10/02/2026
A minap olvastam Reni Hamikus egyik posztját.
Csodás volt, mint mindig.🥰
Nem csak szép – elgondolkodtató.☝🏻
Nem azért, mert újat mondott.
Hanem mert sok minden már bennem is megérett.🙏🏻
🔅,,Ne keresd azt, aki nem keres téged.”
Tavaly jutottam el ide.
Csendben. Fájdalom nélkül.
Emberek szépen kikoptak körülöttem –
és vele együtt egy teher is leesett rólam.
🔅,,Gondolkozz, mielőtt beszélsz.”
Ez tanulás nálam.
Erős igazságérzettel, nagy szájjal élni nem mindig könnyű.
De gyakorlom.
Nem elhallgatni – finomítani.
🔅,,Fektess magadba és tedd magad boldoggá.”
Egyre több időt töltök önmagammal.
Az én-idő már nem luxus, hanem szükséglet.
A fejlődésem iránti felelősség.
🔅,,Ne pletykálj.”
Rosszindulatból soha.
Van, hogy megbeszélek dolgokat egy barátnővel –
különbség van pletyka és feldolgozás között.
🔅,,Ne hagyd, hogy tiszteletlenek legyenek veled.”
Ebben határozott vagyok.
Magamért is, másokért is.
De megtanultam: mindenki a saját határait tanulja.
🔅,,Ne könyörögj másoknak.”
Ez már régóta nem része az életemnek.
Aki akar, jön.
Aki nem, megy.
🔆,,Ne beszélj többet a szükségesnél.”
Na… ezt még gyakorlom 😅
De már tudom: a csend sokszor erősebb, mint ezer szó.
Ez a poszt nem szabályokról szól.
Hanem érettségről.
Önbecsülésről.
Arról, amikor már nem másokhoz igazodsz,
hanem hazatalálsz magadhoz.❤️
🌿
