Úton Pszichológiai Műhely

04/09/2022

Fejlesztő foglalkozások indulnak Pécsett Zsuzsanna Hrubi gyógypedagógus kollégánk vezetésével.

08/08/2022

Segítség! Első osztályos lesz a gyermekem. – 10 hasznos tanács a sikeres tanévkezdéshez (2. rész)
Mit tehet a szülő, hogy segítse gyermekét az iskolára való felkészülésben?

Segítség! Első osztályos lesz a gyermekem. – 10 hasznos tanács a sikeres tanévkezdéshez (2. rész)

Mit tehet a szülő, hogy segítse gyermekét az iskolára való felkészülésben?

5. A napirend strukturálja az időt.
A napirend kialakítása a kisgyermekkor bármely időszakában alapvető dolog, hiszen egy gyermek teljesen másképpen érzékeli, és nem tudja oly módon behatárolni az időt, mint egy felnőtt. Szülőként fontos feladat, hogy egy következetességre épülő, ismétlődő rendszert kialakítsunk, melynek köszönhetően a gyerek mindig tudja, hogy mit várhat, és mi fog következni. Az idő effajta strukturálása segít a napi rutin kialakításában, csökkenti az üresjáratokat, melyben a gyermek elkezdhet unatkozni, türelmetlenné válhat, biztonságot ad neki, és segít eligazodni a napi tevékenységekben, ezáltal is csökkenti a szorongást. Amíg a gyermek nem tud olvasni, kis piktogramok, szimbólumok segítségével, akár közös rajzos tevékenységen keresztül el lehet készíteni egy napi „órarendet”, mely játékosan szemlélteti az adott nap tevékenységeinek felépítését és folyamatát. Hasonlóképpen elkészíthető ez az iskolai időszakra vonatkozóan is. Ez a fajta módszer segítséget jelenthet bármilyen további rutin kialakításában.

6. A kipihentség javítja a figyelem-koncentrációt és a teljesítőképességet.
A napirend kialakítása mellett kiemelten fontos, hogy időben kezdjünk kialakítani a gyermek alvási rutinját. Míg a nyári időszakban a felkelés és a lefekvés ideje kötetlenebb és sokkal megengedőbb, addig a tanév alatti időszak ennél sokkal szigorúbb menetrendet követel meg. Egy 6-7 éves gyermeknek legalább 10 órás alvásra van szüksége ahhoz, hogy kellőképpen kipihenje magát. Az alvási időszak azért is fontos, mert ez idő alatt építi be az idegrendszer az aznapi élményeket és információkat. Az a gyermek, aki kialvatlanul megy az iskolába, nem tud az órán odafigyelni, így teljesíteni sem, könnyen lesz nyűgös, fáradékony, de az is elfordulhat, hogy a kialvatlanság magatartásproblémákba fordul át. Figyeljünk tehát oda, hogy gyermekünk a kellőképpen kipihenje magát, és aludjon eleget. A reggeli korai kelés megköveteli, hogy este időben történjen a lefekvés. Az „iskolába járó” életritmusra való átállást érdemes már a nyár vége előtt megkezdeni, még akkor is, ha gyermekünk első körben nemtetszését fejezi majd ki, kitartásunk meghálálja magát legkésőbb tanévkezdéskor.

