03/01/2026
Amikor az állkapocs nem csak rág,
Sokan nem gondolnák, de az állkapcsunk állapota messze túlmutat a fogcsikorgatáson vagy a kattogáson.
Az állkapocs szoros kapcsolatban áll a nyak legfelső csigolyájával, az atlasszal (C1) – és ez a kapcsolat az egész testtartásunkra hatással lehet.
Az atlasz az a csigolya, amelyen a fej „ül”. Ha itt akár minimális elmozdulás, feszesség vagy aszimmetria jelenik meg, a test azonnal kompenzálni kezd.
Az állkapocs izmai – különösen a rágóizmok – közvetlen idegi és fasciális kapcsolatban állnak ezzel a területtel, ezért gyakran egy állkapocsfeszülés nyaki merevségben, fejfájásban vagy vállövi panaszokban jelenik meg.
És fordítva is igaz:
egy túlterhelt nyak, feszes csuklyás izom vagy tartós előretolt fejtartás megváltoztatja az állkapocs helyzetét és mozgását. Ilyenkor a test „harap”, szorít, védekezik.
Ezért van az, hogy:
- krónikus nyakfájás mellett gyakran megjelenik az állkapocsfeszülés
- fogászati problémák után testtartási panaszok alakulhatnak ki
- stressz hatására egyszerre feszül a nyak ÉS az állkapocs
A test nem különálló részekből áll.
Egy rendszer, ahol például az atlasz és az állkapocs egy finom, de meghatározó láncszemet alkot.
Ha itt elindul a feszülés, az egész rendszer reagál.
Volt már olyan, hogy észrevetted?:
stresszhelyzetben összeszorul az állkapcsod…
és valahogy közben befeszül a nyakad is?
Ez nem véletlen.
Ezek miatt az összefüggések miatt nem elegendő megoldás ha csak a nyakat lazítjuk, vagy csak az állkapcsot próbáljuk szimmetriába hozni.
[[[A test egy rendszer!!!!!]]]
És ez a legfontosabb mondata az elmúlt pár napban kitett posztjaimnak, mert amikor szeretnénk segíteni hogy könnyedebb, mozgékonyabb, fájdalommentes legyen az összes porcikánk, holisztikus szemléletben kell vizsgálódni, szóval az egész embert nézve kell az összefüggésekben keresni a megoldást!
Az atlasz–állkapocs kapcsolat az egyik legérzékenyebb kapcsoló, de még mindig nem értem a végére. Van még fontos láncszem.🤓
Ha feszültség van → az egész rendszer borul.
Ha megkönnyebbülés van → minden fellélegzik.
Beszéltünk a csuklyás izomról!
A rekeszizomról!
Az állkapocs és az atlasz kapcsolatáról!
És most jön egy újabb lényeges pont.
A keresztcsont az a stabil alap, amin az egész gerinc „áll”!!
Ha itt feszültség, elmozdulás vagy mozgásbeszűkülés van, a test felül kezd kompenzálni, és lefelé produkál tüneteket, izom, ízületi, idegi fájdalmat, zsibbadást.
És hogyan kompenzál?
- Előretolja a fejet
- Előre tolja a csípőt
- Befeszíti a nyakat
- Stabilizál az állkapoccsal
- Szorít, tart, védekezik
Ezért van az, hogy:
- hiába lazítod a nyakad, visszafeszül
- hiába oldod az állkapcsot, újra szorítasz
- hiába dolgozol felül, az egész nem „marad meg”
A keresztcsont kapcsolatban áll:
- a rekeszizommal
- az idegrendszerrel
- a teljes fasciális hálózattal
Ha a keresztcsont merev → a légzés felszínes
Ha a légzés felszínes → a nyak túlterhel
Ha a nyak túlterhel → az állkapocs szorít
Ha az állkapocs szorít → az atlasz befeszül
És kész is a kör. 🔁
Ezért nem különálló problémák vannak.
Hanem egy történet, ami sokszor máshol feszül, és máshol produkál fájdalmas tünetet, vagy tünet együttest.
Amikor a keresztcsont megkönnyebbül,
a nyak elenged,
az állkapocs lazul,
a légzés mélyül.
A test végre nem védekezik, hanem megnyugszik.
Ez az igazi rendszerben gondolkodás!🙏
Nem tünetkezelés.
Összefüggések.🔑
Köszönöm a figyelmet!🙋