Természetes szülés

Természetes szülés A női test működik: tudunk szülni, a babáink pedig tudják, hogyan kell megszületni.

Eklektikus, személyes blog, sajtószemlézős jelleggel, queerfeminista nézőpontból. Mindent a szülésről - elsősorban a normális, élettani, háborítatlan szülésről... de a beavatkozásoktól a női anatómián át a spiritualitásig sok más is kapcsolódhat ide. Nagyon örülünk minden témába vágó linknek, hozzászólásnak, kérdésnek, fotónak, videónak! Az orvostudomány fejlődése nagyszerű dolog: felismerte, hogy az élettani szülésbe nem érdemes, és nem is lehet büntetlenül belepiszkálni. :)

Figyelmeztetés - felkavaró A gyermekházasságok a linkelt országokban a legelterjedtebbek (az insta diákat végigpörgetve ...
01/12/2025

Figyelmeztetés - felkavaró


A gyermekházasságok a linkelt országokban a legelterjedtebbek (az insta diákat végigpörgetve látszanak bővebb infók), de MAGYARORSZÁGON IS MINDEN NAPRA JUT LEGALÁBB EGY. 2016-os adatot találtam hirtelen, abban az évben 388 olyan anyakönyvezett esküvő volt, melyben az ara még nem töltötte be a 18. életévét.

01/12/2025
01/12/2025

Ma ismét az egyik magánszülészetről érkezett anyai tapasztalatok összesítését hoztam.

Akár itt szültél, akár más kórházban, vagy tervezetten otthon, nagyon várom a te tapasztalataidat is. A kérdőív linkje hozzászólásban.

Ha màr posztoltam a magyarországi szifilisz járványról, kontrasztként ezt is megosztom: hasonló probléma van Ausztráliáb...
30/11/2025

Ha màr posztoltam a magyarországi szifilisz járványról, kontrasztként ezt is megosztom: hasonló probléma van Ausztráliában is.

Syphilis Is Back — And It’s Hurting the People We Fail First

Grab a drink, settle in, and let’s talk about a disease most Australians think vanished sometime between the Eureka Stockade and the invention of Vegemite — because syphilis is back, it’s deadly, and the people who cop the worst of it are the same people our health system keeps letting down.

Earlier this month, national peak bodies met online with Chief Medical Officer Professor Michael Kidd AO and Chief Nursing and Midwifery Officer Adjunct Professor Alison McMillan PSM. The message was blunt: syphilis has been declared a Communicable Disease Incident of National Significance (CDINS). That’s Canberra-speak for this is serious, this is national, and this needs to be fixed yesterday.

The numbers are grim enough to make even the most seasoned nurse pause mid-mouthful:

6,566 infectious syphilis cases in 2023

5,968 in 2024

3,546 cases already by August 2025

And most distressing: 99 cases of congenital syphilis since 2016, including 33 infant deaths. Over half of these babies were Indigenous.

These aren’t just numbers — they’re warnings, flashing red lights on a dashboard we’ve ignored for too long.

The Perfect Storm Behind the Outbreak

Syphilis is entirely preventable and entirely treatable. Yet the Queensland Clinical Guideline makes it painfully clear why it keeps slipping through our fingers

It often has no symptoms, meaning people don’t know they’re infected.

It crosses the placenta from as early as 9–10 weeks, leading to miscarriage, stillbirth, liver damage, bone abnormalities, hydrops, and devastating long-term complications in infants.

Early testing and prompt treatment can almost completely prevent congenital syphilis, but only if people can access services.

Aboriginal and Torres Strait Islander communities face notification rates seven times higher than non-Indigenous Australians — not because of “behaviour,” but because of poverty, stigma, distance, racism, and health systems that too often fail to show up for them.

As the file notes, congenital syphilis overwhelmingly affects people dealing with complex social determinants: poverty, unsafe housing, domestic violence, incarceration, limited access to care, and intergenerational trauma.

And here’s the bit politicians never want to say out loud: when health systems crack, they crack along the same old fault lines — and the same communities fall through.

What the CDINS Declaration Actually Does

The declaration activates enhanced national coordination and accelerates the National Syphilis Response Plan (2023–2030). In normal language, that means:

More testing — especially for pregnant women at 10 weeks, 26–28 weeks, and 36 weeks.

Earlier detection.

Better follow-up.

Faster treatment access, particularly in rural and remote services.

A renewed push to prevent congenital syphilis, because every single case is a system failure.

And crucially, it reinforces a message nurses have been shouting for years: short-term, fly-in-fly-out staffing models in remote Australia put communities at risk.

If we’re serious about stopping congenital syphilis, every clinician heading into remote practice must walk in prepared — clinically, culturally, and ethically.

CRANAplus is taking this seriously: embedding the outbreak into education programs, consultations, and remote-ready training.

What Clinicians Need to Know — Now

From the Queensland guideline

Universal testing saves lives.

Benzathine benzylpenicillin is the only effective treatment in pregnancy.

Contact tracing matters — and needs culturally safe, trauma-informed delivery.

Congenital syphilis can appear subtle or silent at birth, but most untreated babies show symptoms by 3–8 weeks.

Declining to test? Have a proper conversation about why — with dignity, privacy and culturally safe care at the centre.

Syphilis might be an old disease, but the modern challenge is new: making healthcare genuinely accessible, culturally grounded, and safe enough that people feel able to engage.

Where to From Here?

Over the coming months, you’ll see syphilis messaging woven through national nursing conversations, training, and remote deployments. And honestly? It’s overdue.

This outbreak isn’t about “risky behaviour.” It’s about equity, access, and whether we are willing to deliver healthcare in ways that meet people where they actually are.

As nurses — especially those working remote — we’re part of the solution.

As The Barefoot Nurse likes to say: the work is always bigger than the ward, the clinic, or the shift. This one is national. And it’s ours.

30/11/2025

Emlőrák Magyarországon: számok, trendek, túlélés – amit minden 40–59 éves nőnek érdemes tudnia

Az emlőrák a leggyakoribb női daganat Magyarországon, megközelítőleg kétszer gyakoribb, mint a vastagbél- és végbélrák vagy a tüdőrák (bal felső ábra).

Évente mintegy 7,500 új esetet diagnosztizálnak. Az előfordulása az életkor előrehaladtával nő, és a legmagasabb a 70 év körüli korosztályban, ahol évente közel 340 új diagnózis jut 100,000 nőre (ez a gyakorlatban kb. 1,700 új beteg évente) (bal oldalon a második felülről).

Mindez önmagában is indokolja a figyelmet, de különösen fontos, hogy már az 50 év alatti nők körében is jelentős az előfordulása. Évente több mint 1,400 nőnél (!) diagnosztizálnak emlőrákot 50 éves kor alatt.

Ezért ebben a posztban tudatosan nagyobb hangsúlyt helyezek a középkorú korosztályokra.

Már 40 év alatt is több mint 300 új eset fordul elő évente, a 40–49 évesek körében pedig évi 1,100 feletti diagnózisszámot látunk.
Ez kiemelkedő adat, és tudatosítja, hogy az emlőrák nem csupán az idősebb korosztály kockázata.

A fiatalabb nőknél ráadásul arányaiban gyakoribbak a rosszabb prognózisú altípusok, mint a HER2-pozitív és a triple negatív (TNBC) emlőrák, amelyek miatt a korai felismerés egyértelműen életéveket menthet (jobb alsó ábra).

A fiatal nők emlőrákos megbetegedése emelkedő trendet mutat
2011 és 2019 között a 40 év alatti nők körében az emlőrák előfordulása mintegy 30%-kal nőtt. (A legfrissebb HUN-CANCER EPI elemzései alapján ez a tendencia a COVID-időszak után is fennmaradt.)

A háttérben több tényező állhat, a szakirodalom leggyakrabban a következőket emeli ki: elhízás gyakoribbá válása, gyermekszám csökkenése, későbbi életkorban vállalt első gyermek, mozgásszegény, ülő életmód, a nagy kohorszokon végzett tanulmányok szerint életmódfaktorok kombinációja növeli a rizikót.
Idősebb korban ugyanakkor az előfordulás mérsékelten csökkenhet, ami mögött részben az elmúlt évtizedekben megváltozott hormonpótló terápiás gyakorlat állhat (szigorúbb indikáció, célzottabb alkalmazás).

Túlélés: az emlőrák korai felismerés mellett az egyik legjobban kezelhető daganat

A 2015–2019 között diagnosztizált betegek körében a teljes, 5 éves túlélés 74%. A diagnózist követő évekre lebontva: 1 év után a betegek 92%-a, 2 év után 87%-a, 3 év után 82%-a, 4 év után78%-a életben volt.
Ez összességében kedvező túlélési kép, és európai összevetésben is a kedvezőbb országok közé tartozunk.

A nettó 5 éves túlélés — amely csak az emlőrák miatti halálozást veszi figyelembe — kb. 84-87%. Közép-európai összevetésben a magyar eredmények a jobb teljesítők között vannak, ezt több HUN-CANCER EPI publikáció is megerősítette.

Fiatal nők túlélése: jó, de a számok mögött komoly teher van
2017–18-as adatok alapján: a 40–49 évesek 5 éves túlélése: 89%, az 50–59 éveseké: 85%. Ez első ránézésre nagyon jó eredmény - jobb, mint a 2011–12-es évben diagnosztizáltak esetében - ugyanakkor azt is jelenti, hogy: a 40–59 éves korosztályban évente több száz nő nem éli meg az 5. évet. 2024-ben például 428 haláleset történt ebben a két korosztályban.

A szűrés szerepe – és miért különösen fontos a középkorúaknak?
A korai (I. stádiumú) emlőrák 5 éves túlélése a szakirodalom alapján >99%. Ez az egyik legerősebb érv a szűrés és az önvizsgálat mellett.

A szervezett szűrési program részvételi aránya jelenleg nem ismert pontosan, mert az állami és a magánszűrés adatai nincsenek összevezetve, de a rendelkezésre álló információk alapján a részvétel növelése jelentős életévnyereséget eredményezhet.

Második primer daganat kockázata
Nagyon fontos tudatosítani, hogy azoknál, akik egyszer már átestek daganatos betegségen, a későbbi években a második primer daganat rizikója magasabb lehet, mint az átlagpopulációban. Ezt egy nagy belga rákregiszter-vizsgálat is alátámasztotta: a legalább 1 évet túlélő daganatos betegek körében 10 éven belül kb. 10% volt az új akár más szervben jelentkező primer daganat előfordulása. Mivel az emlőrák ma már egy nagyon jó túléléssel, akár teljes gyógyulással járó megbetegedés, érdemes a szűrővizsgálatokat - és az életmód menedzsmentet - szigorúbban venni.

Longevity-szempontból
Az emlőrák a 40–59 éves nőknél életkilátást befolyásoló tényező, ezért, életmód-optimalizálással (súly, mozgás, alkohol, alvás, stressz), rendszeres önvizsgálattal, és legalább kétévenkénti szűrésen való részvétellel a betegség érdemi arányban megelőzhető, illetve korai felismeréssel gyakorlatilag gyógyítható. Családi halmozódás esetén a genetikai vizsgálat elvégzése is indokolt lehet.

A NEAK-adatok alapján 2009 óta több mint 100,000 olyan emlőrákos beteg szerepel az adatbázisban, akik 2024 januárjában életben voltak, tehát erős bizonyítéka annak, hogy ma már sok nő hosszú távon is túléli ezt a betegséget.

A poszter célja
A mai anyag célja az volt, hogy átfogó, érthető és vizuális képet adjon az emlőrák magyar helyzetéről. A poszter ábrái szabadon felhasználhatók a forrás megjelölésével.

Felhasznált irodalom: Kiss Z,. Revising cancer incidence in a Central European country: a Hungarian nationwide study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol. 2024 Oct 1;14:1393132.
Kiss Z. Overall Survival of Hungarian Cancer Patients Diagnosed Between 2011 and 2019, Based on the Health Insurance Fund Database. Cancers (Basel). 2025 May 15;17(10):1670.
Kiss Z, Improvements in cancer survival in Hungary: a nationwide epidemiology study between 2011-2019 based on a health insurance fund database. Front Oncol. 2025 Apr 3;15:1446611. ;
Darida M. Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Front Oncol. 2025 Mar 31;15:1465511. doi: 10.3389/fonc.2025.1465511. PMID: 40231260; PMCID: PMC11994442.
Kjaer TK. Cumulative incidence of second primary cancers in a large nationwide cohort of Danish cancer survivors: a population-based retrospective cohort study. Lancet Oncol. 2024 Jan;25(1):126-136. doi: 10.1016/S1470-2045(23)00538-7. Epub 2023 Dec 1. PMID: 38048803.

Mekkora eséllyel születsz jövőre melyik kontinensen?
30/11/2025

Mekkora eséllyel születsz jövőre melyik kontinensen?

Chances of Being Born On Each Continent In 2026

30/11/2025

A veleszületett szifilisz társadalmi és közegészségügyi kudarc: egy száz százalékban megelőzhető betegség, amely csak akkor jut át az anyáról a magzatra, ha a gondozási lánc valahol megszakad. A közbeszédben mégis sokan hajlamosak a fertőzést a „felelőtlen anyákhoz” vagy a gondozatlanság narratívájához kötni, mintha a nők nem törődnének a születendő gyermekükkel.
A valóság ezzel szemben az, hogy a szifilisz a sz*****is hálózatokat követi, nem a társadalmi osztályokat és nem a sztereotipizált csoportokat. Ugyanúgy érintheti a fiatal, tehetős, diplomás városlakót, aki alkalmazásban ismerkedik és rendszeresen jár nőgyógyászhoz, mint bárki mást, aki nem jut rendszeres prevencióhoz, biztonságos partnerkezeléshez vagy ismételt szűréshez. Ez nem magyar sajátosság: Európa számos országában megsokszorozódtak a szifiliszes fertőzések, és velük együtt a veleszületett esetek is. A probléma mindenhol ugyanaz: a rendszer nem tart lépést a viselkedési minták változásával.

