Alma a fájától

15/09/2025

Kérésünk a szülők felé, hogy beszéljek át röviden a gyermekükkel, hogy mi lesz a foglalkozás témája. Ebben az életkorban fokozottan fontossá válik a kortársközeg hatása, reakciója, elfogadása. Az, hogy ott mit él át, hogyan oldja meg a helyzeti nehézségeit, a foglalkozással...

07/12/2023

🎄 Karácsony előtt sokszor talál meg a kérdés: “jó-e, ha a válás után közösen ünnepelnek az elvált szülők, természetesen csakis a gyerek(ek) érdekében.”

😞 A gyerekek érdekében hozott döntések néha azonban éppen ellenük fordulnak. A szülők a legnagyobb jóindulattal és tudatossággal sétálnak bele olyan csapdahelyzetekbe, melyek nem hogy használnak, hanem inkább ártanak a gyermek lelkének.
Nézzük miért lehet ilyen a közös ünneplés is:

🔹 Nehéz elképzelni, hogy minden szereplő nyugodt és derűs ilyenkor. Még egy hagyományos családban is lehet idegeket próbára tevő időszak ez, hát még ha olyan emberek találkoznak, akik egyébként nemet mondtak a további közös életre. Nagyon sok nehéz érzelem kavaroghat a levegőben, melyek könnyen megmérgezhetik az ünnep hangulatát.

🔹 Ha mégis mindkét szülő teljes boldogságban van jelen, akkor a jó hangulatban könnyen felmerül a gyerekben a kérdés: ha ilyen jó így együtt, akkor miért nincs mindig így? Akkor miért váltatok el? Ilyen kérdések megjelenése erősítheti benne az újraegyesítési fantáziákat. Ha úgy érzi van még esély anyát és apát összehozni, rengeteg mentális energiát fordít az ezen való töprengésre. Feladatának tekintheti a szülők összehozását, ami egyrészt elvonja figyelmét a saját életfeladataitól, másrészt együtt járhat kudarcérzéssel, bűntudattal és a válást követő gyászmunkában való elakadással is.

🔹 A válás után idővel megjelennek mindkét fél oldalán új partnerek, akikkel elkezd kiépülni egy mozaikcsalád. Az új párban a kívülállóság, a másodrendűség érzését keltheti a volt házastárssal való közös karácsonyozás. Ettől gyengülhet a párkapcsolati szövetség, ami az újonnan épülő mozaikcsalád alapja kellene, hogy legyen.

🔹 A közös karácsonyozással egy hamis valóságot mutatunk a gyerekeinknek: már nem vagyunk egy család, mégis úgy teszünk, mintha azok lennénk. Ugye nem szeretnénk, ha a gyermekünk ugyanezt tenné velünk, azaz hamis valóságot festene le az iskolai teljesítményéről vagy bármi másról, ami vele történik?

👍 A gyerekek érdeke minden esetben azt kívánja, hogy a helyzetek egyértelműek, a viszonyrendszerek tiszták, az ezekről való kommunikáció pedig hiteles, önazonos legyen. 🥰

04/11/2023

"Ahogy Stephens-Davidowitz megjegyzi: az emberek délelőtt kitesznek egy büszke, szívecskékkel dekorált posztot a Facebookra a házassági évfordulójukról, majd este beírják a Google keresőbe, hogy 'mit lehet tenni, ha két éve nem szexeltünk?'. Amikor az adott hónapban egyetlen alkalommal elmennek valami szórakozóhelyre, kiraknak ötszáz képet, amelyen a legnagyobb partiarcoknak tűnnek, miközben az összes többi estén otthon ülnek egyedül, sorozatokat néznek, és beírják a Google keresőbe, hogy 'magányos vagyok'. Ha már a valóság nem elég szép, legalább tűnjön annak! Bólogatva olvastam ezt, mert a jelenséggel magam is rendszeresen találkozom a rendelésemen. Én ugyan nem szoktam rákeresni a Facebookon a klienseimre, de ők néha megmutatnak nekem ezt-azt a telefonjukon. Például a párjukat vagy egy-egy fontos személyt, eseményt. Ilyenkor teljesen tipikus, hogy nyújtják felém a mobilt, de még azzal a lendülettel elkezdenek magyarázkodni, mert a profilképükön például szerelmesen ölelkeznek a partnerükkel, miközben hozzám a szeretői viszonyokkal terhelt, súlyos házassági válságuk miatt járnak. 'Jó, tudom, hogy ez a kép kicsit mást mutat, mint a valóság, de nyilván nem azt fogom a Facebookra kirakni, hogy már nem is szólunk egymáshoz!' Azért hazudnak magukról, mert nem akarnak lemaradni a sikeres életek versenyében, nem akarnak vesztesnek, boldogtalannak látszani. Éppen ezért azt is mondhatnám: hasonlítsd össze a Google kereséseidet a Facebook profiloddal, és a kettő közötti különbség nagyjából megmutatja majd a benned munkáló feszültség mértékét. Persze egy csomó jó énvédő mechanizmus áll rendelkezésünkre, de ha túlságosan nagy a szakadék a kifelé mutatott kép és a valóság között, az különböző kellemetlen testi és lelki tünetekben szokott megnyilvánulni." Dr. Almási Kitti: Ki vagy Te? - 25%-os kiadói kedvezménnyel megrendelhető itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/almasi-kitti_ki-vagy-te-4792

30/10/2023

Akár rosszul is elsülhet, ha a szorongó gyereket az anyukája igyekszik pátyolgatni – ezek az anyukák ugyanis gyakran még otthon is a kelleténél jobban belefolynak a gyermekük életébe.

05/10/2023

31/08/2023

A szorongó-ambivalens kötődésű emberek, mint amilyenek a parentifikált emberek is, óriási érzelmi hullámzásokra képesek. Gyakran hallom a terápiákon, hogy egyik pillanatról a másikra ellentétes előjelű érzelmeket élnek át, ami nagyon megviseli őket. Sokszor a kapcsolataik is hullámzóak.

Amikor a terápiás ülés elején megkérdezem őket, hogy hogyan telt az elmúlt egy-két hét, akkor sokszor azt a választ kapom, hogy 'hullámzóan'. Ilyenkor tudatosítom bennük, hogy valószínű, hogy mindig így lesz, egészen addig, amíg nem tanulják meg szabályozni az érzelmeiket. A társnak nehéz lekövetni az intenzív érzelmeket és azok változását, ezért nagyon sokszor inkább kivárnak, hogy hova fog a párja érzelmileg jutni. Sok esetben ezek az intenzív érzelmek leginkább egy védekező reakciót váltanak ki a társból, ami a szorongó-ambivalens kötődőnek úgy tűnik, mintha érdektelen és érzelem nélküli lenne a társuk.

A szorongó-ambivalens kötődőknek ez a fő feladatuk, tehát hogy tudjanak érzelmileg függetlenedni bizonyos hatásoktól.

Az az érdekes, hogy nemcsak a párkapcsolatban élik meg ezeket az intenzív érzelmeket, hanem minden emberi kapcsolatukban, és akkor is, ha filmet néznek, vagy ha fotókat látnak a háborúról, ha a földrengések képeit nézik a televízióban, hiszen magas empátiájuknak köszönhetően pillanatok alatt bevonódnak érzelmileg, leszánkáznak az érzelmi spirál legaljára, és átélik a helyzetet, mintha velük történne. Egy-egy mondat, vagy tekintet is kivált belőlük intenzív érzelmeket.

Nekik egy kicsi 'közöny' injekciót kellene kapniuk, illetve meg kell tanulniuk azt, hogy tudják szabályozni az érzelmeiket, és ne az érzelmeik irányítsák az életüket.


(Fotó: Tkliwi nihiliści opanowujący pozycję dystansu)

23/08/2023

Amikor elvált anyukákkal dolgozom, gyakran számolnak be nehéz érzésekről azzal kapcsolatban, amikor gyermekük apukájának új párja lesz és ő jó kapcsolatot alakít ki a gyermekkel.
Ilyen esetekben nagyon sokat segíthetnek a helyzet átkeretezésében az alábbi gondolatok:
🔸 Ha a gyermekünknek az óvónénijével, vagy a szomszéd nénivel van bensőséges, mély kapcsolata, annak általában örülünk anyaként. Volt férjünk új párja hasonlóan egy plusz szereplő gyermekünk életében, akitől szeretet kaphat.
🔸 Elképzelhető, hogy volt férjünk új párja az ő mozaikcsaládjukban szülőszerepbe kerül, de ez nem csorbítja a saját anyaságunk jelentőségét, tehát nem vesz el tőlünk semmit.
🔸 Jobban örülnénk, ha exünk új párja egy “gonosz mostoha” lenne, aki ki nem állhatja a gyerekünket és emiatt a gyermekünk szenved? Ugye nem?
🔸 Egy gyerek életében minden egyes szeretetkapcsolat csak a javára válik, építi személyiségét és biztonságosabb hátteret ad neki.
Természetesen nem könnyű egy pillanat alatt átkeretezni a helyzetet és megszüntetni a rossz érzéseket, de ezek a gondolatok mindig kapaszkodók lehetnek a nehezebb pillanatokban.
(A fotó a Mások gyerekei című filmből való)

15/06/2023

Vannak szülők, akiknek az életében a gyermekük az egyetlen érzelmi táplálékforrás. Számukra retteget mozzanat a gyerek leválása, így minden igyekezetükkel fenntartják benne azt a hamis képet, hogy a világ egy veszélyes, problémákkal teli hely, az emberek pedig megbízhatatlanok. Mindemellett folyamatosan erősítik gyermekükben azt a hitet is, hogy minden csak akkor lehet rendben, ha ő, mint szülő a közelben van, segítséget és védelmet nyújt.
Az ilyen szülő mellett felnövő gyerekek gyakran még felnőttként is azt élik meg, hogy a szülővel való kapcsolatuk idilli, bensőséges és tökéletes, azonban életük más területein gyakran kudarcokat tapasztalnak. Alacsony önbizalmuk, tehetetlenségérzésük következtében elakadnak a tanulásban, munkában, vagy éppen maximalisták és teljesítménycentrikusak lesznek, ezzel is örömet szerezve szülőjüknek, akinek, úgy érzik, hálával tartoznak az általa nyújtott biztonságért. Párkapcsolataikban pedig elképzelhető, hogy hasonló dinamikában találják magukat: nehezen tudnak egyenrangú, kölcsönösségen alapuló kötődést kialakítani. Alárendelődnek partnerüknek, és elhiszik, hogy egyedül életképtelenek, és semmire sem mennének nélküle.