7. Fejlesszük a feladattudatot.
Próbáljuk megszerettetni vele a tanulás játékos formáit (oktató, játékos műsorok, kiállítások). Nyugodtan vonjuk be a házimunkába. Egy 6-7 éves gyereknek már ki lehet jelölni olyan feladatokat, melyeknek az elvégzése hozzátartozik a napi rutinhoz, pl.: beágyazás, háziállat etetése, asztalterítés, növények locsolása. Bár a legjobb szándék vezérli a szülőket, amikor tehermentesíteni szeretnék gyermeküket, azáltal, hogy a lehető legtöbb dolgot elvégeznek helyettük, ezzel azonban hátráltatják gyermekük önállósodását, amelyre az iskolában pedig nagy szüksége lesz. Az ilyen gyermekek általában kevésbé kezdeményezőek, gátolttá válnak egy számukra új szituációban, kevésbé fejlődik a kompetenciaérzésük, problémamegoldó készségük. Ha ügyetlenek is még az elején, akkor is engedjük az önálló tevékenykedésben, hiszen a gyakorlat teszi a mestert, és csak akkor szerezhet sikerélményeket, ha lehetőséget kap arra, hogy valamibe önállóan belefogjon. Amikor feladatok adunk gyermekeinknek, segítjük őket abban, hogy megszokják a felnőtt utasításokat, és megtanulják, hogy olykor a dolgok nem az ő elképzeléseik szerint történnek. Ez az iskolai életben azért is fontos, mert a tanító néni által kijelölt feladatok nem biztos, hogy minden esetben a gyermek kedvére valóak lesznek, azt mégis el kell majd végezni. Az otthoni tevékenységekkel így fejleszthetjük a gyermekünk monotóniatűrését és a késleltetés képességét is, hiszen egy kis diáknak már tudnia kell várni, és el kell tudni fogadnia azt, hogy nem minden történik azonnal és úgy, ahogyan ő szeretné.

8. Mesék az iskoláról.
Abban az esetben, ha nehézségünk támad a gyermekkel beszélgetést kezdeményezni, jó alternatívául szolgálhatnak olyan mesekönyvek, amelyek segítik az iskolára való felkészülést. Szerencsére manapság már rengeteg ilyen témakörű könyv közül válogathatunk. Íme néhány, melyeket nyugodt szívvel forgathatjuk gyermekünkkel napközben, de akár elalvás előtt is:
Ingo Siegner: Kókusz Kokó iskolába megy
Kormos István: Vackor az első bében
Zdenek Miller, Michal Cernik: Kisvakond iskolába megy
Amber Stewart, Layn Marlon: Tacsipacsi iskolába megy
Devecsery László: Kisbuksi iskolába megy

9. Játékok a hátralévő időre.
Mindezek mellett azonban ne hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk az iskolára való készülés. Amíg tart a nyár, biztosítsunk minél több időt a gyermek számára, hogy szabadon játszhasson. Hiszen a gyermekek életében a játék az elsődleges tevékenység, mely során átdolgozhatja a napi élményeket, tanulhat, fejlődhetnek részképességei, melyek mind hozzájárulnak majd az iskolában való helytálláshoz. A teljesség igénye nélkül ajánlanék néhány játékos tevékenységet, melyek nemcsak élvezetesek, hanem fejlesztő hatással is bírnak:
- homokozás, gyurmázás (akár tésztagyúrás a szülővel), hangszeres játékok: stimulálják az érzékszerveket
- biciklizés, labdázás ugráló kötelezés, fára mászás, hitázás: fejlesztik a nagymozgást, ezen keresztül az egyensúlyérzéket, a koordinációs készséget
- bábok, jelmezek, szerepjátékok, társasjátékok: fejlesztik az értelmi, érzelmi és társas, szociális készségeket, problémamegoldó képességet
- festés, színezés, rajzolás, legózás, gyöngyfűzés, barkácsolás: fejlesztik a szem-kéz koordinációt, a finommotorikus készségeket, serkentik a kreativitást.

10. Bátorítás, szeretet és feltétlen elfogadás.
Mindezek mellett a legfontosabb, hogy folyamatosan bátorítsuk, bíztassuk gyermekünket, és biztosítsuk róla, hogy mennyire szeretjük őt, meg akkor is, ha néha hibázik. Fogadjuk el őt erősségeivel és gyengeségeivel együtt, mert ezzel adjuk neki a legtöbb önbizalmat és nyugalmat, így könnyebb átvészelnie a számára nehezebb időszakokat is.

Átmeneti változások a viselkedésben.
A lehető legjobb felkészülés mellett is tapasztalhatjuk azt, hogy az iskolakezdést követően gyermekünk viselkedése megváltozik. A korábban nyitott és cserfes gyermek visszahúzódóvá válhat, vagy ellenkezőleg, az eddig jó magatartással bíró csemete engedetlenné, hisztissé válhat. Újra nehézségekbe ütközhet a reggeli elválás a szülőtől, jelentkezhetnek szorongásos tünetet, mint pl.: alvási nehézségek, hasfájás, fejfájás. Megértő és elfogadó hozzáállás mellett ezek a tünetek általában pár héten belül enyhülni szoktak és visszarendeződik a gyermek viselkedése a megszokott kerékvágásba. Amennyiben a szokatlan viselkedés jelensége nem enyhül vagy súlyosbodni látszik, akkor ne féljen a szülő segítséget kérni. Bízzon a pedagógusban, avassa be nehézségeibe, kellő együttműködéssel a szülő és pedagógus egyaránt segítheti a kis diák beilleszkedését. Szükség esetén bizalommal forduljon szakemberhez is. A legtöbb iskolában már elérhető az iskolapszichológus, aki helyben nyújthat nevelési tanácsot, és speciális interaktív foglalkozásokkal segítheti az osztályközösség kohézióját. Ha a szülő az oktatási intézményen kívül kívánna segítséget kérni, akkor fordulhat bizalommal szakemberhez magánrendelés keretin belül, de az adott tankerületi Pedagógiai Szakszolgálathoz is, ahol pszichológusok és gyógypedagógusok egyaránt állnak a szülők és gyermekek rendelkezésére.

Bán Klaudia
Tanácsadó szakpszichológus

05/08/2022

Elsős lesz a gyermeke? Aggódik, hogy hogyan fogja venni majd az akadályokat? Szeretné, ha szorongásmentesen kezdődne a tanév? Szeretné támogatni gyermekét, de tanácstalan, hogy ezt hogyan tegye?
10 hasznos tanácsot gyűjtöttünk össze szülők számára a gördülékenyebb iskolakezdéshez. Az első 5-öt az alábbi bejegyzésben már olvashatják is.

Segítség! Első osztályos lesz a gyermekem. – 10 hasznos tanács a sikeres tanévkezdéshez (1. rész)

Augusztus hónapot írunk és egyre közelebb kerülünk a szeptemberhez, így a tanévnyitó időpontjához is. Mi jár ilyenkor a gyermekek fejében? Hogyan készüljünk erre a várakozásokkal teli, azonban sok esetben nyomasztó időszakra? Mit tehetünk annak érdekében, hogy zökkenőmentesen, felszabadultan és örömmel teljen ez az időszak a gyermek és a szülő számára egyaránt?

A legtöbb szülő számára igen megterhelő lehet ez az időszak, főleg ha gyermeke először lépi majd át az iskola kapuját. A sok teendő – tanszerek beszerzése, tankönyvek becsomagolása, iskolatáska kiválasztása stb. –, a különféle aggodalmak - vajon hogyan teljesít majd a gyermek az iskolában, sikerül-e beilleszkednie, szerez-e majd barátokat, tetszeni fog-e neki az iskola, szeretni fogja-e a tanulást – tovább fokozhatják kétségbeesésünket.
Egy gyermek számára sem könnyű időszak ez, hiszen az első osztály megkezdésével komoly mérföldkő elé érkezik a jövendőbeli kis diák. Belép egy új világba, ahol egy teljesen más környezet várja, más elvárásokkal, más szabályrendszerrel, napirenddel.

Nekünk felnőtteknek is idő kell ahhoz, hogy egy-egy új élethelyzethez alkalmazkodjunk, egy gyermek esetében pedig ez különösen fontos. Éppen ezért idejében, az iskolakezdés előtt két-három héttel már érdemes elkezdeni a készülődést, az iskolai életre való hangolódást annak érdekében, hogy gyermekünk is hozzá tudjon szokni ehhez az új élethelyzethez. Hiszen az első osztályban szerzett élmények és tapasztalatok nagymértékben formálják a gyermek iskolához, tanuláshoz való hozzáállását a további évekre vonatkozóan is.

Mit tehet a szülő, hogy segítse gyermekét az iskolára való felkészülésben?

1. Kövessük a fokozatosság elvét!
Ne hagyjuk a felkészülést az utolsó pillanatra. Az idő nyomása alatt nemcsak saját magunkat stresszeljük. Ezt a feszültséget gyermekünk is megérzi, és a felhőtlen, örömteli várakozás hamar nyomasztó és szorongató rohanásba csaphat át. Ha a gyermek már a készülődés során negatív élményekkel találkozik, akkor ez rányomhatja a bélyegét a későbbi időszakra is, amely teljesen elveheti a kedvét és motivációját.

2. Beszélgessünk sokat!
Sajnos manapság egyre kevesebb időt fordítunk a beszélgetésre, azonban kiemelten fontos, hogy beszélgessünk gyermekünkkel. Magyarázzuk el, hogy egyáltalán mit jelent az iskola, hogyan néz ki egy nap, mi fog ott történni, kikkel fog találkozni. Fontos, hogy megtudjuk azt, hogy milyen fantáziája van a gyermeknek az iskolai életről, esetlegesen milyen félelmei, elvárásai vannak. Sokat segíthetünk azzal is, ha mesélünk saját kisiskolás kori emlékeinkről, tapasztalatainkról, érzéseinkről. A beszélgetések nem csak arra adnak lehetőséget, hogy az egyes téves elképzelések közelítsenek a reális elvárások felé, hanem egyben feszültségcsökkentő hatásuk is van, továbbá ezzel azt közvetítjük gyermekünk felé, hogy bátran fordulhat hozzánk bármilyen gondja is van, mi mindig ott állunk mellette, ha szüksége van ránk.
A beszélgetéseknek az iskola megkezdése után is fontos szerepe van. Ha szánunk időt arra, hogy átbeszéljük a napi történéseket azzal lehetőséget adunk a napi élmények átdolgozására és egyben azt is kimutatjuk ezzel, hogy érdekel minket a gyermek iskolai élete. Az általános kérdések, mint pl.: „Mi volt a suliban?” helyett próbáljunk konkrét kérdéseket feltenni: Játszottál-e Pistikével? Ki mellett ültél? Volt-e valami, ami nagyon tetszett? Volt-e valami, ami miatt elszomorodtál? stb.

3. Az ismerős dolgoktól kevésbé félünk.
A legtöbb iskola már indít iskola előkészítő foglalkozásokat a nagycsoportos gyermekek számára. Ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy a gyerekek még az utolsó óvodai év alatt megismerkedjenek az iskolával, a leendő osztálytársakkal és nem utolsó sorban a leendő tanító nénivel/bácsival is. Így mire oda kerül a sor már egy ismerős, nagyjából megszokott környezetben kezdheti a tanévet. Amennyiben erre nem volt lehetőség, akkor érdemes tanév kezdés előtt elsétálni az iskoláig és vissza, megtenni azt az utat, amit majd minden nap meg fog tenni a gyermek a szülőjével. Eközben is lehet beszélgetni az iskolával kapcsolatos dolgokról.

4. A tanuló sarok közös kialakítása.
Az iskolára való hangolódás egy részét képezi a tanuló sarok közös kialakítása. Természetesen jó, ha a gyermeknek külön szobája van, ahol zavartalanul tud majd tanulni. Amennyiben nincs erre lehetőség, akkor is fontos szem előtt tartani, hogy legyen egy külön erre a célra kijelölt hely, amely letisztult, átlátható és csendes, ahol a gyermek a későbbiekben zavartalanul tud majd a tanulással foglalkozni. A tanszerek, hátitáska, tolltartó kiválasztásába is érdemes a gyermeket bevonni, hiszen ha saját maga választhat, sokkal jobban fog kötődni az eszközeihez, arról nem is beszélve, hogy ha bevonjuk ezekbe a tevékenységekbe és feladatokkal látjuk el, nagyban hozzájárulunk önállóságának és kompetenciaérzésének fejlődéséhez is. A délutáni időszakokban elkezdhetünk lassan megismerkedni a tankönyvekkel, közösen meghatározhatjuk a tanszerek helyét is.

