Bőrgyógyászat Mór

Bőrgyógyászat Mór Szeret***el várom pácienseimet bőrgyógyászati magánrendelésemen keddenként Móron, az Álmos vezér u.2. sz. alatti rendelőben! Bejelentkezés: 0630/464-0444

Szeret***el várom régi és új pácienseimet bőrgyógyászati magánrendelésemen Móron, az Álmos vezér u. 2. alatti rendelőben. http://www.globomed.hu/

ARS POETICÁ-nk:

Célunk megőrizni, amit a természet adott,
Pótolni, amit megtagadott,
És még szebbé tenni,
Ami már megadatott!

-------------------------------------------------

Dr. Kovács János
Bőr- és nemigyógyász, kozmetológus főorvos
Rendelési idő: kedd 16-18 óra között

Bejelentkezés: 06-30-464-0444

- Pattanásos bőr (acne), rosacea, faggyútermelési zavarok komplex kezelése
- Atópiás dermatitis, különböző ekcémák, pikkelysömör, allergiás bőrbetegségek, csalánkiütés különböző formáinak kezelése
- Bőrgyógyászati rákszűrés dermatoszkóppal
- Nem festékes és ér eredetű anyajegyek, fibromák, vírusszemölcsök, időskori bőrelváltozások elektrosebészeti eltávolítása
- Gyermekbőrgyógyászat
- Hajhullás különböző formái, fokozott szőrnövekedéssel járó zavarok kezelése
- Köröm gombásodás, bakteriális, vírusos és gombás bőrfertőzések kezelése
- Nemi úton terjedő fertőzések kezelése, prevenciós tanácsadásl
- Krónikus bőrbetegségekkel kapcsolatos életviteli tanácsadás

Móri bőrgyógyászati rendelő: 8060 Mór, Álmos vezér u. 2. Rendelési idő: kedd 16-18 óra között

Bejelentkezés: 06-30-464-0444

02/03/2015

Feltételekhez bilincselve, megint bakot lőtt az Orbán-kormány

(vasarnapihirek.hu)

Úgy tűnik, a doktorok egyáltalán nem örülnek az ötletnek, ráadásul a hasonló elven működő rezidensösztöndíj-programnak sem sikerült érdemben megállítani kivándorlást. Lázasan próbálja diagnosztizálni az egészségügy bajait a kormány, ám vagy a tüneteket azonosítja rosszul, vagy a gyógymódot hibázza el. Most is bakot lőtt a kabinet.

Nem fogadták kitörő lelkesedéssel az orvosok Zombor Gábor egészségügyi államtitkár javaslatát. Eszerint 100-200 ezer forinttal növelnék azoknak a közszférában dolgozó orvosoknak a bérét, akik szerződésben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt a betegektől és Magyarországon maradnak. A részletek egyelőre nem ismertek, így nem tudni, mennyi időre kötnék röghöz a doktorokat, ki mekkora emelést kapna.

„Eszem ágában sincs bármit aláírni, egyszerűen nem bízom a kormányban. Most szignálom, hogy nem megyek külföldre, aztán két intézkedéssel felforgatják az egészségügyet, én meg nem tudok lépni, mert lezártam a saját menekülőutamat” – magyarázza az egyik nagy fővárosi kórház belgyógyásza.

A benti beszélgetésekből azt szűri le, hogy ezzel a legtöbb kollégája is így van – még azok is, akik esetében egy ilyen mérvű béremelés jelentősen felülmúlja a paraszolvenciából befolyó pénzeket.

Az államtitkár és a szakmai szervezetek is több fórumon hangsúlyozták, hogy még semmi nincs kőbe vésve, a részletekről tárgyalni kell. „Alapvetően nem értünk egyet azzal, hogy a bérrendezésbe mindig tűzoltásszerűen avatkozik be a kormány, azt viszont elfogadtuk, hogy a szaktárca akkora pályán focizhat, amekkorát a kormány kijelölt. Ami a javaslatot illeti, fontos lenne, hogy ezt az emelést a döntéshozó ne a végleges megoldásnak, hanem egy lépcsőfoknak tekintse” – mondja Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke.

A rezidensképzésben már negyedik éve működik a Markusovszky-ösztöndíj, amely havonta nettó 100 ezer forinttal egészíti ki a rezidensek bérét, és hasonló feltételeket támaszt a szakorvosjelöltekkel szemben, mint a most belengetett tervezet. Szerződésben kell vállalniuk, hogy nem fogadnak el hálapénzt és a szakképesítés megszerzése után ugyanannyi ideig kell itthon dolgozniuk, mint ameddig az ösztöndíjat kapták.

A röghöz kötést az MRSZ már a rezidensek esetében sem támogatta (az ő javaslatukra puhultak némileg a feltételek annak idején), a szakorvosok esetében pedig értelmezhetetlennek tartják. Feltehetően az ösztöndíj (és a kétlépcsős bérkiegészítés) hatására csökkent a 29 év alattiak elvándorlási kedve 2012-ben és 2013-ban, de ez a trend 2014-ben megfordult: tavaly 15 százalékkal többen kérték ki a kivándorláshoz szükséges papírokat.

„Ez egyértelműen jelzi, hogy a korábbi intézkedések kifulladtak, a döntéshozó elkésett a bérfejlesztés további lépcsőivel. Értékes embereket veszítettünk. Ha komolyan veszik a parlament által is megszavazott egészségügyi stratégiát, ami sürgősen megoldandó problémaként jelöli meg a szakemberhiányt, akkor a teljes ágazatra kiterjedő bérrendezésbe kell kezdenie a kormánynak” – mondja Dénes Tamás.

A tervezett emelés egyes szakorvosoknak gyakorlatilag megduplázná az alapbérét – jellemzően azoknak, akik olyan szakmában dolgoznak, ahol nincs hálapénz.

Más szakorvosoknak viszont ez nevetséges összeg, és nem versenyezhet a külföldi, esetenként akár tízszeres bérekkel, vagy a hálapénzzel. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ösztöndíjas rezidenseket sem ellenőrzi senki, valóban nem fogadják-e el a paraszolvenciát, így a hálapénz visszautasítása elsősorban a lelkiismeretükön múlik.)

A Magyar Orvosi Kamara elnöke is úgy nyilatkozott, elfogadhatatlan, hogy feltételekhez kötik a béremelést. Abban is minden szakmai szervezet egyetért, hogy hosszú távon az lenne a cél, hogy megszüntessék a hálapénzrendszert.

„Próbáljuk magyarázni azon kollégáinknak, akik nem támogatják a Hálapénz Kampányunkat: vegyék észre, hogy így is, úgy is megszűnik ez a szoftkorrupt rendszer, és ha vissza akarjuk szerezni az orvoslás becsületét, akkor határozottan ki kell fejezzük, hogy a tisztulás igénye belülről, az orvostársadalom irányából is fakad” – mondja az MRSZ elnöke, miközben hozzáteszi, hogy ez teljes körű bérrendezés nélkül egészen biztosan nem megy.

02/03/2015

Bemutatták az új székesfehérvári mentésirányítási központot

forrás: WebDoki

Burány Béla, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója hangsúlyozta, hogy a mentőszolgálat megpróbálja a szervezetet a 21. századi, profi szervezetek közé emelni, mert sok részterületen még az 1970-80-as években "rekedtek". Legnagyobb, húszéves vállalásuknak a 15 percen belüli kiérkezést nevezte, amelynek aránya a 2000-es évek eleje óta 78 százalék körül mozog.

Úgy vélte, a mentőszolgálat megújítására szánt 16 milliárd forintnyi forrás elköltését követően reakcióidejük jelentősen csökkenhet, és tíz betegből kilenchez 15 percen belül kiérnek majd. "Minden egyes másodpercért vért izzadunk" – fogalmazott a főigazgató, hozzátéve, hogy a papíralapú mentésirányítás az első félév végére teljesen megszűnik.
Burány Béla az elektronikus mentésirányítás előnyei közé sorolta, hogy az a lehető leggyorsabb döntést és feldolgozást teszi lehetővé, annak révén a kocsik mozgása folyamatosan nyomon követhető, és a döntéshozó azonnal ki tudja választani a mozgásban lévő járművek közül a riasztási helyszínhez legközelebbit.

Elmondta, hogy a székesfehérvári objektum fejlesztése még nem fejeződött be, mert rövidesen megkezdődik az épület további részeinek felújítása, garázskapuk és nyílászárók cseréje, fűtésének korszerűsítése.

Ónodi Lívia, az OMSZ regionális orvos igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban a régió 23, ezen belül Fejér megye kilenc új mentőautót kapott, miközben Veszprém és Oroszlány mentőállomása megújult, sok új műszert helyeztek üzembe és kollégáikat is folyamatosan képzik. Jelezte, hogy a közeljövőben átadják a Fejér megyei Abán az újonnan épülő mentőállomást.

A sajtóanyag szerint a közép-magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése című kiemelt uniós projekt keretében összesen mintegy 4,1 milliárd forintból az Országos Mentőszolgálat a hazai mentésirányítás történetének legnagyobb mértékű fejlesztését valósítja meg.

Az új mentésirányítási rendszer (MIR) kialakítása során nagyszámú számítógépes munkaállomást, szoftveralkalmazást telepít***ek, megújult az irányító csoportok felszerelése, és ergonomikus irányító munkahelyek létesültek. A mentőjárművek felszerelése érintőképernyős intelligens fedélzeti terminálokkal bővül, amelyek az adatok elektronikus kezelését és az útvonaltervezést szolgálják.

A székesfehérvári megyei mentésirányító csoport felújított épületben működik tavaly június óta egy több mint 44 millió forintos beruházásnak köszönhetően. Az irányítócsoport helyiségében tíz MIR-munkahelyet (7 aktív, valamint 3 tartalék) alakítottak ki.

Tavaly szeptember elejétől - a többi megyei irányítócsoporthoz hasonlóan - a CAROL telefonrendszer, majd a GIS térképi modul használatával folyik a munkavégzés. A papír alapú munkavégzésről a MIR-en keresztül történő, elektronikus alapú esetrögzítésre (CAD informatikai rendszer) is átálltak február 24-én.

A CAD-rendszerre történő átállás januártól kezdődően sikeresen lezajlott Komárom-Esztergom, Somogy, Csongrád, Baranya, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Békés, Heves, Borsod (Miskolc és Kazincbarcika), Fejér és Veszprém megyében. Március közepéig valamennyi megyei irányítócsoport esetében befejeződik az átállás.

26/02/2015

(MOK hírlevél)

Állásfoglalás
A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezetének Tanácsa teljes ülést tartott 2015. 02. 25-én, melyen az alábbi egyhangú határozatot hozta:

A Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi kormányzat szakmai együttműködő partnereként igyekszik tevékenykedni. Az ágazat helyzetének javítása céljából e kapcsolat fenntartásában és a kitűzött népegészségügyi célok megvalósulása érdekében, továbbfejlesztésében egyértelműen érdekelt. Mindennek érdekében azonban szükségesnek látja leszögezni a következőket:

1) Az intézményi adósságkonszolidáció nem merülhet ki a költségérzéketlenül alulfinanszírozott gyógyító tevékenység nyomán újra és újra felhalmozódó adósság rendezésében. Annak újratermelődését csak hiteles szakmai alapokon nyugvó, reális költségelemzésre alapozott ráfordításokkal lehet megakadályozni, melyet régóta és újólag szorgalmazunk.

2) A költségek tervezésénél a maximális betegbiztonság a legfőbb szempont, ezért a szakmai minimumfeltételek bárminemű fellazítása – megtakarítási vagy egyéb gazdasági céllal - nem jöhet szóba.

3) Haladéktalanul meg kell szüntetni azt a külön törvény által fenntartott negatív diszkriminációt, melynek nyomán az egészségügyben dolgozók a hazai munka világában egyedülállóan hátrányosan kapják meg mozgó bér elemeiket (ügyeleti díj, műszakpótlékok, túlmunkadíj, stb.). A gyógyítás során a legtöbb, legnehezebb feladatokat vállalók számára ügyeleti díjaik 2011-es szinten befagyasztásának megszüntetése nem jelentéktelen jövedelemnövekedést eredményezve hozzájárulhatna pályán és itthon tartásukhoz.

4) Az ágazati munkaerő helyzet sajnálatosan tovább romlik, a statisztikák úgy a migrációs trend, mind a bérszínvonal különböző szakmák közötti elhelyezkedése tekintetében kedvezőtlen képet mutatnak, ami egyértelműen jelzi a 2012-2013 bérintézkedések átmenetileg pozitív hatásának kifulladását. Ezért haladéktalanul folytatni kell a valamennyi orvosra és egészségügyi szakdolgozóra kiterjedő bérfelzárkóztatási programot.

5)Hazánk örvendetesen javuló gazdasági eredményeit folyamatosan megismerve meggyőződésünk, hogy megfelelő politikai döntéssel a szükséges források rendelkezésre állnak

1.) Nem tartjuk elfogadhatónak a bérfelzárkóztatást bármilyen egyéb feltételhez kötni!

2.) Köztestületünk továbbra is egyértelműen kiáll a hálapénzrendszer megszüntetésének szükségessége mellett, és készen áll az ehhez szükséges feltételek kidolgozására, érdemi egyeztetésre. Mindez azonban nem akadályozhatja, és különösen nem várathatja az orvosi életpályaterv, javadalmazási rendszer bevezetését, mivel annak eddigi halogatása is igen súlyos károkat eredményezett.

A MOK Területi Szervezetének Tanácsa

24/02/2015

A periodontitis és a mérsékelt-súlyos psoriasis összefüggése
forrás: DrPortal

A BMC Oral Healt 2014 14. számában megjelent tanulmány célja a periodontitis és az alveoláris csontritkulás prevalenciájának összehasonlítása volt psoriasisban szenvedő betegek és random módon szelektált kontrollcsoport között.


A tanulmányba 50 psoriasisban szenvedő beteget és 121 egészséges kontrollszemélyt választottak be, akik strukturált kérdőívet töltöttek ki, és részt vettek klinikai és röntgenvizsgálaton. A kérdőív kitért a résztvevők életkorára, nemére, iskolai végzettségére, fogápolási és dohányzási szokásaira, általános betegségeire és gyógyszerhasználatára. A fogászati vizsgálat során felmérték a hiányzó fogak számát, a tasakmélységet (PPD), a klinikai tapadás szintjét (CAL), dentális plakk és szondázási vérzés jelenlétét, valamint röntgenvizsgálattal az alveoláris csontritkulás mértékét. A psoriasisos betegek és a kontrollszemélyek közti kiindulási eltérések korrigálásához a nemen, életkoron és iskolai végzettségen alapuló propenzitás értékeket többváltozós logisztikai regresszió használatával számították ki. A propenzitás érték szerint párosított psoriasisban szenvedő betegeket (n=50) és kontrollszemélyeket (n=50) külön elemezték.
A vizsgálat során a kontrollcsoporthoz képest a psoriasisban szenvedő betegeknél jelentősen több foghiányt tapasztaltak, valamint több helyen fordult elő plakkosodás és szondázási vérzés. A psoriasisban szenvedő betegek közt jelentősen nagyobb volt a mérsékelt és súlyos periodontitis prevalenciája (24%) az egészséges kontrollokhoz képest (10%). Hasonlóképp, a kontroll 13%-ánál, míg a psoriasisban szenvedő betegek 36%-ánál tapasztaltak legalább egy helyen ≥3 mm röntgenfelvételen kimutatott csontritkulást. A logisztikai regresszió analízis kimutatta, hogy a propenzitás érték szerinti korrekció után a mérsékelt-súlyos periodontitis és psoriasis közti összefüggés statisztikailag továbbra is szignifikáns maradt, ám gyengült, amikor a dohányzás is bekerült a modellbe. A psoriasis és a legalább egy helyen lévő ≥3 mm csontritkulás közti összefüggés statisztikailag szignifikáns maradt a propenzitás érték, a dohányzási státusz és a fogorvosi vizsgálatok gyakoriságának korrekciója után. A propenzitás étékek (életkor, nem, iskolai végzettség) szerint párosított mintában (n=100) a psoriasis szignifikáns összefüggésben maradt a súlyos-mérsékelt periodontisisel és a röntgenfelvételen kimutatott csontritkulással.

