13/10/2025
Egészség-körút 2. rész – Interjú Papp Tamás optometristával
Gondoltad volna, hogy a fejfájás, a gyorsan elfáradó szem vagy a tanulási nehézségek akár látásproblémára is utalhatnak? A szemünk sokszor apró jelekkel üzen, jóval azelőtt, hogy komoly gondot észlelnénk.
Sorozatunk második részében ezért a látás egészségét helyezzük a középpontba. Megkérdeztük Papp Tamás optometristát, hogyan óvhatjuk a szemünket a mindennapokban, mire érdemes figyelni gyerekeknél és felnőtteknél, és miért fontos a rendszeres ellenőrzés akkor is, ha nincsenek panaszaink.
Bemutatkozik Papp Tamás
„Nemzetközi kapcsolatok és optometrista diplomával rendelkezem. Tíz éve dolgozom látszerészként, az optikai piacon pedig több mint tíz éve tevékenykedem. Jelenleg az optikus mester képesítés megszerzésén fáradozom. Optikánkban immár több mint két éve működik gyermek- és felnőtt szemészeti szakrendelés. Hosszú távú célunk, hogy tudásunk és modern eszközparkunk folyamatos fejlesztésével a térség meghatározó szemészeti rendelőjévé váljunk.”
Milyen gyakori jelekből vehetjük észre, hogy ideje szemvizsgálatra menni?
Papp Tamás: Sokan csak akkor gondolnak szemvizsgálatra, amikor már nagyon zavaróan romlik a látásuk, pedig vannak apróbb jelek is, amelyek korábban figyelmeztethetnek. Az egyik leggyakoribb panasz a homályos vagy kettős látás, ami lehet csak időnként jelentkező, például olvasás közben, vagy amikor távolra nézünk. Gyakran előfordul, hogy valaki egyre közelebb hajol a könyvhöz, a telefonhoz, vagy túl közel ül a tévéhez – ez különösen gyerekeknél árulkodó.
Felnőtteknél sokszor nem is a látásromlás tűnik fel elsőként, hanem a kísérő tünetek: például a rendszeres fejfájás, a szemfáradtság, az égő, könnyező szemek. Ezek mind annak a jelei lehetnek, hogy a szem erőlködik, mert nem kapja meg a megfelelő korrekciót. Szintén intő jel, ha nehezebbé válik a fókuszváltás, pl., ha közelről felnézünk a táblára vagy a monitorról a távolba, és lassabban élesedik ki a kép.
Gyermekeknél a jelek gyakran viselkedésbeli változásban mutatkoznak meg. Ilyen lehet, ha nehezebben tudnak koncentrálni a tanulásra, ha gyakran dörzsölik vagy hunyorítják a szemüket, vagy ha a kézírás és az olvasás lassabban megy. Ezeket a szülők sokszor nem kötik rögtön látásproblémához, pedig érdemes ilyenkor is szemvizsgálatra gondolni.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy bármilyen szokatlan látásélmény, tartós fejfájás vagy szemfáradtság esetén érdemes időpontot kérni. Ha pedig valaki két évnél régebben volt szemvizsgálaton – gyerekeknél akár évente is indokolt lehet –, akkor mindenképp javasolt az ellenőrzés.
Milyen gyakran ajánlott ellenőriztetni a látásunkat, ha nincs panaszunk?
Papp Tamás: Felnőtteknek panaszmentesen is két évente érdemes elmenni egy teljes szemvizsgálatra. Ez azért fontos, mert bizonyos problémák, például a kezdődő szemnyomás-emelkedés, a szürkehályog vagy a látásélesség lassú romlása sokszor hosszú ideig tünetmentesek, és csak egy alapos vizsgálattal derülnek ki.
Gyermekek esetében ennél gyakoribb ellenőrzés ajánlott: náluk akár évente is indokolt lehet a vizsgálat, hiszen a látás fejlődésben van, és a rövidlátás vagy más fénytörési hibák gyorsabban alakulhatnak ki. Ráadásul a látásproblémák sokszor közvetve jelentkeznek, például tanulási nehézségek vagy figyelemzavar formájában, így fontos a rendszeres szűrés.
Idősebb korosztályban – nagyjából 50 év felett – szintén érdemes évente vagy kétévente ellenőriztetni a szemet, mert ekkor megnő bizonyos szembetegségek kockázata, például a zöldhályogé vagy a makula degenerációé.
Összességében tehát azt szoktam javasolni: ha valaki teljesen panaszmentes, felnőttként elég a kétévenkénti vizsgálat. Gyerekeknél és 50 év felett viszont ennél gyakoribb, évente történő ellenőrzés a biztonságos.
Hogyan befolyásolja a sok képernyőidő (telefon, számítógép) a szem egészségét, és mit tehetünk ellene?
