15/02/2026
Steinberger kúra – 4. nap
A 3. nap egy váratlan fordulat volt a történetben. Mint amikor a mesében a vándor elindul a hegy tetejére, és hirtelen jön egy vihar. Belázasodtam, levert lettem, a testem jelezte, hogy most valami zajlik odabent.
Nem volt ok pánikra, tudtam, hogy a szervezetem dolgozik. Olyan volt, mintha nagytakarítást tartana: kipakol, átrendez, kidobja, ami már nem szolgál.
Egyetlen nap alatt átment rajtam.💪
A 4. nap reggelén pedig ott volt a csend.
Reggel
– közérzet: tiszta, könnyű, mintha egy réteg lehullott volna rólam.
– éhség: alig. A testem nem követelt, inkább figyelt.
– első benyomás: túl vagyok a sárkányon.
Érdekes, hogy a 4. nap sokaknál fordulópont. A test ilyenkor már nem a megszokott cukor-üzemmódban működik, hanem elkezd más forrásból dolgozni. Stabilabb energia, nyugodtabb hullámzás. És tényleg… egész nap volt bennem egy furcsa derű.
Fizikai állapot
– energiaszint: meglepően jó, egyenletes.
– fókusz: tiszta, sallangmentes gondolkodás.
– fizikai érzet: könnyedség, mintha nem húzna semmi.
Testi jelzések
– estére kellemes fáradtság.
– amikor jött az éhség, időben érkezett a kenyér + 1,5 dl ital — szinte ünnepi pillanat lett belőle.
– este továbbra sem igazi testi éhség, inkább megszokásból ennék.
Az éhségem nagy része nem a gyomromból jön, hanem a fejemből.
Steinberger kúra – 5. nap
Az 5. nap már nem romantikus. Az 5. nap karaktert formál.
Reggel még minden rendben volt. Tudtam, hogy ez az utolsó szakasz, és ott volt bennem az a csendes büszkeség, hogy idáig eljutottam.
De a nap közepére jöttek a mélypontok.
Munka közben
– energiaszint: hullámzó.
– éhség: sokszor erős, valódi, testi.
– gondolatok: „miért is csinálom ezt?”
Az 5. nap olyan, mint amikor a hegymászó már látja a csúcsot, de a lába ólomsúlyú. Már nincs messze, de a teste jelzi, hogy ez komoly munka.
Voltak pillanatok, amikor tényleg éhes voltam.
Nem csak fejben, a szervezetem is jelzett.
Ez az 5. nap legnagyobb ajándéka.
Mentálisan
Az 5. nap megtanít arra, hogy az akaraterő nem harsány. Nem erőszakos. Csendes és kitartó.
Volt mélypont. Volt fáradtság.
De amikor este lefeküdtem, tudtam, megcsináltam.
A kúra után!
Most, hogy túl vagyok rajta, valami megváltozott.
Nem falok.
Nem eszem unalomból.
Nem az érzelmeimet csillapítom étellel.
Tudok mértéket tartani.
És ez a legnagyobb nyereség.
Az 5 nap nem csak fizikai tisztulás volt. Hanem egy kapcsolat újrarendezése az étellel.
És talán a legszebb része az egésznek, hogy jól érzem magam. Stabilan. Könnyedén. Nem euforikusan, hanem kiegyensúlyozottan.
Az 5 nap olyan volt, mint egy belső zarándoklat.
Volt vihar (1. és 3. nap), volt tisztulás (4. nap), volt próbatétel (5. nap).
És most itt állok a végén egy kicsit tudatosabban.
☯️💪
Kinek hoztam meg a kedvét egy kis testi és mentális utazáshoz?☝️☯️