04/12/2025
2025. 12. 05. Telihold ébred
Gyökeres változások illata lengi be a levegőt, amely a szabadság illatával kecsegtet.
Van úgy, hogy nincs vissza út - van úgy, hogy mögöttünk a híd leégett
Van úgy, hogy csak úgy lehet előre menni, hogyha felég mögöttünk a híd, mert ha nem égne fel talán visszamennénk, visszafordulnánk..
Van úgy, hogy mi égetjük fel a hidat...és van úgy, hogy ez nem a mi döntésünk.
Gyökeres változás illata lengi be a levegőt, amelyet a szabadság szele hoz most felénk.
Arra hív, hogy a merev, rögzült mintáktól végérvényesen felszabaduljunk.
Minden olyan külső és belső merevségtől, amely korlátoz, bezár, bemerevít.
Minden olyan dologból fel akar szabadítani, amely elszorítja, megfojtja az élet áramlását.
A gyermek még bizonyos szempontból szabad.
A bennünk lévő gyermek is szabad, tudja, hogy a szabad létezés természetes, őseredeti állapotunk, hasonlóan mint a szerelem állapota, amely egy soha el nem múló kincs.
Az évszázadok, évezredek során a kondicionált elme elhiteti velünk, hogy a rabság milyen jó is nekünk és a szabadság illúzióját kínálta és kínálja tálcán úton útfélen ezernyi módon.
Az emberek többsége ma már önként nyújtja kezét a bilincsbe némi talmi kincsért és közben észre sem veszi, hogy a legdrágább kincstől fosztja meg magát:
A Szabad létezéstől.
Attól a szerelmetes állapottól, amelyben az életenergia felszabadultan áramlik.
Ebből a szabad, szerelmetes állapotból tudnak az igaz, szép dolgok születni, legyen szó egy ebédről, zenéről, táncról, bármiről az életben.
Talán benned is ébred valaki, aki azt mondja belül, hogy ennyi és így ne tovább, szabad akarok lenni, szerelemben akarok lenni az Élettel.
Meglehet, hogy az a kép még nem tiszta hogy merre, de bizton tudod, hogy vissza biztosan nem.
Úgy soha többet nem, ahogy eddig.
Engedd meg magadnak, hogy a zsigeredig hatoljon most a remegés, az az Erő, amely porrá, hamuvá zúzza benned mindazt,
ami nem az, hogy aztán hamvaidból szüless újjá és minden, ami benned Igaz.
A múltat jó ha megértjük, tudatosítjuk.
Szükséges a megbocsátás és az elengedés.
És ezzel együtt az előrelépéshez, a kívánt élethez, az ismeretlenbe szükséges ugrani.
Ne csupán hallgassunk a zsigeri megérzéseinkre, hanem bízzunk benne és bátran lépjünk,
ugorjunk a Jelenbe és hagyjuk,engedjük, hogy az Élet magával ragadjon.
