04/02/2026
Lehet máshogy is? - Tudattalan örökségek a mindennapokban
Nem is olyan régen egy érdekes és tanulságos beszélgetésem volt a nagymamámmal. Megemlítettem neki, hogy én eddigi tapasztalataim szerint kétféle házigazda van.
•Az egyik csoport azt vallja: „érezd otthon magad” - nyugodtan szolgáld ki magad, nem szeretnének folyton kérdezgetni, mire van szükséged.
•A másik fél (ahová én is tartozom) inkább azt szereti, ha a vendégek szólnak, mit szeretnének, és nagyon szívesen odaadják azt. Viszont nem érzik magunkat komfortosan, ha valaki belenyúl a szekrényekbe, hűtőbe, fiókokba.
Ahogy sejtettem, a mamámnak el is kerekedett a szeme az első hallatán.
-„Hát neem, az illetlenség! Nem nyúlunk más szekrényébe!” 🙅♀️
Láttam rajta, hogy el se tudja képzelni ki fia borja képes ilyenre. 🙃
Elmeséltem neki egy idevágó történetet, amit Popper Pétertől olvastam. Egyik páciense – aki nagyon kínosan ügyelt a rendre - mélyen felháborodott azon, ha valaki a kabátját a kanapéra dobta, ahelyett hogy felakasztotta volna. A hölgy szerint ez tiszteletlenség, sőt jellemhiba volt.
Popper arra kérte, hogy kérdezze meg az édesanyját, a szokás eredetéről, és ha ő nem tudja, akkor a női felmenőit, egészen addig, amíg meg nem találják a választ. Végül a déditől derült ki, hogy annak idején olyan vidéki házban éltek, ahol dohosak voltak a falak. A kabátot muszáj volt felakasztani, különben átvette a szagot, vagy belekerültek az élősködők.
A történet mentén kíváncsi lettem, a mi családunk szerint miért illetlenség, ha valaki kivesz egy poharat a konyhaszekrényből, és tölt magának? Valójában mi van ebben? 🤷♀️
A mamám ekkor felidézte, hogy régen a háziasszonyok a konyhaszekrényben tartották a pénzüket - amiről a férjük sokszor nem tudott, hisz ő oda nem nézett be .. 😀 – így a szekrényben „turkálni” illetlen dolog lett volna.
Nagyon jót mosolyogtam a történeten, és valóban: akkor ennek a szokásnak megvolt az oka, mára viszont már nem igen. Ettől még azért, ha hozzám érkezel vendégségbe, inkább szólj, és szívesen adok bármit, átszokni még nem tudtam. 🫣
A lényeg, hogy sokunknak lehetnek olyan öröklött, tudattalan viselkedésmintái, amelyeknek a gyökere mélyre nyúlik, de mára már elveszítették az eredeti funkciójukat.
Egy-egy ilyen történet jó beszélgetésindító lehet a szüleinkkel, nagyszüleinkkel – közelebb is hozhat egymáshoz, és új felismeréseket is adhat. 🧡