5. A napirend strukturálja az időt.
A napirend kialakítása a kisgyermekkor bármely időszakában alapvető dolog, hiszen egy gyermek teljesen másképpen érzékeli, és nem tudja oly módon behatárolni az időt, mint egy felnőtt. Szülőként fontos feladat, hogy egy következetességre épülő, ismétlődő rendszert kialakítsunk, melynek köszönhetően a gyerek mindig tudja, hogy mit várhat, és mi fog következni. Az idő effajta strukturálása segít a napi rutin kialakításában, csökkenti az üresjáratokat, melyben a gyermek elkezdhet unatkozni, türelmetlenné válhat, biztonságot ad neki, és segít eligazodni a napi tevékenységekben, ezáltal is csökkenti a szorongást. Amíg a gyermek nem tud olvasni, kis piktogramok, szimbólumok segítségével, akár közös rajzos tevékenységen keresztül el lehet készíteni egy napi „órarendet”, mely játékosan szemlélteti az adott nap tevékenységeinek felépítését és folyamatát. Hasonlóképpen elkészíthető ez az iskolai időszakra vonatkozóan is. Ez a fajta módszer segítséget jelenthet bármilyen további rutin kialakításában.

További tanácsokról, és a gyermek viselkedésének átmeneti változásáról olvashat pár nap múlva a bejegyzés 2. részében.

Bán Klaudia
Tanácsadó szakpszichológus

05/04/2022

Kedves Látogatóink!
Az utóbbi egy évben nagyon sok változáson ment keresztül Műhelyünk. A régi, már jól megszokott dolgokat nehéz lehet elengedni, de van úgy, hogy nyitnunk kell az új, a változás felé.
Átrendeződött a munkacsoportunk, megváltozott a helyszínünk, de egy dolog változtalan maradt, legjobb szakmai tudásunk szerint segítjük klienseinket az útjukon.

Új helyszínünk:
Pécs, Jókai utca 34, 2. em. 106. a.

Munkacsoportunk tagjai:
Bán Klaudia - tanácsadó szakpszichológus
Bősze Noémi - tanácsadó szakpszichológus
Boda Gyöngyi - gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológus

Bizalmukat továbbra is köszönjük!

10/09/2021

Jó szívvel ajánljuk nagyszerű koleganőnk fejlesztő csoportjait!

05/09/2021

A gyerekek iskolakezdésének nehézségeiről. Néhány gondolat a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakemberétől.

Szeptember elején érzékelhetően megnő a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványhoz az iskolával kapcsolatban beérkező segélyhívások, online megkeresések száma. Reményiné Csekeő Borbála, az alapítvány szakmai vezetője, pszichológusa szerint számos oka lehet, ami miatt egy gyerekb...

24/03/2021

Megnyugtató technikák gyerekeknek a karantén idejére:

22/01/2021

Útravaló (nem csak) a holnapi napra

❓Holnap felvételit ír a gyermeked❓
Kérjük olvasd el Csirmaz Luca pszichológus gondolatait❗️🙏

"A hétvégén lesznek a középiskolai felvételik, és az elmúlt időben túl sok olyan gyermekkel és tinédzserrel találkoztam iskolapszichológusként, akinek ordító teljesítményszorongása van. Például olyan tinédzserrel, aki egy rossz dolgozat hatására elgondolkodott, hogy van-e értelme az életének, vagy olyan kisfiúval, aki minden egyes írás órán retteg, hogy összekeveri a betűket.
Persze eszembe jut saját magam is, hogy alsóban ének órán milyen gyomorgörcs fogott el, amikor a tanár azt mondta, hogy ötös alát (!) ad, vagy hogy érettségikor izzadva számolgattam a pontokat, hogy meglesz-e matekból az ötös. Nem lett. És persze tudom, hogyha akkor valakinek ezt elmondom, akkor kiröhögi azt, ami nekem ekkora szorongást okozott. Hiszen hogyan múlhatna egy jegyen az életünk, a jövőnk?
A gyermeki agy mégis rendkívüli torzításokban képes gondolkodni: egy apró dologból már messzemenő következtetést vonunk le a jövőnkre, az értékességünkre vonatkozóan. Amin sajnos sok (önmagában sem rendben lévő) pedagógus és olykor szülő tovább ront azzal, hogy elhiteti velünk: ezen az egy megmérettetésen múlik a jövőnk. És a gyereknek nem kell sok, hogy ezt elhiggye: elég, ha szenzitív időszakban elkap néhány ilyen mondatot, elég, ha amúgy nem érzi elég értékesnek magát, és megszokta, hogy ha jól csinál valamit, akkor bizony hirtelen odafigyelnek rá, hirtelen szeretve van. Hiszen gondoljunk csak bele: Facebookra sem azt menő kitenni, ha a pótvizsgán megyünk át, ha elválunk, vagy végre kilépünk egy mérgező helyzetből, esetleg több hónapnyi depresszió után először vesszük rá magunkat, hogy rendesen felöltözzünk, vagy szakember segítségét kérjük. Pedig a mögötte álló erőfeszítés, lelkileg befektetett energia sokszor jóval nagyobb.
Mi magunk normalizáljuk azt, hogy a szeretet feltételekhez kötött, hogy fontosabb jól mutatni, mint jól lenni.
Úgyhogy arra kérlek, hogyha ismersz valakit, aki túlságosan szigorú magához, akkor dicsérd meg és adj neki szeretet minden elvárás vagy hozzákapcsolódó "eredmény" nélkül. Nem azért vagy rendben, mert valamire képes voltál. Hanem mert rendben vagy. És ha úgy gondolod, talán te is azok közé tartozol, aki csak akkor veregeti meg a saját vállát, ha mindent kipipált az aznapi teljesítményhajszából, akkor emlékezz: nem azért vagy, hogy neked bármit is kelljen. Hanem hogy szeressenek, és neked szeretni alkalmad legyen."
Csirmaz Luca

18/01/2021

Gyakran fordulnak hozzánk olyan kérdéssel, hogy mi a teendő akkor, ha a gyermek nem akar menni a másik szülőhöz. A gyerekek kapcsolattartásának szabályozása és az ebben való megegyezés a két szülő feladata. Ennek eldöntésébe bevonni egy 14 év alatti gyereket nem javasolt, mert ez pszichológiailag nagyon megterhelő számára. Egy gyerek a szüleitől várja a biztonságot és a stabilitást, ezt pedig különélő szülők esetén úgy tudják neki leginkább biztosítani, ha tiszta, átlátható kapcsolattartási rendszert alakítanak ki.
Miután ebben a két szülő megegyezett, az esetenkénti kapcsolattartások alkalmával nem szabad, hogy az döntsön, hogy a gyerek abban az adott pillanatban éppen mit szeretne. Egy ilyen döntéshelyzetbe kerülés pszichésen megterhelő a gyerek számára. Erős lojalitáskonfliktust él meg, ha olyan helyzetbe hozzák, hogy az adott kapcsolattartás alkalmával döntenie kell: marad a szülőnél, akivel él vagy kapcsolattartásra megy a különélő szülőhöz. A lojalitáskonfliktusok sorozatos megélése hosszú távon pszichés problémákhoz vezethet.
Egy gyermek egészséges pszichés fejlődéséhez szükség van arra, hogy mindkét szülő valódi szülőszerepben maradjon. Ez úgy valósítható meg, ha a szülők között megállapodás jön létre arra vonatkozóan, hogy mikor kinél van a gyermek. Ennek megszületése után pedig nem választás kérdése a kapcsolattartás, azaz nem opció a gyermek számára visszautasítani azt bármilyen indokkal. Amint a megállapodás megszületik, úgy ez nem egy lehetőség a különélő szülő számára, hanem jog és kötelesség.
A felelős szülői gondoskodás része, hogy a szülő elősegíti a másik szülővel való kapcsolattartás megvalósulását. Ugyanúgy, ahogy az oktatási intézménybe is azért viszi be egy szülő a gyermekét, mert ez a szülői gondoskodás része és tudja, hogy a gyerek javát szolgálja, függetlenül attól, hogy a gyerek akar menni vagy sem.