Dr. Kovács Ákos gyermekorvos, Martinovics tér 5/8, Hernád (2025)

29/11/2025

Mit jelent valójában az orrváladék színe, és mit nem?

Kétéves kisfiú néhány napja náthás. Először víztiszta orrfolyás jelentkezett, mostanra az orrváladék sűrű, zöldes színű lett, a gyermek időnként köhög, de jól eszik, játszik, láza nincs. A családban többen mondják: „Ez már biztos arcüreggyulladás, kellene rá egy antibiotikum.” Ismerős helyzet?

Mi is az orrváladék valójában?
Az orrváladék (nyák) a felső légutak természetes védelmi rendszere. Összetevői:
- víz, sók, nyákanyagok (mucinok), enzimek
- immunfehérjék, ellenanyagok
- elhalt és levált hámsejtek, kórokozók, por, pollen
Feladata, hogy megnedvesítse és megtisztítsa a belélegzett levegőt, csapdába ejtse a kórokozókat és szennyeződéseket, majd a csillószőrös hám ezeket hátrafelé „elszállítja” a garat felé.
Nátha idején a vírusok a nyálkahártyát irritálják, emiatt:
- fokozódik a nyáktermelés
- a nyák besűrűsödhet,
- benne gyulladásos sejtek (főleg fehérvérsejtek) jelennek meg.

Miért lesz sárga vagy zöld az orrváladék?
A színes (sárga/zöld) orrváladék azt jelenti, hogy az immunrendszer aktívan dolgozik. A fehérvérsejtekben levő enzimek és az elhalt sejtek okozzák a váladék sárgás-zöld színét.
Fontos:
- A sárga, vagy zöld orrváladék önmagában teljesen ártalmatlan, leggyakrabban vírusos nátha tünete.
- A szín alapján nem dönthető el, hogy a fertőzés vírusos vagy bakteriális eredetű, és semmiképpen nem lehet antibiotikumkezelést erre alapozni.

Egy egyszerű nátha természetes lezajlása gyakran a következő:
- 1.-2. napok: víztiszta, bő orrfolyás, tüsszögés
- 3–5. nap: sűrűbb, sárgás/zöldes váladék
- 6–10. nap: a váladék mennyisége lassan csökken, a színe is halványodik, majd megszűnik.
Ha a gyermek közben jól van, jó a közérzete, eszik, iszik, láztalan vagy csak hőemelkedése van, akkor ez a lefolyás nagyon gyakran egyszerű vírusos náthára, nem pedig arcüreggyulladásra utal.

Hurutos vagy száraz köhögés – van-e ennek jelentősége?
Szülőként gyakran okoz nehézséget eldönteni, vajon száraz vagy hurutos-e gyermekünk köhögése. A vény nélkül kapható váladékoldó és köhögéscsillapító gyógyszer reklámok csak fokozzák az emiatt érzett nyugtalanságot.
Valójában azonban kisgyermekkorban ugyanaz a köhögés egyszer száraznak, máskor hurutosnak hallatszik, és a köhögés típusa gyorsan változhat akár egy napon belül is.
Ezért a merev elkülönítés (száraz vagy hurutos) gyakran nem lehetséges, és nincs is igazán orvosi jelentősége.
A döntésekben sokkal fontosabb tényező:
- a gyermek általános állapota, közérzete, táplálhatósága,
- a légzés minősége (szapora, lihegő, ziháló jellegű-e, behúzódnak-e a bordák belégzéskor, stb),
- az esetleges láz,
- valamint a tünetek időbeli alakulása.

Mikor beszélhetünk arcüreggyulladásról?
Az arcüregek (melléküregek) már kora gyermekkorban elkezdenek kifejlődni, de még évekig növekednek. A felső állcsonti és rostasejtek már csecsemőkorban is jelen vannak, csak kicsik.
A homloküreg többnyire csak 5 éves kor körül alakul ki, és serdülőkorig fejlődik.
Ezért élettanilag valójában már 1,5-2 éves korban is előfordulhat arcüreggyulladás, de a klasszikus panaszok (erős arcfájdalom, homlokfájdalom) inkább csak óvodás–kisiskolás korban jellemzők.
A gyermekeknél a bakteriális arcüreggyulladásra leginkább az alábbiak utalhatnak:
Tartós tünetek:
- 8-10 napnál tovább elhúzódó, érdemi javulás nélküli orrfolyás és/vagy nappali köhögés
- Súlyos kezdet: magas láz (≈39 °C vagy felette) + sűrű, gennyes orrváladék legalább 3 egymást követő nap
- A már gyógyulni látszó nátha pár nap javulás után ismét rosszabbodik, a tünetek erősödnek, a láz visszatér.
Ha csak az orrváladék lett zöld, a nátha néhány napja tart és a gyermek összességében jól van, akkor nem beszélhetünk arcüreggyulladásról, és antibiotikum adása semmiképp nem indokolt.

Mikor indokolt orvoshoz fordulni?
Azonnali vagy mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt, ha:
- 3 hónaposnál fiatalabb csecsemőnek láza van (végbélben mérve 38,0 C fok fekett);
- a gyermeknek nehézlégzése, szapora légzése van, bőre szürkés-kékes színű;
- magas láz (≈39 °C felett) amely 72 óránál tovább tart, vagy visszatér;
- a gyermek aluszékony, nem iszik, nem pisil eleget;
- erős arcfájdalmat, fogfájást, homloktáji fájdalmat, szem körüli duzzanatot panaszol;
- az orrfolyás és köhögés 10 napnál tovább fennáll, és nem javul, vagy romlik;
- igazolt krónikus betegség, kimutatott immunhiány, tartós gyógyszerszedés esetén.
Ilyenkor a gyermekorvos dönti el, szükséges-e vizsgálat, további kontroll vagy antibiotikum.