A veleszületett szifilisz tehát nem az anyák bukása. Sokkal inkább társadalmi jelenség, és egy olyan ellátási rendszer hibája, amelyben nem hatékony a sz*****is edukáció, hiányos a védekezésre való felkészítés, nem könnyen elérhetőek a védekezés eszközei, bántalmazó az ellátás, töredezett a szűrés és a kezelés, és gyakran nincs biztonságos, következetes partnerkezelés.
Ha egy várandós nő fertőzött, az ellátás és a közösség felelőssége nem a megszégyenítés vagy hibáztatás, hanem a kezelés, a dokumentált kontroll, az ismételt tesztelés és a partner bevonása. A szifilisz nem „női betegség”: a fertőzést jellemzően férfiak adják tovább a nőnek, és a nők nagy része úgy tesztelődik először, hogy már várandós.

Amikor csak az anyát tesztelik, kezelik vagy hibáztatják, miközben a partnere fertőző marad, a nő újra megfertőződik, és a magzat sérülhet. A társadalom és az egészségügyi rendszernek feladata bevonni a férfiakat: tájékoztatás, teszt, kezelés, utókövetés. Ha a férfi kimarad a rendszerből, a prevenció kudarcot vall.

Európában a szifilisz terjedésének fő motorjai nem a „hátrányos helyzetű” csoportok, hanem a gyors partnerrotáció, az online partnerkeresés, az anonim kapcsolati minták és a kontaktkövetés alacsony hatékonysága. A járványt nem „felelőtlen anyák” hozzák létre, hanem a viselkedési minták változása és az, hogy a közegészségügyi rendszer nem követte le ezeket a változásokat: a könnyen elérhető STI-szűrés, a bizalmat sugárzó ellátási környezet, az anonim partnerkezelés és az ismételt vizsgálatok hiánya egyszerűen átengedi a fertőzést. Nem Magyarország, és nem a magyar vidék egyedülálló hibája ez, ugyanaz a dinamika látszik Berlinben, Madridban, Párizsban vagy Londonban is. A veleszületett szifilisz az egész európai egészségügy gyenge pontját mutatja meg.

Ha a nőket hibáztatjuk, elvágjuk a legfontosabb prevenciós kaput: azt az embert, aki időben jelezné, hogy baj van. A „gondozatlan terhesek” emlegetése nem csökkenti a fertőzést, elriasztja a nőket a gondozástól, késlelteti a kezelést, és növelheti a halálozást. A valódi megoldás a hatékony sz*****is edukáció, a védekezéshez való hozzáférés, a bizalom helyreállítása az egészségügyi intézményekben (nőközpontú ellátás!), jól működő protokollok, ismételt szűrés, partnerkezelés, férfiak bevonása és egy olyan ellátási kultúra, amely nem a pácienst hibáztatja, hanem megvédi. A stigma és a megszégyenítés távol tartja az érintetteket az ellátástól, így növelve a kockázatokat.

A szifilisz nem a „felelőtlen” anyák ügye, hanem a társadalomé.

+1: Fontos megemlékezi arról, hogy az európai uniós országok közül a magyar állampolgárok kifejezetten gyakran válnak emberkereskedelem áldozataivá, amin belül nagy arányú a szexmunkára kényszerítés. Ez egészen biztosan hozzájárul a terjedéshez, mert ugyan sok szexmunkást szűrnek gyakran, például havonta, de minél inkább mély illegalitásban tartanak valakit, annál sanszosabb, hogy az egészségügyi ellátása is hiányos, illetve a szexvásárlók egészségtudatossága is vegyes. Jellemző a védekezés felelősségének áttolása a nőkre.

https://www.facebook.com/share/1DMp9n2Q4b/?mibextid=wwXIfr

+ : egy hasznos interjú:

https://nlc.hu/csalad/20251114/ujszulott-szifilisz-tisza-timea-interju

30/11/2025

Violets are blue, roses are red
And this is a hungarian hospital bed…😐

29/11/2025

Màr nem csak Magyarország "családbarát".
Tudjàtok, a "nem mi szültük..."-nek és abortusztilalomnak vannak még undorító verziói.

Cím

Kelenföld

Telefonszám

+36203465721

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Természetes szülés új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Természetes szülés számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram