Flóra Babett

28/11/2025

Vágyom dolgokra. De igazából az érzéseket ismerem belőlük. Az érzésekre vágyom valójában.

Egy olyan dologra vágyom, amivel eleve rendelkezem. Azért vágyom rájuk, mert érzem őket magamban. Többet akarok belőlük és állandóan akarom őket. Mint egy sugallat, kaptam és megérintettek. Kóstoló volt, s megszerettem az ízeket.

Megfogalmaztam, elmémmel kigondoltam, hogy mi ezeknek az érzéseknek a földi, fizikai megfelelője. Vagyis pontosabban mondva: találgattam, hogy mi lehet.

Egészen biztosan nem csak egyetlen megnyilvánulásuk van vagy lehetséges. Korlátos elmével, a múltra alapozva képzeltem el, hogy ezek az érzések milyen formát öltsenek. Vajon jól tettem?

Bármi, amit kérek, az korlátja az igaz lényemnek. A végtelennek.

Emlékeztetem magam erre.

Hisz minden vagyok. Semmi sem túl nagy kérés: minden éppen ugyanakkora erőfeszítés. Ugyannyi energia volna valaki másnak lenni, egészen másmilyen életet élni. Mire fel akarok csodát kérni?

A természetesség egyszerűségével, engedni. Ennyit kéne tenni.

Miről szólnak bennem az érzések? Mi minden vágyok lenni?

Amivel eleve rendelkezem, azt engedni megjelenni.

Röviden ennyi ✨

23/11/2025

THETAHEALING® KONZULTÁCIÓ

Ismétlődő minták, érzelmi blokkok, korlátos meggyőződések. Ismerősek? Amikor úgy érzed, hogy egy adott életterületeden igazán rád férne a sorsfordítás, akkor a théta állapotban elindított változás lehet a kulcs! Kérdezel, a tudatalattid pedig készségesen válaszol.

Életünket ugyanis számos olyan erővonal irányítja, amely a tudatalattink soha nem látott részeiből nyeri az energiáját. Ezekre éber állapotunkban nem feltétlenül vagyunk tudatosak, korlátozó hatásaikat viszont tapasztalhatjuk a mindennapokban.

A ThetaHealing® lehetőséget ad arra, hogy hozzáférjünk ezekhez a tudattalan tartalmakhoz, amelyek komoly hatással vannak az életünkre. Legyenek ezek elfeledett emlékek, mély meggyőződések vagy erős hiedelmek, kellő tisztánlátással a javunkra alakíthatjuk őket.

Vajon Te milyen mintát követsz és ismételsz tudat alatt? Milyen érzelmi blokkok akadályoznak a kiteljesedésben? Melyik meggyőződésed korlátozza leginkább a valóságodat? Miben hiszel titkon, ami igazából a károdra van? Ezekre a kérdésekre egy konzultáció hiteles válaszokkal és megoldással szolgálhat.

A ThetaHealing® abban különleges, hogy mindezt alapos érzelem- és hitmunkával, a korlátozó meggyőződések feltérképezésével, majd vezetett meditáció segítségével valósítja meg. Ahogyan az elnevezéséből is sejthetjük, a meditáció során belépünk egy ellazult, álomszerű théta-állapotba, melyben sokkal fogékonyabbak vagyunk az áldásos változások elindítására. Ebben az állapotban tesszük meg az építő megerősítéseket, valamint cseréljük le a korlátozó hiedelmeinket.

A változást viszont tényleg akarni kell!

Ha félsz, gyere félelemmel a válladon – mert amikor már itt vagy – együtt túl tudunk lépni a téged visszatartó korlátokon. A lényeg, hogy valóban segítséget kapj, amikor arra a leginkább szükséged van.

Hozd magadat és az érzéseidet, ezen felül csak egy kis nyitottságra lehet szükséged. Itt vagyok, hogy támogassalak!

Amint érzed magadban az elhívást, vedd fel velem a kapcsolatot és gyere thétázni! 🤍

Sok szeretettel várlak! 🥰

19/11/2025

Mi mindenen szoktunk dolgozni?

Kicsit sem könnyű témákon, szövevényes meggyőződéseken, alig észrevehető hitrendszereken 😳

Az alábbi bepillantást enged egy magzati minta hatásaiba és kellő részletességgel mutatja be, milyen is egy vezetett meditáció ✨

Olvassátok szeretettel! ❤️

Milyen érzés, ha azért születtél, hogy másnak élj? Mit jelent az, hogy amit Anyukád átél, azt a pocakjában növekedve te is átéled? Az alábbi Théta Történet a szeretet egy kacifántos arcát mutatja be. Szövevényes meggyőződésekkel, földöntúli szeretettel és magzati mintáv...

05/11/2025

Mindannyiótok arcában pillantom meg magamat. Mindannyiótok lelkével kapcsolódom, szabadon. Mindannyiótok szívében fürdetem a szeretetet, amit az égből hoztam magammal. Mindannyiótokból ugyanaz a szellemiség árad.

Egység van.

Azonos minden dobbanásunk, s a zene bennünk szól az örökkévalónak. Kikapcsolhatatlan.

Táncolok, mert szép az élet és boldogság van. Béke van.

Szavak nélkül, földi dallam hiányában, zajban s képzelt zűrzavarban, bármilyen világban is hallom, éneklem és együtt dúdolom.

A szeretetet, ami vagyok. S, mi vagyunk.

29/09/2025

EGYMÁSÉRT, A KÖZÖSÉRT

A szívből jövő spiritualitás. Az elkerülhetetlen akarás, ami jobbá tesz, ami nem hagy más választást.

Az akarok lenni, olyan akarok lenni, tapasztalni akarom, élni akarom. Tiszta a szándékom. A fejlődést választom.

Változtatom a világot, változtatom a történetet, magamat változtatom. Felelősséget vállalok. Tiszta a spiritualitásom.

Szerinted messzire jöttem? Szerinted megváltoztam? Szerinted máshogy gondolkozom?

A szívem kérte, a szívem kényszerített, a szívem intézte el. Mert éreztem mindenemmel.

Ebből van a spiritualitásom, az akarásom, a változtatásom. Az erőm.

A földöntúli, a hatalmas, a kimeríthetetlen.

Persze néha a neveden nevezem a fejlődésemet. Téged figyellek, érted lépek. Azt mondom, hogy miattad van. De tudjuk mindketten: miattam.

A hatásom rád, leírhatatlan. Hatalmas. Mert helyetted, magamért csinálom.

Egymásért, a közösért, a szívünk által.

Akarod? Akard. Kezdd magaddal, s csináld magaddal. Magadért és általad.

Tapasztald.

S, a végén mondhatod a szíveddel, hogy mindezt miattam.

Egymásért, a közösért, a szívünk által.

(Köszönet az ihletért 🤍 Névvel, név nélkül.. Az alkotás a tiéd, a miénk.)

28/09/2025

BÁTOR DOLOG

Magaddal nem szembenézni, s az igaz lényed letagadni. Eltakarni.

Nem biztos, hogy jó a szó. A bátorság.

Meggondolatlan vakmerőség talán, hinni, hogy nincsen következménye. Hogy lehet élni két vagy több száz életet, s a meghasonulás nem fáj. Próbáltad már?

Bátor vagy, amiért meg mered tenni. Mersz másnak mutatkozni, s a színjátszáson túl, már egészen azzá lenni, ami. Elhinni és el is felejteni, hogy van benned valami eredeti.

Mersz legyinteni a benned élő elhívásokra, ambíciókra, vágyakra. Mered azt mondani, hogy üres lárma!

Degradálni a dobogásodat és vállat rándítani a jelekre, amik azt mondják, rossz ösvényen vagy.

Persze, hallgatod a hangodat, a díszes intuíciódat. De csak mondjon olyat, ami nem fér el a kirakatodban. Csak merje suttogni az igaz valódat! A pokolba vele, igaz?

Vakmerő vagy, hogy kerülőutakon hajszolod a boldogságodat, pedig a lelked már szólt róla.

Valamiért azért még kitart..

Miközben mi bátornak mondjuk azokat, akik önazonosak.

Pedig igazán, kicsit sem bátor dolog annak lenni, ami ott belül, úgy mindenestől, tényleg vagy. Mondhatni, a létezés egyszerűségével. Mindenki a saját elhívása szerint. Csak úgy, egészen mezítelen.

Mégis dicsérjük, amikor valaki idáig merészkedik: olyan bátor vagy!

De fordítva van.

Az a bátor dolog, hogy mersz magadon kívül bárki más lenni. Színjátszani.

Bátorság.. inkább vakmerő bolondság.

Ez most túlzás?

Talán.

Talán egész életedben nem kell szembenézned a benned élővel – s, mindez károgás.

Talán keményen kéri majd számon rajtad az élet – a mindenség benned, ami örökké kiált.

Talán megúszod. Talán megbánod.

Előre nem tudod, s nem is tudhatod.

De mondd, tovább csinálod?

(Köszönet az ihletért 🤍 Névvel, név nélkül.. Az alkotás a tiéd, a miénk.)

́torság

27/09/2025

Minden énemben ott vagy. Sohanemlátottakban.

Vasmacska vagy. Voltál. Szabad.

Néma ordítás, amit az összetartozás melegsége takar.

Hála vagy. Hogy éppen így voltál. Szabad.

🕊

́rzések

02/06/2025

MENNYI KELL?

Sok van, végtelen van. Tudom, mert onnan kérem mindenkinek a meseszépet.

Magamnak is onnan kéne.

Magamnak, miért nem kérek?

Rossz a kérdés, ne is kérdezd.

Ha fel kell fogni, hogy mit is akar mutatni az élet..

Akkor fogom magam és a fénybe lépek.

Látszani fog az összes tátongó seb, mélységes szakadék, halálvidék.

És hiányozni fog az illúzióként létező kerekségem. Muszáj ezzel szembenéznem.

Igenis feltételekhez kötöm, hogy miként szeretem a lényem.

Ez nem lesz jobb kérem!

Magától nem.

Nincsenek, nem lehetnek, ne is legyenek. Feltételek. Jöttem, vagyok, leszek - maradok. Szeressem már ezt a teret, ami én vagyok.

Mindegy mi van benne, eddig mivel, s ezután mivel töltöm meg. Gondolatokkal, érzelmekkel, energiával, sötétséggel és fénnyel.

Mindegy legyen, milyen arányokban kavarog bennem. Reggel hogyan keltem fel. Milyen csúcsra értem el, mekkorát zuhantam, s hogyan sétáltam onnan el.

Nézlek, az összes fényemmel nézlek. Egyedül maradok a sötéttel. Félek. Várom, hogy nekem add a fényed. Hogy világíts meg. Kérlek.

De nem adod nekem. Neked jó helyen a szíved. Te sosem hagynád egyedül magad, a sötétben. Akkor sem, ha ezáltal elveszítesz. A túlélő benned éles. Az enyém nyaralni ment?

Hogy adhatom mindenem neked, az életem árán, mit sem törődve az igényeimmel? Hogyan lehetek ennyire felelőtlen? Miért hiszem, hogy a fényem véges? Magamnak, onnan a végtelenből, miért nem kérek?

Adtam neked, az összeset és többet. Nem tűnt fel, hogy sosem fogy el. Hisz onnan kértem, ahol nekem is van bőven. De magamnak, nem kértem. Kívülről, tőled kell. Elvonási tünetek. Remegés. Kényszer.

A halál is meglátogat, ha kell. Ébredjek fel.

Ez nem üzlet. Nincs cserebere. Nem ugyanazt adjuk egymásnak, nem méricskéljük, nincsenek, nem létezhetnek feltételek.

Fény kell. Belőlem. Nekem. Neked. Mindenkinek.

Legalább annyi, amennyi sötétem bársonyként terül el. Belül, mélyen, s kint, a messzeségben.

Fény kell. Belőlem. Nekem. Neked.

Nincs kevés, nincs sok. Annyi van, amennyit kérek.

Azt is én mondom meg:

Mennyi kell?

(Köszönet az ihletért 🤍 Névvel, név nélkül.. Az alkotás a tiéd, a miénk.)

27/05/2025

NÉLKÜLED

Függővé válni tőled.

Amikor megvonod magad, s tőlem minden figyelmed.

Meséled, hogy neked:

Teher jelen lenni. Teher világmindenségnek lenni.

Értsd meg szerelem. Félelmetes a függőségedet látni. Neked ragyogni. Magamat sem tudom összetartani. Hogyan akarsz rám támaszkodni?

Nem bírom el a szerelmed, nem bírom el a vágyaid, nem bírom el a reményed.

Nem jövök, értsd meg. Nem érkezem meg. Hozzád, NEM!

Ha nem halnál meg nélkülem, ha egész jól lennél akármi is legyen..

Könnyebb volna nekem. Nem roppanna össze a mellkasom, nem emésztene fel a szorongás, hogy az életeddel játszom. Nem kéne távol maradnom.

Égethetnélek a melegségben, hisz tudnám, csak nagyobb tűzre lobbannál tőlem. A jeged, nem lenne áthatolhatatlan, egészen idegen szféra a létezésben. Amit nem ismerek, ami veszélyes vidék nekem, ahova a lábam be sem tehetem. Értsd meg. Akarlak, szeretlek, nézlek.

Mikor jöhetek már közelebb?

Semmi nem függ tőlem. Az életed főleg nem.

Hogyan éljek nélküled? – kérded.

Ahogyan eddig, szerelem. – felelem.

Bízzál ebben. Bízom benned. Szeretlek.

(Az ihletért köszönet bencsiklilla Bencsik Lilla történetének 🤍)

09/05/2025

Minden pillanatban szép.

Mindjárt az elején, végig a közepén, s természetesen a legvégén.

Nem marad ugyanaz.

Beleszeretni, majd többet kívánni tőle.
Engedni, hogy más lehessen.
Hozzáadni, átformálni, újraálmodni, majd csodálni.

Ismét beleszeretni. Engedni. Alkotni.

Egyszercsak megelégedettséget érezni.

🎨🖌️✨

A workshopokon kihívást jelent, hogy képünk folyamatosan változik. Ez egyszerre ad könnyedséget és nehézszívűséget.

Mindig engednénk és felfedeznénk még, de igazán ragaszkodnánk is hozzá.

Akárcsak az életben.

Nagy levegővel, magabiztossággal és eredményfókusz helyett az alkotási folyamat átélésével természetesen megtalálhatjuk a harmónia érzését.

Gyertek megtapasztalni ❤️

06/05/2025

Nem idegen. Az, amit mindig is ismertem. Először látom a szememmel, először érintem meg, először ráz ki tőle a hideg fizikai testemben. De ez nem igaz teljesen. Érezni az illatát innen messze is, az időben. Bizsereg a bőröm tőle, bárhol is legyek a létezésben. Állandó, ahogyan én ismerem.

Betölteni a teret. Egymagam, ez az ismeretlen. Csak illúzió, ahogyan sejtem. Sehova sem, ide sem egyedül érkeztem. Visszajárok majd ide, érzem. Járok most is, az összes pillanatból ide kívánkozik egy részem.

Először vagyok itt. Elsőként jöttem.

Nehéz ez. Nincs itt igazán élet. Nélkülem.

A művészet. Itt lesz.

Ez a tér, ezek a pillanatok. Töltsem meg, csordultig a szívem, az összes inspirációm ide szüljem. A lényem bontakozzon és aranyozzon be mindent. Csodálatos hely ez. Örök kedvencem, érzem.

Kicsit sincs készen.

A térbe elsőként lépek. Akkor is, amikor félek. Túlszeretem az életet.

Felnevetek, amíg behunyom a szemem. Mosolyba szelídülök, hogy érezzem az élet iránti szerelmem. Az összes pillanatom elkapom, cinkosként figyelem. Bőven van benne részem.

Én álmodom, amire felébredek.

Igazán szép az elképzelésem.

́rzések ́va ́lombólvalóság