24/01/2026
A Hessenből Györkönybe települt evangélikusok képes hitvallása:
Az „Augustana Confessio” 1724-ből.
Mostanában éppen Tolna vármegyei anyakönyvekben kutakodtam, többek között Györköny falu németajkú evangélikusainak matrikuláit. Éppen a helytörténeti anyagot állítottam össze, amikor is szembe jött velem ez a csoda.
A https://proficsaladfa.hu/ összeállítása:
Könnyen lehet, hogy nem lesz belőle „lájk-cunami”, de nem gond. Mindenképpen megszerettem volna osztani Olvasóimmal. Csodálatos gesztusa az számomra az identitás megőrzésének.
Nagyon szép azt látni, hogy amikor több mint 1000 kilométerre szülőföldjüktől új életet kezdve, szimbolikusan is kiálltak, mint közösség hitük mellett. Amellett, ami az anyanyelvük mellett összekötötte őket.
1724. június 12-én keletkezett Györkönyben az a kép, amely az Ágostai hitvallást ábrázolja. Nem oltárképként használták és nem is fogadalmi képként (votivbild), hiszen nem hálából vagy az isteni segítség megnyerésének céljából készült.
Még csak nem is a reformáció kétszáz éves évfordulója alkalmából készítették, hanem emlékképként (Erinnerungsbild), egyfajta hitbeli megerősítésként. Az 1722-ben Hessenből érkező betelepülők fontosnak tartották, hogy festett kép formájában is jelen legyen közöttük az Ágostai hitvallás.
Eredetét tekintve nagy valószínűséggel a Jacob van der Heyden (1573-1645) által az Augustana Confessio centenáriumára készített képes metszete szolgált mintául, amelynek egy nyomtatott példányát az 1724-ben betelepülő hesseni német evangélikusok hozhatták magukkal. A kétszáz éves évforduló alkalmából több helyen is megfestették ezt a mintát.
1630-ban az Ágostai Hitvallás centenáriumára a németalföldi Jacob van der Heyden rézmetszeten foglalta össze a Hitvallás téziseit. E metszetről hitvallási és oktatási céllal számos utánzat készült.
Mivel Augsburg magyarosított neve Ágosta volt, ezért nevezték a polgári (állami) anyakönyvekben az evangélikusokat „ágostai hitvallású evangélikusoknak" (ágh. hitv. ev). A ma embere számára megtévesztő lehet, hogy a reformátusokat pedig, mint „evangélikus református”, (ev. ref.) jegyezték ugyanakkor be.
Az Országos Evangélikus Múzeum Kiállításának egyik figyelemre méltó darabja az Europalia 99 - Hungária Regia brüsszeli kiállításán is nagy sikert aratott. A festmény szép példája a barokk népies változatának. A nap sugárzó fénye beragyogja az egész képet.
A rajta olvasható német nyelvű szöveg: "Az Úr lelke, a bölcsesség, az értelem, a tanácsolás, az erő, a tudás, az Istenfélelem lelke." A kép középponti témája a Hitvallás, amelynek 21 tételét - bibliai helymegjelöléssel alátámasztva - a hétágú gyertyatartó, a Menora ágain lévő 21 medallion tartalmazza.
A Hitvallásnak a Szentírással való egyezőségét hangsúlyozva a gyertyatartó a Biblián, a Biblia a szövetség ládáján, a szövetség ládája az apostoli és krisztusi kősziklákon nyugszik.
A kép bal oldalán a szász választófejedelem, Állhatatos János áll, választófejedelmi palástban, választófejedelmi karddal a jobb, és törvénypálcával a bal kezében. Felette egy angyal látható a Hitvallással.
A jobboldalon Luther Márton áll. kezében a Bibliával és Áron virágzó vesszejével. Luther felett angyal száll, aki az evangéliumot tartja kezében és hirdeti az igét, amelyet gyakran Lutherre vonatkoztatnak:
„És láték egy angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangélium, hogy azt a Föld lakosainak, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek hirdesse " (Jel 14,6).
Köszönöm a figyelmet és a megosztásokat!
