11/11/2025
2025.11.11.
Ma fertődi gyerekeknek tartottam mesés hangszersimogató foglalkozást. 🎶 Nosztalgikus volt, hisz Fertődre jártam középiskolába. Még az is lehet, hogy valamelyik egykori osztálytársamnak a gyermeke is ott ült a szőnyegen. 🧚♀️
Ezer meg egy emlék tört fel bennem.
A foglalkozás után végigjártam a várost. 🚶♀️
Megnéztem a kollégiumot, ahol 5 évet éltem. 🏠
Elsétáltam a kastélyhoz, ahol az iskolám volt. 🏰
Majd leültem a kastélyparkba. 🌳
Feljött bennem a kérdés, hogy amikor ide jártam, akkor milyen életet képzeltem el magamnak? 🤔
A tanulmányaimból adódóan akkoriban logikusnak tűnt, hogy majd Ausztriában tanulok tovább és Bécsben egy cégnél leszek könyvelő. 💼
És amikor ez megfogalmazódott bennem, végtelen hálát éreztem, hogy nem így alakult az életem. 🙏 Hogy mertem mást választani. 🌟
Hogy nem maradtam Ausztriában az egyetem után, hisz semennyire sem rezdültem az ottani városi élettel. 🏙️
És hogy jó döntés volt-e? IGEN! 💖
Ha az eredeti elképzelésem mellett maradok, a mai napon nem mutathattam volna meg csillogó szemű gyerekeknek a meditatív hangszereket. ✨
Ez az én utam! 🌈
Minden egyes lépésért hálás vagyok, amikor mertem mást választani, hisz ma azt csinálhatom, amit igazán szeretek! 💕
Rohanó világunkban egy órácskányi nyugalom-szigetet teremthetek oly sok gyermeknek és felnőttnek. 🕊️
Ez az a hivatás, amivel úgy érzem, hogy valami maradandót teremthetek e földi létben. 🌍
Úgy érzem, megérkeztem. ✨