Otthoni teendők színes orrváladékkal járó vírusfertőzés esetén.
1. Orrápolás, folyadék, komfort:
- Orrtisztítás, orrmosás. Sós vizes orrcsepp / orrspray (izotóniás tengervíz) napi többször, főleg étkezés és alvás előtt.
- Csecsemőknél: kíméletes orrszívás (előtte sóoldat), de nem kell percenként, általában elég napi néhány alkalommal.
- Nagyobbaknál: orrfújás tanítása: egyik orrlyuk befog, a másikon kifúj; erőlködni nem kell.
2. Megfelelő folyadékbevitel: szoptatott babánál gyakoribb mellre tétel, nagyobbaknál víz, tea, leves – ami jólesik.
3. Láz- és fájdalomcsillapítás: Paracetamol vagy ibuprofen testsúlyhoz igazított adagban, orvosi javaslat szerint, ha a gyermek lázas és/vagy gyenge, állapotú, panaszos. Csupán enyhe fokú láz jó közérzet mellett önmagában nem igényel csillapítást. Nem a láz „lenyomása”, hanem a gyermek komfortja a cél, a “hidegebb” gyermek sem gyógyul gyorsabban!
4. Levegő, környezet: gyakori szellőztetés, hűvösebb (22–23 °C), nem túl száraz levegőjű szoba, éjszaka enyhén megemelt felsőtest (nagyobb párna, matrac megemelése).
5. Amit érdemes kerülni:
- vény nélkül kapható váladékoldók, köhögéscsillapítók kisgyermekeknél – hatásuk bizonytalan, mellékhatások lehetnek;
- érszűkítő orrcseppek tartós használata (csak orvosi javaslatra, meghatározott ideig használhatók);
- illóolajok, mentolos, kámforos krémek az orr közelébe kicsiknél;
- „biztos, ami biztos” antibiotikumkérés, csak azért, mert a váladék zöld. Antibiotikumot nem adunk vírusos légúti fertőzésre, mert nem gyorsítja a gyógyulást, viszont súlyos, elhúzódó mellékhatásokat és rezisztenciát okozhat.

14/11/2025

Egy ötéves kisfiú nyakán, pár hete lezajlott nátha után a szülők egy-két mozgatható, enyhén érzékeny csomót tapintanak. A gyermek láztalan, közérzete jó, más panasza nincs.
Felmerült a kérdés: meddig számít ez normálisnak, és mikor szükséges orvosi vizsgálat?

A nyirokcsomók a szervezet szűrő- és „riasztórendszerének” részei, segítenek felismerni és kivédeni a kórokozókat. Gyermekeknél teljesen egészséges állapotban, főleg légúti fertőzések után gyakori a nyakon vagy az állszögletben tapintható kisebb, borsó–mogyorónyi csomó.
Miért nagyobbodnak meg a nyaki nyirokcsomók?
A leggyakoribb ok az úgynevezett reaktív (védekező) megnagyobbodás, ami vírusos megfázást, garatgyulladást, fogíny- vagy bőrsérülést követ. Ezek a csomók tipikusan kicsik, rugalmasak, mozgathatók, és hetek alatt lassan visszahúzódnak.

Milyen jelek utalnak többnyire ártalmatlan folyamatra?
- A csomó fertőzés után jelent meg.
- Kicsi (1-1,5 cm), mozgatható, enyhén érzékeny.
- A gyermek jó általános állapotú, nincs tartós láz, étvágytalanság, fogyás.
- A csomó nem növekszik, néhány hét alatt eltűnik.

Figyelemeztető jelek – mikor lehet gyanús?
Az alábbi esetekben nagyobb az esélye komolyabb oknak, ilyenkor orvosi vizsgálat javasolt:
- Közvetlenül a kulcscsont felett tapintható csomó.
- 2 cm-nél nagyobb átmérőjű vagy gyorsan növekvő csomó.
- Fájdalmatlan, kemény, környezetéhez rögzült csomó.
- Több testtájékon egyszerre fennálló duzzanat.
- Tartós (egy hétnél tovább tartó) láz, éjszakai izzadás, jelentős fogyás.
- Bevérzések, véraláfutások a bőrön, feltűnő sápadtság, tartós fáradékonyság
- Visszatérő vagy egyre növekedő csomó annak ellenére, hogy a fertőzés már lezajlott.

Meddig „normális”? – időbeli támpontok
- Jól lévő gyermeknél, ha a csomó kisebb mint 2 cm, és nincsenek riasztó tünetek, általában elegendő a 2–3 hetes megfigyelés. Sok csomó ezalatt észrevehetően visszahúzódik.
- Ha 4 hét elteltével nem csökken, vagy közben növekszik, további vizsgálat indokolt.
- A gyakorlatban előfordul, hogy egy kisebb csomó hónapokig kitapintható, és megfázások idején átmenetileg ismét megnagyobbodik – ez önmagában nem kóros.

