21/07/2025
Vegyük észre magunkon, amikor:
• megváltozik a hangulatunk, észrevétlenül egyre negatívabbá válik,
• testi tüneteket tapasztalunk (pl. szapora szívverés, szorító mellkas, feszültség), amelyek gyakran a pácienssel való munkához kapcsolódó érzésekre reagálnak,
• viselkedésünk kevésbé hatékony, rutinszerű, vagy inkább elkerülő — például halogatunk egy technikát, vagy visszariadunk egy nehezebb téma behozatalától.
Ilyenkor segíthet, ha feltesszük magunknak a kérdést:
🧠 „Mi jár éppen a fejemben?”
Ez a kérdés segíthet, hogy tudatosabban észrevegyük a saját automatikus gondolatainkat, amelyek hatással lehetnek a terápiás jelenlétünkre. Figyeljünk különösen azokra a gondolatokra, amelyek eltántoríthatnak bennünket attól, hogy új szemléletet próbáljunk ki, vagy új eszközt integráljunk a munkánkba.
Például:
• „Ez túl nehéz.”
• „Lehet, hogy ezt nem tudom majd jól használni.”
• „Nem érzem komfortosnak.”
• „Mi van, ha kipróbálom, és nem válik be a páciensnél?”
Ha más módszertani háttérből érkezünk, ismerősek lehetnek az alábbi automatikus gondolatok is:
• „Ez nem fog működni.”
• „A páciensem ezt biztos nem fogja elfogadni.”
• „Ez túl leegyszerűsítő / nem elég empatikus / túl strukturált számomra.”
Ez a fajta tudatosság nemcsak a pácienssel való kapcsolatban, hanem a szakmai fejlődésben is kulcsfontosságú lehet. A cél nem az, hogy megszabaduljunk ezektől a gondolatoktól, hanem hogy észrevegyük őket, és ne hagyjuk, hogy automatikusan irányítsák a döntéseinket.
Szeretnél még több hasonló, gyakorlatban is jól használható CBT-eszközt megismerni?
📍 Érdekel, hogyan lehetsz tudatosabb a saját reakcióidban, és hogyan támogathatod hatékonyabban a pácienseidet?
Gyere el a FizioMentor workshopra, ahol együtt dolgozunk azon, hogyan lehet a kognitív viselkedésterápiás szemléletet beépíteni a mindennapi terápiás munkába — egyszerűen, hitelesen, a saját stílusodhoz illesztve.
🎯 Tegyél egy lépést a szakmai tudatosság felé — várunk szeretettel!