A tanulmány keretein belül a periodontitis és a röntgenfelvételen kimutatott csontritkulás jóval gyakoribb a mérsékelt-súlyos psoriasisban szenvedő betegeknél az átlagpopulációhoz képest. Az összefüggés a változók kontrollálása urán is szignifikáns maradt.

23/02/2015

Ez megint csak a népszerűség hajhászása, tartalom nélkül...

Minden orvosnak alá kell írnia: nem fogad el hálapénzt
(Index, MTI)
Az egészségügyi államtitkárságnak március végéig kell elkészítenie javaslatát a kormánynak egy újabb béremelésről az egészségügyben, mondta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a kormányszóvivői találkozón. A rezidenseknek adott 100-200 ezer forintos ösztöndíjakat szeretnék megtartani a bérekben, ezért megemelnék a többi orvos fizetését is. Ehhez azonban mindenkinek alá kellene írnia egy szerződést arról, hogy itthon marad, és nem fogad el hálapénzt.

A kormányszóvivői tájékoztatón Zombor Gábor azt mondta: van olyan elképzelés, hogy a fizetésükön felül most 100-200 ezer forintos ösztöndíjat kapó szakorvosjelöltek és a szakorvosok jövedelme később se csökkenjen. Ha azonban a hiányszakmák után járó ösztöndíj a bérük részévé válik, az a többi orvossal szemben bérfeszültséget idézne elő. Ennek megszüntetésére tehát minden orvosnak emelni kellene a bérét.

Az egészségügyi államtitkárságnak ezért március 31-ig kell elkészítenie a bérrendezésről szóló javaslatát a kormánynak, mondta Zombor Gábor. Az államtitkár utalt arra, hogy ehhez viszont a rezidensek röghöz kötéséhez hasonló szerződést kellene aláírniuk az orvosoknak. A béremelést az kaphatná meg, aki vállalja, hogy Magyarországon marad közalkalmazott orvosként, és nem fogad el hálapénzt. Az államtitkár szerint ez komoly lépés lenne az egészségügy rendszerének tisztítása érdekében is.

Az orvosi életpályától különválasztják az egészségügyi szakdolgozók bérének rendezését. A szakdolgozók is kaptak már korábban bérkiegészítést. Ha ezt az alapbérük részévé tennék, akkor az emelkedés a pótlékokban és az ügyeleti díjakban is megjelenne. Ez egy aránylag könnyen megvalósítható lépés lenne, mondta az államtitkár.

Zombor Gábor a népegészségügyi szűrőprogramok kiterjesztésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az fontos eleme a kormány által elfogadott egészségügyi ágazati stratégiának, amely 2020-ig több feladatot tűz ki célul. A legfontosabb, hogy addig két évvel emelkedjen a magyar lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, ami ma elmarad az uniós átlagtól. A másik szempont, hogy a népbetegségek megelőzése területén tegyen az állam fontos lépéseket, és tíz százalékkal csökkenjen a népbetegségek okozta halálozás.

Erre vonatkozóan konkrét lépéseket is t***ek, tesznek, az akut miokardiális infarktus esetében például azzal, hogy a centrumok számát ötről húszra emelték, ötven százalékkal csökkent a halálozás - mondta.

Hasonló centrumokat alakítottak ki a stroke-ellátás és az onkológia területén is. Zombor Gábor bejelent***e, hogy a vastagbéldaganat szűrését az év második felében országossá teszik, az eddig kísérleti programként megvalósult szűréseknek pozitív tapasztalatai voltak. A különböző onkológiai szűrések kiterjesztésére 4,6 milliárd forintot költhet a kormány - ismert***e.

A sürgősségi ellátás területét említve az államtitkár beszámolt arról is, hogy az egyik operatív programban 10 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermek sürgősségi ellátás fejlesztésére és a centrumok kialakítására. A Heim Pál Gyermekkórházban már alakul egy olyan korszerű, európai színvonalú traumatológiai és sürgősségi központ, amely garantálja a súlyos esetek egy helyen történő ellátását. A kormány tervei szerint a megyei kórházakban is hasonló centrumokat alakítanának ki - t***e hozzá.

Az államtitkár ismert***e azt is, milyen átalakítások várhatóak az egészségügyi háttérintézményeknél azért, hogy hatékonyabbá váljon az irányítás. Ismét önálló lesz az Országos Gyógyszerészeti Intézet, megerősítik az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kompetenciái pedig növekedni fognak. Az OEP a jövőben felelős a betegutak szervezéséért, a finanszírozásért és ezzel együtt az ellenőrzés területén is jelentősebb szerepet kap.
Átalakul a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) - folytatta az államtitkár -, és egy jóval kisebb, de hatékonyabb intézmény jön létre. Egyes feladatait az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) veszi át, amely felelős az állam kézben lévő kórházak működtetéséért.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a béremelésekkel kapcsolatban óvatosabban fogalmazott: ő azt mondta, a kormány, ahogy eddig, ezután is a gazdaság teljesítőképességének függvényében emeli a béreket az egészségügyben.

A kormányszóvivő tájékoztatón még ezekről a témáról esett szó:

Áprilistól átveszik a kórházi adósságokat: Az idei költségvetésben 60 milliárd forint van erre, ez ugyanakkor kevesebb, mint a teljes kórházi adósság összege. A kórházaknak úgy kell átalakulniuk, hogy az adósság ne termelődjön újra. A kórházak az adósságkonszolidációval egy időben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fenntartásába kerülnek. A kormány álláspontja szerint kórházak bezárására nem kerülhet sor, mondta Zombor, de a párhuzamos ellátásokat meg kell szüntetni. A megyék lehetőséget kaptak arra, hogy maguk mérjék fel, racionalizálják és hangolják össze az ottani ellátást.

Gyermeksürgősségi centrum a Heim Pál-kórházban: Országosan 10 milliárd forint lesz a gyermeksürgősségi ellátás fejlesztésére. Ebből Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban építenek ki egy modern centrumot, és az országban több helyen a megyei kórházakban alakítanak ki gyermeksürgősségi ellátóhelyeket.

Lesz új kórház Budapesten: Szakmailag mindenképpen indokolt lenne egy új, modern kórház Budapesten, mondta Zombor, de ennél sokkal több nem derült ki. Készül a szakmai koncepció, a több lehetséges helyszín közül majd a kormány dönt.

Újra önállóvá válik a gyógyszerészeti intézet: A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből kiváló intézetnek kiemelt szerepe lesz a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemben. Része lesz az Országos Élelmezéstudományi Intézet is, ami a hamis táplálékkiegészítők forgalmazása ellen lép fel.

Erősödik a szerepe a betegjogi központnak: Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak nemcsak a panaszokat kell kezelnie, hanem biztosításfelügyeleti feladatot is kapna és a minőségügyben is fontos szerepe lenne.

Cím

Álmos Vezér Utca 2
Mór
8060

Telefonszám

0630/464-0444

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Bőrgyógyászat Mór új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Bőrgyógyászat Mór számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória