26/02/2026
Tiszta lap ❄️🤍❄️
Átalakulásom története
Az elmúlt téli időszak - vagy 12 év - nagyon sok belső letisztázódást, kijózanodást, átértékelést hozott el nekem is.
Néha nehéz ezekre a lelki folyamatokra szavakat találnom, még emelt szintű magyar érettségi vizsga után is. 😅 Először teremtek egy nyugodtabb állapotot, hogy jobban halljam a lelkemet.
Csak pislogok, ahogy hullanak le a leplek a szemem elől… arról, hogy mit hittem, és mi volt valójában. Hogy milyen jelentést adtam dolgoknak, és mi volt a szerepük igazából.
Egyik lepel hullott a másik után. Pont úgy hullottak, ahogy a tiszta, fehér hó. ❄️
Megláttam embereknél, magamnál is mögöttes mintázatokat. Motivációkat, gyerekkori történeteket, traumakötődéseket, vakfoltokat. Mint amikor elrántják a függönyt, és hoppá, szúr a fény. ☀️
Sok téren újraindítást, “reset” gombot nyomott az élet nálam is. TISZTA LAPOT ADOTT.
És ez a gyönyörű fehér hó a képen, ezt jelképezi. Így jelent meg a térben az, ami elkezdődött már a tudatomban.
Az önámítások, a menekülések fokozatos feloldása. Letisztázódás.
Nincs többé “ments meg.”
Nincs többé “valaki mondja meg.”
Nincs többé “miatta vagyok ilyen.”
Az van, hogy “saját élet, saját döntések, napról napra, egyre jobban.” Bármilyen új kihívást is hoz a plusz felelősségvállalás az életembe.
Nehéz kinőni a felelősséghárításból, de nem lehetetlen. Olyan sokan csináljuk, tudatalatt is.
🤔 Egyre többet használom ezt az ÉBERSÉGET ébresztő kérdést:
“Ha ennek a helyzetnek TEREMTŐJE, és nem áldozata lennék, mit választanék?”
Új kedvenc “hobbim” az építő elmeprogramok beírása a kis fejembe. Mert mint tudjuk:
“A hülyeség, az már megy.” 😃
2025 májusig elég messzire jutottam belül az elmém átkódolásával, de még nagyon törékeny és friss volt, és sajnos pár fontos téma kimaradt… szóval idén kezdhettem elölről, ezúttal MEGALAPOZOTTABBAN. 🥲
Többet nem hunyunk szemet fontos dolgok felett, mintha “rendben lenne.” Nem játszik többet az “elkerülés.” És a felhőkbe elszállás sem fog megmenteni.
Azt érzem, a mostani energiák, a 2026-os év, ami a numerológiában az 1-es, az új kezdet, ez most megköveteli, hogy leszálljak a földre, és új alapokra helyezzem az életem, az értékrendemet. Ezt az energiát követem.
Látom, a társadalom milyen megrögzött elme-programokat diktál, én viszont magam szeretném megalkotni az életem.
Ez van. Igen, az önfejű, a lázító.
Ehhez először tudatosan lecsökkentem az ingereket, ezért kezelem az üzeneteket is határokat húzva.
🍀 Szívesebben járok a természetbe, hallgatni a madárcsicsergést, mozogni a szabadban. Földelek, ölelem, érintem, kapcsolódom a természettel.
Lenullázom, alaphelyzetbe rakom az idegrendszeremet újra… Ahol nem túlterhelt, hanem békés, szabályozott, reziliens állapotú.
Nem hirtelenkedik, nem zsörtölődik, nem zizeg, nem reaktív, nem tűzről pattant, mert látja a dolgok mögötti valóságot. Mert tud magának belső békét eszközölni.
❄️ Igyekszem minél több békés, lelassulós, jelenlétet élvező és értékelő pillanatot teremteni, hogy a tudatomban új alapkra tudjak építkezni, mert az utóbbi 12 éves ciklus engem is eléggé megterhelt.
Több olyan generációs mintázat felszínre jött, amik eddig látatlanul visszahúztak. Haladtam így is, persze. Néha küzdve, néha áramolva. 😅
Viszont, arra büszke vagyok, hogy az élet iránti szeretetemet, és a kreatív alkotó képességemet igyekeztem mindig megőrizni!
És végre egyre jobban merem KÉRNI az élettől, amit szeretnék.
A “bocs, hogy élek” program, a belénk kódolt bűntudat és szégyen hátrahagyása NAGY MELÓ. Szívvel élni és nem csak vetíteni.
Az érzelmek és szükségletek letuszkolásának meghaladása, helyette az őszinte kifejeződés: izgalmas belső munka. 🥲
Sokszor volt, hogy önvédelemből megkeményedtem, mint egy jéghegy, és most tanulom úgy felolvasztani magam, hogy ne legyek már se túl puha, túl lágy, túl sebezhető, hanem ki tudjak állni magam mellett, de az érzékenységemet is tisztelve, szóval ne legyek kegyetlen se.
ÉREZZEM, HOL AZ EGYENSÚLY, mikor milyen hozzáállásnak van itt az ideje.
Nem kell túlreagálni, túltolni semmit..
Tanulok összehangolódni az isteni időzítéssel, és békét kötni azzal, hogy a Teremtő az én kis vágyaimnál és terveimnél még jobbat tervezett nekem.
Isten a szívemben a belső iránytűm.
Aki mindig tiszta lapot ad.
Aki megajándékozott az újjászületés képességével.
Minden nap lehet egy tiszta lap.
Ahogyan a tiszta fehér hó. ❄️
Nem kell a tegnap őrültségeit folytatni.
Főleg, ha nem működik.
S most megragadom ezt a tiszta lapot, és végre egyre több olyan történetet írok rá, az “áldozati mesék” helyett, amilyen történetre a jóisten is büszkén nézne vissza, ezt gondolná:
- Igen, ő az én gyermekem.
Egy egyedi kis hópehely. ❄️
Úgy, mint mindenki más.
Mégis egyedi és megismételhetetlen.
💫 Nincs még egy ilyen pontosan, mint Te.
A világnak szüksége van a Te színfoltodra is!
Remélem, az én átalakulásom története számotokra is ad egy kis inspirációt. 🙏🏻
́ga
