02/12/2025
Sokan még a saját testüket sem ismerik, azonban ez az önismeret alapja...
Magyarországon dúskálunk a lehetőségében annak, hogy mélyebb önismeretre tudjunk szert tenni. Számos könyv, oktatási lehetőségek, mint előadások, kurzusok és különböző anyagok tárháza érhető el és még a szakemberekről szót sem ejtettem.
Azonban nem megbántva senkit, de szerintem európai felméréseket nézve, valahol az utolsó helyek egyikét foglaljuk el, hogyha felmérnénk, hogy milyen mély is a társadalmunk önismerete.
Mindenki a közepébe akar belecsapni. Anyámtól milyen traumát hoztam és honnan hozom az abnormális viselkedési stílusom, ha ideges vagyok, vagy kitől láttam azt gyerekkoromban? Miben és mikor sérült az én belső gyerekem?
És hasonlók...
Azonban ez csak a felszín.
El kell fogadnunk, vagy inkább meg kellene tanulnunk azt is, hogy több személyiség részünk van, hiszen teljesen máshogy viselkedünk, de legalábbis valamennyire az alábbi szerepekben: Valakinek a barátjaként, társaként, vezetőjeként, testvéreként, ha veszélyben vagyunk, ezen felül még van 1 részünk, akit csak mi ismerünk. A lista még nagyon hosszú.
Ma az önismeret egy nagyon divatos dolog lett.
Mindenki az egoról beszél, meg, hogy találd meg önmagad.
De egyáltalán ki vagy te? Fel van az építve? Kit kell megtalálnom és honnan tudjam majd azt, ha megtaláltam?
Kapcsolódj az isteni részedhez és hasonlók.
(Szerintem mindenki nem is tud és nem is kap rá lehetőséget, de ezt majd egy másik bejegyzésben.)
Szóval sok levelet kapok és kaptam az az utóbbi időben, hogy:
-"Biztos szellem van rajtam, mert fáj mindenem napok óta."
-"Biztosan jelez a testem, mert sokat vagyok levert, nem vagyok jó helyen."
Sok ilyen jön ám.
Ilyen esetben mindig érdememes megnézni, hogy mennyire vagyunk túlhajtva, vagy, hogy mondjuk frontérzékenyek vagyunk-e, mert hát hetek óta az is napi szinten velünk van és intenzíven hát ránk. Köztük rám is.
Mindenre találjunk először racionális magyarázatot.
Ne mindig spirizni és hókuszpókuszolni akarjunk.
Az önismeret az, amikor ismerem a testem, annak reakcióit, amikor felismerem a bennem rejlő sötétséget és fényességet.
Amikor megtanulnom a személyiségeim és azok hibáit, valamint el kezdek azon dolgozni.
Amikor felismerem a belső vágyaim és a félelmeimet is, amit az ego táplál. Ismerem az erősségeim, gyengeségeim, amiken dolgoznom kell. Ha nek dolgozom rajta és hárítva menekülök, akkor annak okát…
Az önismeret sokkal bonyolultabb, mint, hogy "önmagam" megtaláljam és, hogy tudjam azt, hogy anyutól, meg aputól mit hoztam. Az sajnos még csak az "alsó tagozatos" önismeret.
Ezért kellene mindenkit megtanítani arra, hogy önmaga végezzen belső munkát és ezt kellene kiegészíteni, hogy MAGÁT ismerje meg az ember, de helyette inkább folyamatosan egy külső szabályrendszert kap mindenki. Ezért van az, hogy a mai "önismeretes" ember java megkérdezőjelezi már magát és a döntéseit. Minél jobban elmélyülnek ebben a témában, annál több kérdőjel lesz bennük, saját magukkal kapcsolatban.
Zsóri Péter
