talajválasztás átgondolása

Hosszabb távon:
• célzott erősítés a lábszár, lábfej és csípő területén
• a boka és a vádli mozgástartományának javítása
• manuális és fasciális technikák kiegészítő jelleggel
• fokozatos, jól felépített terhelésnövelés

Makacs vagy visszatérő panaszok esetén javasolt a szakember által vezetett mozgásterápia és szükség esetén orvosi kontroll.

Egy fontos gondolat a végére

A sípcsont fájdalma ritkán „önálló” probléma. Gyakran annak a jele, hogy a test terhelése nincs egyensúlyban. Ha időben felismerjük és megfelelően kezeljük, az MTSS jól befolyásolható, és a visszatérés a mozgáshoz biztonságosan megvalósítható.

______

📍Bejelentkezés állapotfelméréssel egybekötött egyéni terápiára:
📞 +36 20 401 9065

📍Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.

📍 www.testterkepfizio.com

28/01/2026

Csípőhorpasz -
Tényleg csak egy csípőhajlító izom?

Az anatómiai leírások gyakran leegyszerűsítik a nagy horpaszizom (m. psoas major) szerepét, és elsősorban mint csípőhajlítót említik. A valóságban azonban ez az izom ennél jóval összetettebb funkciót lát el.

A psoas az egyetlen olyan izom, amely közvetlen kapcsolatot teremt a gerincoszlop és az alsó végtag között. Részt vesz a lumbális gerinc stabilizálásában, a testtartás finom szabályozásában, valamint a mozgásainkhoz szükséges alkalmazkodásban. Működését nemcsak a mozgás, hanem az idegrendszer állapota is erősen befolyásolja.

A stressz és a psoas kapcsolata

Tartós stresszhelyzetben az idegrendszer védekező üzemmódba kapcsol. Ennek részeként a hajlító izomlánc – köztük a psoas – fokozott tónusba kerülhet. Ilyenkor az izom nem feltétlenül rövid, inkább folyamatos készenléti állapotban van. Ez hozzájárulhat derékfájdalomhoz, csípőpanaszokhoz, mozgásbeszűküléshez vagy általános feszültségérzethez.

Légzés és izomtónus

A psoas működése funkcionális kapcsolatban áll a rekeszizom és a törzs stabilizáló rendszerének működésével. Felszínes, stresszhez társuló légzésminták esetén az izomtónus gyakran fokozódik, míg a szabadabb, mélyebb légzés elősegítheti az ellazulást és a mozgás gazdaságosabb szerveződését.

Miért nem mindig a nyújtás a megoldás?

Gyakori tévhit, hogy a feszes psoast erőteljesen nyújtani kell. Sok esetben azonban a fokozott tónus nem izomrövidülés, hanem idegrendszeri védekező reakció következménye. Az agresszív nyújtás ilyenkor tovább fokozhatja a feszülést és a panaszokat.

A hatékony megközelítés inkább az idegrendszer megnyugtatásán, a megfelelő légzésen, finom mobilizáción és aktív stabilizáción alapul. Amikor az izom biztonságos környezetben „elengedhet”, nemcsak a mozgás válik szabadabbá, hanem az általános közérzet is javulhat.

⸻

📍 Vizsgálattal egybekötött egyéni kezelésre bejelentkezés:
📞 +36204019065

📍 Helyszín: Gödöllő, Bethlen Gábor utca 67.