Mit tesz az orvos? – lépésről lépésre, kíméletesen
- A kivizsgálás fokozatos, és célja az, hogy elkerülje a felesleges beavatkozásokat:
- Részletes kikérdezés és vizsgálat: volt-e közelmúltbeli légúti fertőzés, sérülés, állatharapás, fogászati probléma.
- Várakozás és megfigyelés 10–14 napig kisebb, nem gyanús csomóknál.
- Ha felmerül baktérium okozta folyamat, az orvos célzott antibiotikumot írhat, és 2–3 hét múlva ismét értékel.
- Ha a csomó mérete nem csökken vagy egyre nő, esetleg több újabb csomó is megjelenik, laborvizsgálatra (vérkép, gyulladásos értékek), és ultrahang vizsgálatra lehet szükség.
- Kialakult tályog esetén sebészi megnyitás is szóba jöhet.
- Kórházi kivizsgálás lehet indokolt 2 cm-nél nagyobb méret, 4-6 hétnél tovább fennálló duzzanat, gyors növekedés, bőrpír/fájdalom, tartós láz, vagy általános tünetek esetén. ilyenkor szövettani mintavétel (biopszia) válhat szükségessé. Ez döntő lehet ritka, de kezelést igénylő kórképek felismerésében.

Otthoni teendők
- Figyelje a csomó méretét és a gyermek általános állapotát.
- Hetenete egyszer készítsen fotót az összehasonlíthatóság érdekében.
- Ne nyomkodják, ne masszírozzák, ne melegítsék a csomót; ez fokozhatja a gyulladást.
- Láz- és fájdalomcsillapítás szükség szerint (megfelelő dózisban, a szokásos készítményekkel).
- Bő folyadékpótlás, sok pihenés, kímélő életmód javasolt.
- Ügyeljen a szájhigiéniára, a bőrsérülések fertőtlenítésére, tisztán tartására, szükség esetén fogászati kontrollra.
- Macskakarmolás esetén figyelje a karmolás helyét és a közeli csomókat; romlásnál forduljon orvoshoz.

Mire figyeljenek különösen?
- Általános állapot: étvágy, alvás, aktivitás, közérzet.
- Tartós láz (több mint 3–5 nap) vagy ismételt éjszakai izzadás.
- Súlycsökkenés, indokolatlan fáradékonyság.
- Új csomók megjelenése más testtájakon (hónalj, lágyék).
- Gyors változás: a csomó hirtelen nő, keményedik, rögzül.
Bármelyik fennállása esetén ne várjanak, kérjenek időpontot orvosi vizsgálatra.

Megelőzés és kilátások
- A legtöbb nyaki nyirokcsomó-duzzanat közösségi fertőzésekhez kötődik, és jóindulatúan lezajlik.
A kézmosás, köhögési etikett, bőr- és szájhigiéné, valamint a kisebb sérülések szakszerű ellátása csökkenti az ismétlődést.
A csomók túlnyomó része beavatkozás nélkül maradéktalanul visszahúzódik, vagy apró, ártalmatlan maradványt hagy.

