01/09/2022
,,Képzeld el ezt… Te egy gyönyörű villogó szikra vagy az Univerzumban. Épp a harmadik bukfencedet csinálod egy puha, pezsgő felhőn, mikor választasz egy testet egy rövid időre… csak a móka kedvéért – és talán lépsz egyet a tudatosság felé. Felhőcske, lényecske. Szóval, valahogy megtalálod ezt a két embert és összehozod őket. BUMM!
És már itt is vagy, ahogy a tested is!
Ez egy elég létfontosságú információ, amit nem igazán mondanak el… Te választod a szüleidet, te kis erős!
Csak gondold át… Könnyű ez neked?
Ezt kapd ki – amikor testet öltesz, nem csak egy testet kapsz, megkapod ezt az egész valóságot! Majdnem olyan, mint amikor a teleshopot nézed, csak ez életeket árul, itt a Földön. Nézed fenn a felhőcskéden, mint ragyogó lényecske, és akkor azt mondod: „Óh, haver, tényleg mehetnék a Földre? Azta!”
A felhő TV-ből ezt hallod: „Igen, és ha úgy döntesz, akkor nem csak egy testet kapsz, hanem az összes korlátját ennek a valóságnak, amit ajánl. Harcolnod kell, hogy kijuss a korlátoltságból minden egyes percben. Hatással lesz rád. Megpróbál majd megfojtani. Mindenféle ember lesz körülötted, akik majd hallani sem akarnak arról, hogy bármi más is elérhető. Lesz valami, ami miatt életed minden pillanatában küzdeni fogsz, életed végéig, hogy bebizonyítsd, sikeres vagy. De csak ha most cselekszel. Operátor leáll.”
Te pedig azt gondolod: „Oké, ezt fogom tenni, kalandosan hangzik.”
Ezért mondom mindig: Cukik vagyunk, de nem túl okosak.
Azért jöttél, hogy adj valamit a szüleidnek, amit elutasítottak eddig fogadni? -hmm
Te választod a szüleidet. Mi van, ha azért jöttél, hogy adj valamit a szüleidnek – valamiféle ajándékot vagy éberséget? Talán azért, hogy megmutasd, szeretik őket, vagy, hogy nagyszerűbb életük is lehet, vagy talán, hogy nem kell szenvedniük vagy, hogy nem kell ítélkezniük, vagy, hogy a harag és szomorúság nem az egyetlen választásuk.
Legtöbbünk, mivel visszautasítják fogadni ezt – eldöntjük, hogy egy csőd vagyunk. Tudod mit? Nem te buktál el – ők nem akarták ezt. Hallasz engem, gyönyörű barátom? Nem te vagy az, aki elbukott – ők csak egyszerűen nem akarták, vagy nem tudták befogadni az ajándékot, vagy téged.
És ez nem a te hibád. Semmilyen módon. Tényleg. Ez az igazság. Ígérem.
Nem is az ő hibájuk. Csak már a fix nézőpontjuk a helyén volt. Nem arról van szó, hogy rosszak lennének vagy tévednek, ez csak az, amit hajlandóak voltak választani. A legjobbat próbálták kihozni a rendelkezésre álló eszközökből. Néhányuknak pedig siralmasan nem megfelelő eszközeik voltak…
Olyan cukik vagyunk (de nem túl okosak).
Mit teszünk ekkor, hogy megváltoztassuk? Úgy fest legtöbbször azt, hogy fogjuk azt a szülőt, aki a legkevésbé szeret minket és kapcsolatba kezdünk valaki pont olyannal.
Úgy tűnik, azt gondoljuk, hogyha meg tudjuk változtatni az adott személyt, akkor végre meg tudjuk gyógyítani azt, amit meg akartunk az adott szülőben, aki nem szeretett minket annyira, mint amennyire reméltük, hogy fog. És akkor talán ki tudunk jönni abból az ítéletünkből, hogy elbuktunk. Végre azt hisszük, hogy kijöhetünk a saját ítéletünkből, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ez a hibánk, ami van, a forrása az összes rosszaságunknak, amit életünk során érzékeltünk.
Azta!
Mi van, ha mindebből semmi sem igaz? Mi van ha nem az volt a küldetésed, hogy meggyógyítsd a szüleidet? Mi van, ha igazából SEMMI baj sincs veled? Vagy velük? Mi van, ha a rosszaság gyötrő érzése valami teljesen más?
Ha ez igaz rád, hány évesen döntötted el hogy egy kudarc vagy?
Kettő… három… hat? Születésed után 2 nappal? Két hónappal fogantatásod után?
Bármelyik életkorban, ahol eldöntötted, hogy egy kudarc vagy, mert a szüleid visszautasították fogadni az ajándékot, ami vagy, hajlandó lennél most feladni mindezt, eltörölni és meg nem-teremtetté tenni és követelni, beismerni és elismerni, hogy az ajándék vagy, amiért jöttél (még akkor is, ha nem tudod mi az)?
Köszönöm.”
Dr Dain Heer: Being You, Changing The World (Is Now The Time?) című könyvéből részlet fordította : Bajusz Tibor.🙂🙏