Papp Tamás: Ez ma az egyik legaktuálisabb kérdés, mert gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt jelentkezik. A sok képernyőidő elsősorban a szem megerőltetéséhez, úgynevezett digitális szemfáradtsághoz vezet. Ilyenkor a leggyakoribb tünetek a szemszárazság, az égő érzés, a homályos látás és a fejfájás. Ennek egyik oka, hogy képernyőzés közben jóval ritkábban pislogunk, emiatt a szem felszíne kiszárad. Másrészt hosszú ideig folyamatosan közelre fókuszálunk, ami a szem alkalmazkodó „izmait” terheli, ez főleg gyerekeknél és fiatal felnőtteknél gyorsíthatja a rövidlátás romlását.
Amit tenni lehet ellene, az több apró szokásból áll össze. Az egyik legismertebb és szinte mindenhol alkalmazható 20–20–20-as szabály: húszpercenként húsz másodpercre húsz lábnyira, vagyis körülbelül hat méterre nézni, hogy a szemizom ellazuljon. Ha lehetséges ki kell nézni az ablakon. Fontos a rendszeres pislogás is, illetve a műkönnyek használata, ha valaki hajlamos a szemszárazságra. A jó megvilágítás, a megfelelő monitor-beállítás és a helyes testtartás szintén sokat segít.
Gyermekeknél különösen érdemes odafigyelni arra, hogy a képernyőidőt szabályozzuk, és legyen helyette minél több szabadban töltött idő. Kutatások igazolják, hogy a természetes fény és a távoli fókuszálás segít lassítani a rövidlátás kialakulását és romlását.
Milyen különbség van a szemész és az optometrista munkája között?
Papp Tamás: A szemész-szakorvos egyetemet végzett, orvosi diplomával rendelkező szakember. Nemcsak a látásproblémákat vizsgálja, hanem szembetegségeket is kezel, gyógyszert írhat fel, és szükség esetén műtéteket is végez. Ha például valakinek szürkehályogja, zöldhályogja vagy retina-problémája van, akkor szemészorvoshoz kell fordulni.
Az optometrista ezzel szemben nem orvos, hanem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező szakember. Az ő feladata a látás vizsgálata, a fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás, asztigmia, presbiópia) pontos meghatározása, valamint a megfelelő szemüveg vagy kontaktlencse felírása, de nem végez műtéteket és nem kezel szembetegségeket.
A gyakorlatban sokszor egymásra épül a két szakember munkája: az optometrista kiszűri a látásproblémákat, és ha betegség gyanúja merül fel, a pácienst szemészorvoshoz irányítja. A szemész pedig, ha orvosi kezelést nem igénylő fénytörési hibát talál, visszautalja az optometristához szemüveg- vagy kontaktlencse-illesztésre.
Így együtt biztosítjuk, hogy a páciens mind az éleslátás, mind a szem egészsége szempontjából a legjobb ellátást kapja.
Milyen egyszerű, otthon is betartható tippekkel védhetjük a szemünk egészségét hosszú távon?
Papp Tamás: Az egyik legkézenfekvőbb dolog a rendszeres szünetek tartása a közelre nézésben. Itt is ismételném a 20–20–20-as szabályt. Ez segít, hogy a szemizmok ellazuljanak.
Nagyon fontos a megfelelő fényviszonyok biztosítása. Olvasni, dolgozni mindig jó megvilágítás mellett érdemes, mert a félhomályban való erőlködés fárasztja a szemet. Ugyanilyen lényeges a rendszeres szabadban töltött idő, hiszen a természetes fény és a távoli fókuszálás hozzájárul a látás megőrzéséhez, különösen gyerekeknél lassíthatja a rövidlátás romlását.
A képernyőhasználatnál érdemes ügyelni a megfelelő testtartásra és a monitor helyzetére: a monitor teteje szemmagasságban legyen, ne túl közel, és kerüljük a tükröződést. Ha sokat dolgozunk számítógépen, egy jó minőségű, kékfényszűrős/tükröződésmentesítő réteggel ellátott szemüveg ill. a monitorbeállítás is segíthet a komfortérzet javításában.
A rendszeres szemvizsgálat ugyanolyan alapvető, mint a fogászati ellenőrzés vagy akár egy évenkénti laborvizsgálat. Akkor is érdemes elmenni, ha nincs panaszunk, mert a legtöbb szembetegség kezdetben tünetmentes, viszont időben felismerve jól kezelhető.
Van kérdésed a szem egészségével kapcsolatban?
Írd meg kommentben bátran – legyen szó akár szemfáradtságról, képernyőidőről vagy a szemvizsgálattal kapcsolatos bizonytalanságokról. Minden felvetést összegyűjtünk, és utánajárunk a szakértői válaszoknak, hogy közösen tegyünk a látásunk megőrzéséért.
A következő részben egy egészségpszichológussal beszélgetünk a lelki jóllétünkről, és milyen egyszerű eszközök segíthetnek visszatalálni a belső egyensúlyhoz.
Papp Optika és Szemészet Nyergesújfalu ̋rővizsgálat
