26/09/2025
Talán tudjátok, hogy a hála érzetnek nagy szerepe van a boldogság kialakulásában. Ma van a Hála Világnapja.
Amikor egy pár eljön hozzám, akkor van, hogy bizonytalanok. Nem tudják, hogy együtt vagy külön folytassák az útjukat. A kapcsolat tele van sérelmekkel, amiket talán még soha nem mondtak ki. Dühösek egymásra és sokszor élik meg a kilátástalanság érzését is. Hasonló a helyzet, amikor egy szakítás vagy válás után jön el valaki, hogy feldolgozza a történteket.
Amikor megkérdezem tőlük, hogy miért hálásak a párjuknak, akkor sokszor meglepetten néznek rám. Miközben dühösek és reményvesztettek, nem élik meg a hála érzését. Ilyenkor arról beszélgetünk, hogy bizony a kapcsolatukban voltak szép és jó időszakok, pillanatok is, amikor fontos dolgokat és érzéseket tudtak egymásnak adni, és ezek a kincsek, még ha régiek is, mégis nagyon értékesek. Rájönnek, hogy attól, hogy most szomorúak és csalódottak, még a hála ott lakozik bennük. Elgondolkoznak és már sorolják is, hogy miért is hálásak a volt párjuknak.
A szemük csillogni kezd, esetleg megtelik könnyel, vonásaik elsimulnak, az arcukon is megjelenik a hála. Rájönnek, hogy a múltban közösen megélt dolgok hozzájárultak az ő személyes fejlődésükhöz.
A kisgyermekek rendelkeznek egy evidencia érzéssel, a hála érzetével. Hálásak a szüleiknek a kapott életért. Ezért igyekeznek például jó jegyet hazavinni, hogy anya meg apa büszkék legyenek rájuk. Azt akarják, hogy a szüleik örüljenek.
Ha egy állami gondoskodásban élő gyereknek, aki sohasem látta még az édesanyját, azt mondja az iskolatársa, hogy: "Menj a k..va anyádba!" - akkor lebunyózza a társát és azt mondja, hogy: "Te ne m**d szidni az anyámat, mert beverem a képedet!".
Azt az anyát védi meg, aki őt beadta állami gondoskodásba, és akit talán még sohasem látott. Mert ők is, és mindannyian hálásak vagyunk - ott legbelül, nagyon mélyen - a kapott életért.
Én naponta többször érzek hálát, ezek egyben a kincseimmé is válnak.
Például vannak zeneszámok, amiket valakiktől kaptam, amiket aztán én is nagyon megszerettem. Mindig, mikor hallom, hálás vagyok érte.
Hálás vagyok, mert nagyon jó emberek vesznek körbe, akiktől rengeteg szeretetet kapok.
Hálás vagyok a sorsomnak, hogy szerető családom, és gyönyörű unokáim vannak.
Hálás vagyok a testemnek, mert jól működik és egészséges, éppen ezért vigyázok rá és megbecsülöm.
Hálás vagyok a szüleimnek azért, mert tudatosan voltak, figyelték az egészségükre, így idős korukra is egészségesek maradtak.
Vigyáztak magukra és egymásra.
Hálás vagyok azért, hogy olyan hivatásom van, amit szenvedéllyel, szívvel-lélekkel csinálhatok.
Hálás vagyok nektek, a követőimnek, akik követtek, olvastok, fejlődtök.
Hálás vagyok mindenkinek, aki elolvasta az ELLOPOTT GYERMEKKOR és az ELLOPOTT FELNŐTTKOR című könyvemet és ettől kezdve a felismerések mentén élik az életüket.
Hálás vagyok az emailekért, amiben kifejezitek a hálátokat azért, mert a könyvek eolvasása után úgy éreztétek, hogy kaptatok egy szemüveget, és megírjátok nekem az érzéseiteket és a belső élményeiteket.
Hálás vagyok, mert sok jó embert ismerhettek meg a munkám során.
Minden reggel jókedvűen és a hála érzésével ébredek fel, ezért szeretek korán kelni. Úgy indul a napom, hogy kora reggel látom, ahogy pirkad, és azt érzem, hogy az élet nagyon szép. Hálás vagyok az új napért.🌺
Az alábbi fotó jól szemlélteti mindazt, amit gondolok a háláról, az "adok-kapok" energiáját, viszonyát. A fotón a tükröződés lényegét látjátok. Ha az egyik ember jót tesz a másikkal, a másikban hála érzet ébred, ami aztán visszahat arra az emberre is, aki segített. Ezt én a munkamban és a magánéletemben is megélem.
Ma van a hála világnapja.
Lassuljatok le, álljatok meg és gondolkozzatok el.
Ti miért vagytok hálásak?
(Fotó: Niphisi)