02/11/2025

Melyik influenzaoltás érhető el most, hány éves kortól adható, és hány adagot kell beadani” – ezt a kérdést a szezon előtt sok szülő felteszi.
Az influenza nem „erősebb nátha”, hanem hirtelen kezdődő, magas lázzal, izomfájdalommal, kifejezett levertséggel járó betegség, amely kisgyermekeknél súlyos szövődményeket okozhat. A leghatékonyabb megelőzés a szezonális védőoltás, amely minden 6 hónaposnál idősebb gyermeknek javasolt, életkorhoz és állapothoz illesztett készítménnyel.
Az influenzaoltás évente ismétlendő. A védelem néhány héttel a beadás után alakul ki, és a szezon végéig fennmarad. Közösségbe járó gyermekeknél az oltás csökkenti a terjedést a családban és a közösségben is, és mérsékli a szövődmények kockázatát.
A szezonális oltások összetételét évente frissítik, mert a vírusok folyamatosan változnak.
Jelenleg Magyarországon három komponensű (ú.n. trivalens) készítmények érhetők el, két A-típusú és egy B-típusú influenzavírus komponenssel. A korábbi négykomponensű (TETRA) vakcinák kivezetése egy nemzetközi konszenzus alapján azzal függ össze, hogy a korábban pluszban célzott B-vírusvonal tartósan már nem kering jelentős mértékben. A mindennapi döntésnél tehát idén nem a „három vs. négy komponens” számít, hanem az életkor, és a beadási mód.
Influenzára utaló jellegzetes tünet a hirtelen láz, hidegrázás, fej- és izomfájdalom, száraz köhögés, torokfájás, rossz közérzet, aluszékonyság. Kisebbeknél étvágytalanság, elesettség, gyors légzés, nyűgösség dominálhat. Oltás mellett is előfordulhat fertőzés, de ez általában rövidebb és enyhébb lefolyás várható.
Az influenzás gyermek otthoni ápolása során biztosítsanak bőséges folyadékot és pihenést, adjanak láz- és fájdalomcsillapítót (paracetamol vagy ibuprofen, életkornak megfelelő dózisban), gyakori szellőztetéssel biztosítsanak friss, hűvös-párás levegőt a köhögés enyhítésére, aszpirint ne adjanak. Forduljanak gyermekorvoshoz, ha 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő lázas, ha nehézlégzés, elesettség, táplálhatatlanság, kiszáradás, zavartság, csillapíthatatlan hányás, görcsroham jelentkezik, ha a láz 72 óránál tovább tart, vagy ha krónikus betegség (pl. asztma, szívbetegség) mellett folyamatosan romlik a gyermek állapota.
Milyen oltóanyagok érhetők el az idei szezonban?
– Fluart (3Fluart): injekció, 3 éves kortól adható. Teljes elölt influenzavírust tartalmaz, ezért immunológiailag „erősebb” választ válthat ki, és a beadás helyén jelentkező átmeneti fájdalom, hőemelkedés gyakoribb lehet. Egyszeri szezonális adag elegendő.
– Vaxigrip: injekció, 6 hónapos kortól adható. Az előzővel ellentétben csak a vírus immunológiailag jelentős részeit tartalmazza. Ha a gyermek 9 évesnél fiatalabb, és korábban még nem kapott influenzaoltást, az első szezonban 2 adag szükséges legalább 4 hét különbséggel; ellenkező esetben 1 adag elegendő.
– Fluenz: orrspray, 2–18 éves korban adható. Élő, gyengített vírust tartalmaz, de betegséget nem okoz. Ha a gyermek 9 évesnél fiatalabb és először kap influenza elleni védőoltást, 2 adag javasolt 4 hét különbséggel; korábban már oltott vagy 9 évesnél idősebb gyermeknek 1 adag elegendő. Patikákban tipikusan rendelésre érhető el.
Életkor szerinti gyakorlati választás
– 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők nem olthatók.
– 6 hó – 2 év: Vaxigrip.
– 2 – 3 év: Vaxigrip vagy Fluenz.
– 3 – 18 év: Fluart, Vaxigrip vagy Fluenz az egyéni szempontok szerint.
– ≥18 év: Fluart vagy Vaxigrip.
Mivel a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők még nem olthatók, ezért számukra a legjobb védelem az őket körülvevő családi „fészek” átoltottságának biztosítása. Javasolt az édesanya (várandósság alatt bármely trimeszterben inaktivált vakcinával), az édesapa, a 6 hónaposnál fiatalabb testvérek, a nagyszülők és minden, a csecsemőt rendszeres gondozó személy oltása, lehetőleg a szezon kezdete előtt 2–3 héttel. A várandósok oltása a placentán átjutó ellenanyagok révén passzív védelmet biztosít a megszületett csecsemők számára az első hónapokra. A fészekimmunitás csökkenti a fertőzés hazahozatalának veszélyét, így a fiatal csecsemő megfertőződésének kockázatát is. A szoptatás támogatja az immunrendszert, de nem helyettesíti az oltást; a kézhigiéné, a zsúfolt terek, orvosi rendelők, plázák, játszóházak kerülése és a beteg látogatók mellőzése a szezonban szintén fontos, különösen koraszülött vagy krónikus betegségben érintett babáknál.
Ellenjavallatok, óvintézkedések
– Lázas állapotban halassza el az oltást.
– Az oltásra adott korábbi súlyos, azonnali allergiás reakció esetén az újabb oltás ellenjavallt.
– Az élő vírust tartalmazó Fluenz oltóanyag immungyengeséggel járó állapot, súlyos asztma vagy aktuális sípoló légzés, tartós szalicilátkezelés (Aszpirin, Kalmopyrin), valamint súlyos tojásallergia esetén nem adható. Ilyenkor válasszon inaktivált injekciót. Minden esetben egyeztessen az oltóorvossal.
– Várandósságban kizárólag inaktivált vírust tartalmazó oltóanyag (Fluart vagy Vaxigrip) javasolt.
Oltást követő gyakori, enyhe mellékhatások:
– Injekció után: karfájdalom, bőrpír, hőemelkedés, fáradtság.
– Orrspray után: orrfolyás, tüsszögés, átmeneti orrdugulás.
Ingyenes hozzáférés:
A veszélyeztetett csoportok, pl. krónikus betegségben szenvedők számára az állam térítésmentes oltást biztosít. A rendelők jellemzően Fluartot kapnak, ezért a 3 év felettiek oltása zömmel ezzel történik; a Vaxigrip és Fluenz készlet többnyire korlátozott és ütemezetten érkezik.
A szülők felelőssége
– Időzítés: az oltást lehetőleg november-december között kérjék. Kétadagos sémánál kezdjenek időben, hogy a járvány kezdete előtt kialakuljon a védelem.
– Előzmények egyeztetése: jelezzék, kapott-e a gyermek korábban influenzaoltást, és volt-e esetleg valamilyen reakció.
– Dokumentumok: vigyék magukkal a gyermek védőoltási könyvét, hogy az oltás rögzíthető legyen.
– Kommunikáció: a választott oltóanyagot és az esetleges gyógyszerszedést (például szalicilát) előre gondolják végig, így gyorsabb a szervezés.
– Oltás utáni teendők: pihenés, bő folyadék biztosítása, szükség szerint lázcsillapítás javasolt. Iskolai/óvodai hiányzás vagy testnevelés alóli felmentés az oltás miatt általában nem indokolt.
– Reális elvárások: az oltás nem ad 100% védelmet, de jelentősen csökkenti a betegség súlyos lefolyásának és a kórházi ellátást igénylő szövődmények előfordulásának esélyét.
– Ne „immunerősítőt” kérjenek: a D-vitamin, a kiegyensúlyozott étrend és a sok szabad levegőn való tartózkodás támogatja az általános egészséget, de az influenza elleni célzott védelmet a szezonális oltás biztosíthat.
Ha kérdése van, keresse bizalommal gyermekorvosát, egyeztessen időpontot még a szezon elején.

