18/01/2026
📝 Egy kis személyes jegyzet a mozgásról, őszintén
Sokszor mondom mindenkinek, hogy mozogni kellene.
Hogy fontos. Hogy nem luxus, hanem alap.
Most akkor tessék: nem csak jár a szám.
45 éves vagyok, életem derekán – nevezzük nyugodtan kapuzárási pániknak, ha úgy tetszik 😅
De a lényeg egyszerűbb ennél:
szeretnék sokáig egészségben élni, használható testtel, tiszta fejjel.
Ehhez pedig ez elengedhetetlen.
Nem mellesleg nem szeretnék úgy kinézni,
ahogy egy vendégem egyszer költőien megfogalmazta egy állapotát:
„olyan, mint egy kifosott mammut” 🦣
A munkám nagy része álló, sok figyelemmel, sok jelenléttel.
Ehhez kellett egy jó kompenzáció.
Nálam ez most a futás / gyaloglás lett 👟
Novemberben és decemberben a gyaloglás készítette fel a testet és termett alapot, ennek az évnek ahol a futás lesz a fő irány.
Semmi hősi történet.
Bementem a Decathlonba (nem szponzor 😄),
vettem egy cipőt, és uccu neki.
A képen látszik az egész „eredmény”:
kb. 18–20 nap alatt 45 km és nagyjából 5 óra mozgás.
Ez lefordítva annyi, hogy
két naponta – vagy ha úgy tetszik –
napi 30 perc ⏱️
Néha több, néha kevesebb.
És itt jön az egyik legfontosabb visszajelzés, ami számomra mindent megér:
kb. 20 nap alatt a terheléses pulzusom 170-ről 165-re csökkent ❤️
Nem csoda. Nem varázslat.
Egyszerű élettani alkalmazkodás.
Ez az a pont, ahol az ember érzi, hogy
„oké, ennek tényleg van értelme”.
Nem az idő számít.
Nem a tempó.
Nem az, hogy ki mennyit fut.
Hanem az, hogy a test tanul, az idegrendszer megnyugszik,
és valami elkezd rendeződni belül 🌿
A legszebb mellékhatás számomra az,
hogy a mozgás olyan hatékonyan csökkenti a stresszt,
olyan szépen „kitakarítja” a kortizolt,
hogy az már-már meglepő 😌
Ezt persze megtámogatom azzal, hogy figyelek a folyadékbevitelre 💧,
a mikrobiómra,
és igen, táplálékkiegészítőket is szedek.
Igen, tuti kapuzárási pánik 😄
De őszintén: olcsóbb, mint egy kabrió,
és hosszabb távon sokkal többet ad.
A célok sem a győzelemről szólnak.
🎄 Karácsonykor meglesz a félmaraton,
kb. 2 óra körüli idővel.
Nem bizonyításból,
hanem mert jó érzés kitűzni valamit,
és végigmenni az úton.
Lesz még közben 1-2 verseny, közösség, élmény,
de most ez a fontos:
hobbi lett, nem kötelesség.
És pont ezért működik.
Könnyebb kifogásokat találni, mint megmozdulni.
De ha tenni akarunk magunkért,
előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy lépjünk 🚶♂️
Nem nagy dolgok kellenek.
Elszántság.
Türelem magunkkal szemben.
És egy kis idő.
U.i.:
akinek nem inge, nem öltözködik. 😉
rajongók
