22/10/2025
💟A remény – amikor nem elég csak hinni 💟
A görög mitológia szerint, amikor Pandora kinyitotta a szelencét,
kiszabadultak belőle a világ minden bajai: a fájdalom, a betegség, a félelem, a veszteség és a kétségbeesés.
Amikor rádöbbent, mit tett, gyorsan visszazárta a fedelet, de akkorra már minden rossz kiszállt a világba.
Egyetlen dolog maradt bent: Elpisz, vagyis a Remény.
Ez az, ami az emberiségnek megmaradt –
az utolsó kapaszkodó, hogy a szenvedések között is legyen erő továbbmenni.
A görögök sem tudták biztosan, miért maradt bent:
vajon azért, hogy őrizzen minket, vagy azért, hogy meg kelljen keresnünk magunkban?
Én sokáig hittem, hogy a remény mindig jó.
De rájöttem, hogy a remény önmagában nem elég.
Az életemben azok a dolgok váltak sikertelenné,
amikor csak reméltem, hogy majd „úgy lesz”
anélkül, hogy valóban energiát, figyelmet vagy tetteket tettem volna mögé.
A remény nem felmentés.
Attól, hogy szeretnéd, még nem biztos, hogy megtörténik.
Attól, hogy te pozitívan állsz valamihez, nem biztos, hogy más is így fog.
A reményt nem szabad összekeverni a feltételezéssel.
💟A remény a szív mozdulása.
Amikor hiszel abban, hogy van lehetőség a változásra,
hogy az élet – még ha most fáj is – képes jobbra fordulni.
A remény nyitottság.
Nem akarja megmondani, hogyan legyen,
csak teret ad annak, hogy valami jó történhessen.
Ez egy bizalom az élet felé, nem pedig kontroll.
❌A feltételezés ezzel szemben az elme játéka.
Amikor előre eldöntöd, hogyan kellene történnie a dolgoknak,
vagy hogyan fog viselkedni valaki,
és ezzel elvárod, hogy a világ a te forgatókönyved szerint működjön.
A feltételezés lezár, beszűkít,
és amikor a valóság másképp alakul, csalódássá, sértettséggé vagy fájdalommá válik.
💟A remény szabadságot ad.
❌A feltételezés korlátoz.
💟A remény mögött ott van az alázat: „Nem tudom, hogyan lesz, de bízom benne, hogy rendben lesz.”
❌A feltételezés mögött viszont ott a ragaszkodás: „Tudom, hogyan kellene lennie, és ha nem úgy lesz, baj van.”