14/09/2025

A legutóbbi, válogatós gyerekekkel foglalkozó bejegyzésem után több szülő is megkérdezte, hogy valójában miért válnak egyes gyerekek válogatóssá, és megelőzhető-e ez? A válasz összetett, de röviden így foglalható össze: a legtöbb kisgyermekkori evészavar nem szervi eredetű, hanem a korai etetési élményekhez, a szülő-gyermek kapcsolathoz és a hozzátáplálás körülményeihez kötődik.
A gyermek étkezéshez való viszonyát nem csupán a tányérra kerülő falatok alakítják. A pszichológiai környezet, a családi minták és a szülői attitűdök legalább olyan fontosak. Bár a legtöbb esetben nem áll szervi eltérés az evészavar háttérben, a következmények súlyosak lehetnek: növekedési és fejlődési elmaradás, táplálkozási hiányállapotok, pszichoszociális zavarok, a családi dinamika megbomlása.
A szakemberek szerint az evési szokások alapjai már csecsemőkorban, a hozzátáplálás időszakában kialakulnak, amely pszichológiai és dietetikai szempontból egyaránt kritikus ú.n. fejlődési ablak. Ebben az érzékeny periódusban a szülői magatartás, a családi étkezési rutin, a szülő-gyermek kapcsolat minősége, valamint a bevezetett ételek milyensége és mennyisége mind alapvetően meghatározzák a gyermek későbbi táplálkozási mintázatait és hosszú távú viszonyát az evéshez. Ha a szülők ezt az időszakot jól kezelik, következetes, nyugodt és pozitív hozzáállással vezetik be az új ételeket, a gyermek egész életére szóló pozitív táplálkozási mintát kap. Ellenkező esetben megnő a gyermekkori evészavarok, például a szélsőséges válogatósság, az étel-elutasítás vagy az ételekkel kapcsolatos szorongás kialakulásának esélye.
A gyermekek az evéshez való viszonyát tehát nemcsak az határozza meg, mi kerül a tányérra, hanem az is, hogyan viselkedik a szülő.
Tipikus szülői viselkedések, amelyek később esetleg evészavarhoz vezethetnek:
Erőltetés: Ha a szülő mindenáron megpróbál még egy falatot „beletuszkolni” a gyerekbe, az rövid távon sikeresnek tűnhet, de hosszú távon szorongást és elutasítást okoz. A kényszeretetés soha nem megoldás, később akár súlyos pszichés zavarok kialakulásához vezethet.
Jutalmazás/büntetés étellel: „Ha megeszed a spenótot, kapsz sütit.”
Ezzel a gyerek azt tanulja, hogy a zöldség valami kellemetlen, amit csak a desszert miatt érdemes eltűrni. Így az étel elveszíti valódi, tápláló funkcióját.
Szülői idegesség: Ha az étkezés közben a szülő feszült, a gyermek is szorongani kezd. A baba nagyon érzékenyen reagál a szülőtől érkező nonverbális jelekre (mimika, hangszín, testtartás).
Összehasonlítás más gyerekekkel: „A testvéred bezzeg megeszi!” Ez rombolja az önbizalmat, és felesleges feszültséget kelt.
Negatív hangulat:
Ha az étkezések rendszeresen vitával és harccal telnek, a gyermek nem az ízekre figyel, hanem arra, hogy elkerülje a konfliktust. Az evés így konfliktusmezővé válik, nem örömforrássá. Az étkezés ne legyen harcmező.
Hogyan hat a szülő testképe és szorongása?
A gyermek evési szokásait erősen befolyásolja, hogy a szülő mit gondol az evésről és hogyan érez a saját testével kapcsolatban.
Ha a szülő fél az éhezéstől, hajlamos túletetni a gyermeket, elnyomva annak természetes jóllakottság-érzését.
Ha a szülő fél az elhízástól, előfordulhat, hogy túl korlátozó, és nem ad elég változatos ételt.
Negatív testkép: a szülő saját szorongásait tudattalanul is továbbadja. A gyermek hamar megtanulja, hogy az étel és a testméret stresszforrás. A gyerekek veleszületetten érzik, hogy mikor éhesek és mikor jóllakottak. Ha a szülő ezt tiszteletben tartja, erősödik az önszabályozásuk. Ha viszont a szülő szorongása felülírja a jelzéseiket, az evés kényszerré válhat.
Transzgenerációs minták: a szülő saját gyerekkori élményei, tapasztalatai sokszor öntudatlanul ismétlődnek („nálunk mindig mindent meg kellett enni”).
Hogyan alakítható ki biztonságos, szeretetteljes étkezési rutin?
A szülők feladata, hogy a hozzátáplálás során nyugodt légkört, biztonságos kereteket, és változatos kínálatot teremtsenek.
A siker titka a pszichológiai és dietetikai szempontok összehangolása.
Pszichológiai alapelvek:
Válaszkész táplálás: a szülő flyamatosan figyel a baba jelzéseire. Nem az számít, hogy a baba mennyit eszik, hanem hogy jól érzi-e magát, és érdeklődik-e az etetés iránt.
Nyugodt légkör: az étkezés legyen közös élmény, ne vita. A szülő lassan és türelmesen tápláljon, bátorítsa a gyermeket, de ne erőltesse, beszéljen a gyermekhez, tartsa a szemkontaktust.
Pozitív példa: a gyerek azt fogadja el szívesen, amit a szülő is jókedvvel fogyaszt.
Következetesség: a kiszámítható, ismétlődő helyzetek adnak a gyermeknek biztonságot.
Dietetikai alapelvek:
Időben kezdett hozzátáplálás: 4–6 hónapos kor.
A gyermekgyógyászok és a dietetikai szakemberek egyetértenek abban, hogy a hozzátáplálás, vagyis a szilárd táplálékok bevezetése betöltött 4–6 hónapos kor között javasolt, a szoptatás, vagy a tápszer adásának folytatása mellett. Ebben a korban a baba érdeklődni kezd az ételek iránt: figyeli, mit esznek a szülők, kinyitja a száját a kanál felé. Erre az életkora a baba fejét stabilan tartja, a nyelési koordináció (szopó–nyelő reflex helyett kanállal való nyelés) is fejlettebbé válik. Immunrendszerük kezd aktív toleranciát kialakítani a szervezetbe jutó idegen anyagokkal (antigének) szemben. Ma már egyértelműen igazolt, hogy az allergiás betegségek megelőzése szempontjából teljesen haszontalan, sőt kockázatos lehet az allergének, (pl. földimogyoró, glutén, tej, tojás, hal, citrusfélék, paradicsom) késleltetett bevezetésének hagyományos, megrögzött gyakorlata. A 6 hónapos korig bevezetett, kis mennyiségű allergén bizonyítottan csökkenti a későbbi ételallergia kockázatát.
Rendszeresség:
4-6 hónapos korban naponta 1-2 alkalommal kezdjük a kóstoltatást úgy, hogy a szoptatás gyakorisága az első hónapokban lehetőleg ne csökkenjen.
6-8 hónapos korban naponta 2-3-szor,
9-12 hónapos kortól naponta 3-4-szer kapjon a csecsemő szilárd/pépes ételt.
1 éves kortól 3 főétkezés és 2–3 kisebb étkezés javasolt, nagyjából azonos időben.
Fokozatos állagbővítés: pürétől a darabos felé a baba készségeinek megfelelően.
Új ételek ismételt kínálása: előfordul, hogy 10–15 alkalom is kell, mire a baba elfogad egy új ízt.
Leggyakoribb hibák a hozzátáplálásban:
Túl korai kezdés: 4 hónapos kor előtt a baba emésztőrendszere még nem kész a szilárd ételekre.
Túl késői kezdés: 7–8 hónapos kor után a baba már bizalmatlanabb az új ízekkel, állagokkal szemben (neofóbia).
Csak püré adása túl sokáig: ha a darabos ételekkel való ismerkedés kimarad, a gyemrek nehezebben tanul meg rágni.
Cukros, sós ételek túl korán: torzítják az ízpreferenciát, hosszú távon egészségtelen étrendhez vezetnek.
Kevés változatosság: ha a baba mindig ugyanazt kapja, megszokja az egyhangúságot, és elutasítja az új ízeket.
Zavaró tényezők kizárása: TV, tablet, telefon ne legyen az asztalnál.
A hozzátáplálás célja nem az, hogy a baba sokat egyen, hanem hogy megtanuljon sokfélét megkóstolni. Az étkezés ne csak a tápanyagbevitelről szóljon, hanem kapcsolati élmény legyen, ahol a gyermek biztonságban és szeretetben fedezheti fel az ételeket. A szeretetteljes, nyugodt étkezési élmények idővel egész életre szóló egészséges táplálkozási szokásokká válnak.

03/09/2025

A 2025/2026-os tanévben ismét lehetőség nyílik arra, hogy a 12. életévüket betöltött, 7. osztályba lépő tanulók szülei ingyenesen igényeljék a HPV elleni védőoltást. A program minden évben elérhető, és egyre többen élnek vele, hiszen a szülők felelőssége és lehetősége, hogy gyermeküknek hosszú távú védelmet biztosítsanak egy súlyos, de megelőzhető betegségcsoporttal szemben.
Mi az a HPV és miért gyakori?
A Humán Papillomavírus (HPV) egy kizárólag embert érintő kórokozó. A világ egyik leggyakoribb vírusfertőzését okozza: a sz*****isan aktív nők és férfiak több mint 80%-a élete során találkozik vele. A fertőzés többnyire tünetmentes, sokszor spontán gyógyul, de bizonyos esetekben azonban hosszan fennmarad a szervezetben, és súlyos elváltozásokat okoz.
A vírus bőr-bőr és nyálkahártya-nyálkahártya kontaktussal terjed, leggyakrabban sz*****is érintkezés útján. Egy korábbi fertőzés átvészelése nem ad tartós védelmet: újrafertőződés bármikor előfordulhat. Ezért is fontos a védőoltás, amely célzottan nyújt hosszú távú védelmet.
Milyen betegségeket okozhat a HPV?
A HPV leginkább a méhnyakrák kapcsán ismert, amely hazánkban évente többszáz nő életét követeli. A fertőzés azonban nemcsak a nőket érinti. A vírus okozhat:
• hüvely-, szeméremtest- és végbélrákot,
• péniszrákot,
• fej-nyaki daganatokat (pl. garat, nyelőcső),
• valamint nemi szervi szemölcsöket, amelyek jóindulatúak, de kellemetlenek.
A HPV okozta rosszindulatú daganatok az összes rákos megbetegedés 5–6%-áért felelősek, így a megelőzés kiemelt jelentőségű.
Miért fontos a fiúknak is az oltás?
Sokan még mindig tévesen „méhnyakrák elleni oltásként” emlegetik a HPV vakcinát, holott annak mindkét nem számára jelentősége van.
• A fiúk saját egészségük érdekében is védelmet kapnak a végbélrák, a fej-nyaki daganatok és a péniszrák ellen.
• A partnereik védelme érdekében: az oltott fiúk kevésbé adják tovább a vírust partnereiknek, így közvetetten a lányok és nők megbetegedését is megelőzik.
• A közösségi szintű védelem miatt: minél több gyermek kapja meg az oltást, annál kisebb az esélye a vírus terjedésének.
• Végül a nemi szemölcsök megelőzése is fontos, amelyek fiatal felnőttkorban sok kellemetlenséget okozhatnak.
Hogyan zajlik az oltás?
A HPV elleni vakcinát az iskolaorvos adja be a felkarba, két részletben: az első adagot ősszel, a másodikat körülbelül fél év múlva. Mindkét oltás szükséges a megfelelő védettséghez.
A vakcina nem tartalmaz élő vírust, nem képes betegséget okozni, és nem változtatja meg a sejtek működését. A világ számos országában sok éve alkalmazzák, milliók kapták már meg, és biztonságosnak bizonyult. Az esetleges mellékhatások többnyire enyhék, például a beadás helyén jelentkező bőrpír vagy rövid ideig tartó izomfájdalom.
Mikor a leghatékonyabb az oltás?
A HPV elleni vakcina akkor nyújtja a legerősebb védelmet, ha még a sz*****is élet megkezdése előtt adják be. Ezért került be a 7. évfolyamba járó tanulók oltási programjába, amikor a gyerekek 12–13 évesek. Az ekkor esetleg elmaradt oltás 20–25 éves korig hatékonyan pótolható, de a legnagyobb előny a korai oltásból származik.
Mit tehetnek a szülők?
A szülők szerepe kulcsfontosságú:
• Tájékozódjanak hiteles forrásból, ne hagyatkozzanak félrevezető információkra.
• Beszéljék meg gyermekükkel, miért fontos az oltás, így növelhetik az együttműködést.
• Töltsék ki a beleegyező nyilatkozatot, hogy a gyermekük megkaphassa a védőoltást az iskolaorvostól.
A szülők döntése hosszú távon befolyásolja gyermekük egészségét és biztonságát.
Megelőzés és hosszú távú kilátások
A HPV elleni oltás egy olyan lehetőség, amely megelőzi a rák kialakulását. Azokban az országokban, ahol széles körben bevezették, kimutathatóan csökkent a méhnyakrák és más HPV okozta megbetegedések előfordulása.
Ha minél több gyermek kapja meg az oltást, az egész közösség védettebbé válik, és a vírus terjedése nagymértékben visszaszorítható. Ez a jövőben több száz életet menthet meg Magyarországon is.
A HPV elleni védőoltás tehát nemcsak a lányok, hanem a fiúk számára is alapvető fontosságú. Segít megelőzni a daganatos betegségeket, a nemi szemölcsöket, és védi a partnereket is. Az oltás biztonságos, hatékony és ingyenesen elérhető a 7. osztályos tanulók számára.
Érdemes élni a lehetőséggel, és kérni a két adag HPV oltást, hiszen ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy gyermekét megóvja egy súlyos, de megelőzhető betegségtől.

22/08/2025

FIGYELEM! A mai napon (aug. 22. péntek) hivatalos elfoglaltság miatt 8:30 - 11:00 óra között lesz Hernádon gyermekorvosi rendelés!

21/08/2025

Parlagfű-allergia és keresztallergiák gyermekkorban

Egy 7 éves kislány régóta szenved a parlagfű-allergia tüneteitől: augusztus közepétől szeptember végéig állandó orrfolyás, szemviszketés és tüsszögés nehezíti a mindennapjait. Nemrégiben, amikor görögdinnyét evett, szájában viszketést, bizsergést érzett, ajkai megduzzadtak. Bár a tünetek hamar elmúltak, aggódó édesanyjában felmerült a kérdés: vajon egy új allergia alakult ki, vagy a már meglévő parlagfű-érzékenységhez kapcsolódó jelenségről van szó?

A parlagfű-allergia Magyarországon rendkívül gyakori. Rengeteg gyermeket érint, és a szülők általában jól ismerik a klasszikus tüneteket: orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést, könnyezést. Kevesebben tudják azonban, hogy az érintett gyermekek közel felénél ú.n. keresztallergia is kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy a szervezet nemcsak a pollenekre, hanem bizonyos ételekre is allergiás reakcióval válaszol, mert azok molekulái hasonlítanak a parlagfű fehérjéihez. Ez az állapot az úgynevezett orális allergia szindróma (OAS).
________________________________________
Mi történik a szervezetben?
Az allergiás reakció alapja az, hogy az immunrendszer a parlagfű pollenjében található fehérjéket veszélyesnek érzékeli, és ellenük IgE típusú antitesteket termel. Ezek az antitestek nemcsak a pollenhez képesek kapcsolódni, hanem olyan élelmiszereket is idegenként ismerhetnek fel, amelyek szerkezetileg hasonlítanak a parlagfű allergénjeihez. Így fordulhat elő, hogy a parlagfűre allergiás gyermeknél bizonyos gyümölcsök, zöldségek vagy akár egyes fűszerek fogyasztása is túlérzékenységi reakciót indíthat el, hasonlóan, mintha pollennel találkozott volna. Nem egy új allergiáról van tehát szó, hanem a már meglévő túlérzékenység okozta „téves” reakcióról.
Parlagfű-allergia esetén keresztreakciót leggyakrabban a görögdinnye, sárgadinnye, uborka, cukkini, paradicsom, banán, valamint a kamilla válthat ki. A tünetek általában a pollenszezonban erősebbek, amikor a szervezet amúgy is „túlterhelt” a nagy mennyiségű belélegzett allergén miatt. Ez a téves reakció különösen gyakori pollenallergiásoknál, de előfordulhat poratka-, latex- vagy ételallergia esetén is.
________________________________________
Hogyan ismerhetők fel a tünetek?
A keresztallergia tünetei eltérnek a szénanátha klasszikus jeleitől. A panaszok jellemzően az étel elfogyasztása után röviddel jelentkeznek, leggyakrabban a szájban és a torokban. A gyermek bizsergést, viszketést érezhet, ajkai vagy nyelve megduzzadhat, torokkaparás vagy köhögés is felléphet. Ritkábban előfordulhat bőrkiütés, csalánkiütés vagy hasi fájdalom. A szülők számára ijesztő lehet, hogy a tünetek akár már egy falat elfogyasztása után jelentkeznek, de a legtöbb esetben ezek enyhék, néhány perc alatt elmúlnak, és nem igényelnek sürgősségi beavatkozást.
________________________________________
Ételallergia vagy keresztallergia?
Különbséget kell enni az ételallergia és a keresztallergia között. Az ételallergia esetén az allergiavizsgálat kimutatja az adott étel iránti túlérzékenységet. A keresztallergia ezzel szemben akkor jelentkezik, amikor az adott ételre nincs valódi túlérzékenység, de a gyermek más allergiában – például pollenallergiában – szenved. Az immunrendszer ilyenkor "tévesen" reagál, az ételben található molekulák csak hasonlítanak a pollen fehérjéihez. Ezért fordulhat elő, hogy parlagfű-allergiás gyermek görögdinnyét eszik, és szájviszketést tapasztal, anélkül, hogy valódi ételallergiája lenne.
A pontos diagnózis elengedhetetlen. Ha a szülő tévesen ételallergiára gyanakszik, és emiatt túl sok ételt von ki teljesen a gyermek étrendjéből, az hosszú távon táplálkozási hiányállapothoz vezethet. Ez különösen problémás lehet válogatós gyermekeknél, akik eleve kevesebb ételt fogadnak el. Ilyen esetben hasznos dietetikus bevonása, aki segít összeállítani egy biztonságos, de változatos étrendet.
________________________________________
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Ha a tünetek rendszeresen ismétlődnek, érdemes allergológusszakorvoshoz fordulni. A korszerű, komponens-alapú allergiavizsgálatok segítségével nemcsak az allergén típusát, hanem annak molekuláris összetevőit is vizsgálni lehet, így pontosabban meghatározható a keresztreakció kockázata is.
Sürgős orvosi ellátásra van szükség, ha a gyermeknél erős torokduzzanat, nehézlégzés, nyelvzsibbadás, ismételt hányás, erős hasi fájdalom vagy eszméletvesztés lép fel. Ezek már az anafilaxia jelei lehetnek, amely életveszélyes állapot, és azonnali orvosi beavatkozást igényel.
________________________________________
Otthoni teendők
A legfontosabb teendő, hogy a gyermek ne fogyassza azokat az ételeket, amelyek panaszt okoznak. Nem minden parlagfű-allergiás reagál ugyanazokra az ételekre, ezért célszerű egyéni tapasztalatok alapján meghatározni, mit kell kerülni. Pollenszezonban a rendszeresen szedett antihisztamin csökkentheti a keresztreakciók esélyét, hiszen gátolja a hisztamin felszabadulását, amely az allergiás tünetek fő kiváltója. Súlyosabb reakciók esetén az allergológus epinefrin autoinjektort írhat fel, amelyet a szülőknek meg kell tanulniuk használni. Ez életmentő lehet ritka, de súlyos anafilaxiás reakció esetén.
________________________________________
Szülői szerep és felelősség
A szülők kulcsszerepet játszanak a keresztallergia felismerésében és kezelésében. Nagy segítség lehet egy allergianapló vezetése, amelyben feljegyzik, mikor, milyen étel elfogyasztása után jelentkeztek tünetek. Ez megkönnyíti az orvos számára a diagnózist. Fontos továbbá, hogy a pedagógusok, óvónők is tisztában legyenek a gyermek állapotával, hogy szükség esetén azonnal tudjanak segíteni. A nagyobb gyermekeket fokozatosan érdemes megtanítani arra, hogy figyeljenek a testük jelzéseire, és tudatosan kerüljék a problémát okozó ételeket.
A szülők gyakran próbálkoznak extrém dózisú megavitaminokkal vagy étrend-kiegészítőkkel gyermekük immunrendszerének támogatására. Fontos tudni, hogy nincs olyan „csodavitamin”, amely teljes védelmet adna az allergiával vagy fertőzésekkel szemben, gyermekkorban egyedül a D-vitamin folyamatos pótlása indokolt. A legbiztonságosabb út a friss zöldséget, gyümölcsöt, (természetesen nem azokat, amelyek keresztallergiát okoznak), fehérjeforrásokat és teljes értékű gabonát tartalmazó kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres, aktív testmozgás biztosítása.
________________________________________
Megelőzés és hosszú távú kilátások
A keresztallergiák tünetei leggyakrabban a parlagfű-szezonban jelentkeznek, ezért ilyenkor fokozott óvatosságra van szükség. Az allergológiai vizsgálatok segíthetnek abban, hogy pontosan megállapítsuk, mely ételek okozhatnak panaszt, és elkerüljük a szükségtelen megszorításokat. Bizonyos esetekben szóba jöhet az allergén-specifikus immunterápia (ASIT) is, amely hosszú távon képes csökkenteni a parlagfű-allergia súlyosságát. Ez a kezelés több éven át tart, és fokozatosan szoktatja a szervezetet a tüneteket kiváltó allergénhez.
A legtöbb gyermeknél azonban erre nincs szükség, mert az orális allergia szindróma általában enyhe, és sok esetben idővel magától mérséklődik. A megfelelő odafigyelés, orvosi konzultáció és a szülők tudatossága elegendő ahhoz, hogy a gyermek biztonságban legyen, és teljes, aktív életet élhessen.

Dr. Kovács Ákos gyermekorvos

29/11/2025

14/11/2025

02/11/2025

14/09/2025

03/09/2025

22/08/2025

21/08/2025

Cím

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória