07/03/2023
Hogyan gyógyulhatunk? Az alkalmazkodási küszöb alatti életvitel, mint a regeneráció kulcsa. Ne maradj fenn a hegyen! (Olvasási idő: 5 perc.)
Gyakran merül fel kérdésként, válaszreakcióként egy-egy húsipari, tejipari, sajtos poszt alatt, hogy, de igenám, a növényeket is érik vegyszerek, műtrágyák, sőt, sok esetben már termőföldekkel sem érintkeznek, "laborokban gyártják le" őket. Igyekszem e témára is megadni a választ az írásban - hiszen azért nem enni gyümölcsöt és zöldséget, mert a föld vagy a víz, levegő szennyezett, nem megoldás, sőt...nem lesz antioxidáns-fedezetünk.
A makulátlanul tiszta életvitel és étkezés ma már sajnos nem lehetséges, mivel a levegő szennyezett, a talaj mikrobiológiai egyensúlya eltolódott, az ivóvízben idegen anyagok lehetnek és a régi csővezetékek problémásak, a mezőgazdaság letért a természetes utakról, az ipari pénzéhségnek nincs határa, körülöttünk a számtalan láthatatlan hullám és sugárzás cikázik és az életúti stressz sem mellékes.
A földi lét körülményei megváltoztak, „minden Egész eltörött, minden láng csak részekben lobban...” (Ady Endre).
Mégis jó hírem van: az emberi szervezet egy csoda. Kiemelten fel van készülve az ismert és ismeretlen szennyeződésekre, az idegen anyagokra (megerősíteném: az ismeretlenre és idegenre is), az oxidációkra és a stresszekre, erre a készültségre épül fel minden alapfolyamata.
Gyorsan hozzá kell tenni: fel van készülve egy határig.
A régi korokban nem volt ennyi ismeretlen kémiai anyag, de volt mikrobiológiai változás: voltak veszélyes járványok. Az ismert halálos betegségek, kórokozók nagy részére az orvostudomány megtalálta az ellenszert. A nem fertőző betegségekre viszont nem (pl. rák, csontritkulás), mert egy dologban nem tud segíteni az orvos: az egyéni szokások megváltoztatásában.
Nem bántásként, de a rendszertelenséggel, stresszel, hibás étkezéssel, mozgáshiánnyal, elhízással sajnos még a hivatásos orvoslást végzők nagy része is küzd, részben a munkája miatt, kevés a hiteles példa.
Ha pontosan tudja a szakma, mivel lehet megelőzni a szív- és érbetegségeket, miért ebben halnak meg a legtöbben hazánkban? Ha ismerjük a bélvédelem számtalan elvét, miért van ennyi vastagbélrákos ember? Azért, mert tudjuk, de nem tesszük - ez a legnagyobb „betegség”.
A növényi étkezésre váltó, rendszeresen és intenzíven (lehetőleg szabadban) sportoló, megfelelő tüdőkapacitású (jól lélegző, erdei vagy hegyi levegőt is szívó), tiszta vizet ivó, naponta legalább 7 órát alvó, emberi kapcsolatait rendező és a mély lelki békességét megtaláló ember gyógyulni kezd, mégpedig láthatóan.
Ez törvény. Ha a betegségnek van törvénye, az egészségnek is van - ezek jól definiálható elvek, biológiai folyamatok, olyanok, mint a gravitáció. Az életmód a DNS-re is közvetlenül visszahat.
Miért történik meg a gyógyulás? Azért, mert a szervezet el tud bánni az érkező ingerekkel, mikrobákkal, kémiai anyagokkal, bármilyenek is legyenek azok. Az érkező hatásokra a test felkészült, és ha megadunk hozzá minden segítséget (tápanyagot, gyorsan áramló, megfelelő viszkozitású vért) és időt, elvégzi a védelmi feladatot.
Ha csökkentjük a bevitt ételt, de annak egy grammjában megnöveljük a tápértéket, emellett a méregtelenítést gyorsítjuk, valamint az ún. izomgép (izomzat) belső égési folyamatát erősítjük, a megújulás megtörténik. Kevesebb káros anyag jut be, a bekerülők pedig vagy elégnek, vagy detoxikálódnak.
Korábban jeleztem, hogy a szervezetünk többszörösen túlbiztosítja magát: olyan immunsejteket is képez, amikre ott és akkor semmi szükség, és tartalékos állományba helyezi őket. Nehéz újat mondani az emberi testnek, az ismeretlen vegyületeket, fehérjerészeket (szekvenciákat) azonnal lemásolja, bemutatja, és ha ártalmasak, azonnal a májba szállítja és detoxikálja.
Szerintem van egy titok: ez pedig a biológiai (élettani) stresszküszöb. Selye János óta jobban értjük, mit jelent az alkalmazkodási energia kifejezés.
Minden embernek egyénre szabott született és szerzett (ún. felszíni és mély) alkalmazkodási energiája, stresszraktára van, amit főként az életmód befolyásol (az idegrendszert is), ezeket a glikogén (cukorraktár, főként májban, izomban), az aminosavak (szintén máj, izom), az omega-3-zsírsavak, a számtalan antioxidáns és karmester vegyület, valamint egyes hormonok állítanak be, a DNS mellett.
Minden szervünknek önálló alkalmazkodási energiája van, illetve a "központból" is kaphat működési megerősítést, itt is vannak persze limitek. A központi vezérlés egy határon túl nem áldozza fel a test "érdekeit" egyetlen szerv miatt, nem teheti meg, az adott szerv ilyenkor megbetegszik (a gyulladás: figyelemfelhívás az öngyógyító rendszerek, immunmechanizmusok felé). A többi szerv ebben az esetben megpróbálja átvenni a beteg rész egyes feladatait, amíg a gyógyulás zajlik, ennek első érezhető jelei az étvágytalanság és fáradékonyság.
Fel tudjuk tölteni és le tudjuk meríteni az alkalmazkodási energiákat. Meggyőződésem, hogy majdnem minden ezen múlik, a biológiai határunkon. Ha ez alatt élünk, sokáig egészségesek maradhatunk. A betegségek fő oka: a küszöb fölé lépés.
A betegségek szempontjából az antioxidáns és sejtmegújító stresszraktárak a legfontosabbak és e tekintetben ma az emberiség nem áll jól. Olyan ez mint egy bank: be tudunk tenni és ki tudunk venni, sőt egy határig „biológiai hitelt” is kaphatunk a májból, nem sokat.
Ha sokszor kértünk már hitelt, a máj elzsírosodik, a test elhízik, elindul a felhalmozás, maga a bank is meghibásodik „korrupt lesz”. A szervezetünk tudja, hogy a hamarosan bekövetkező betegség sok energiát igényelhet, ezért előredolgozik: zsírt épít.
Az egészséges test nem halmoz, mert nem fél a jövőtől, a betegségektől (ami mindig ugye fogyással fog járni).
Tragédia, amikor a regenerálásra hivatott szerveket is gyógyítani kell - mert már nincs, ami segítsen. Hiszen mi gyógyítja a májat, továbbmegyek: mi vagy ki gyógyítja a homloklebenyt, amely a döntéseket hozza?
Amikor kimerül a biológiai hitelkeretünk (elfogy a védelmet adó anyag, nincs több energia a megújulásra, kimerülnek a tartalékok), a szervezet vészforgatókönyvet léptet életbe: hozzányúl a mély energiaraktárakhoz, azaz az aktívan működő és élő szövetekből veszi el a szükséges anyagokat és energiaadókat. Ez a megbetegedés biológiai kezdete, akkor is, ha még nincs tünet és elváltozás.
Hasonló a helyzet ahhoz, mint amikor az éhező vagy rosszul táplálkozó várandós anya szervezete feléli saját tartalékait, a szöveteiből ad és inkább önmagát bontja le, de muszáj a magzat egészségét fenntartani (az anya fogai, csontozata, bőrének állapota romlik, haja hullani kezd, további hiányállapotai lesznek).
Az elvetett magnál ez jobban követhető: felemészti magát a csírakezdemény érdekében.
Nincs antioxidáns-fedezet. Ilyenkor a szervezet „sakkozik”, hol okoz a legkisebb károsodást a bontás (katabolizmus és a védelmi energia elvonása), valahol biztosan károsodni fognak a rendszerek és megjelennek az állandó fejfájások, a gyulladások, a fekélyek, a puffadás, fertőzéses állapotok, hajhullás, bőrszárazság, memóriazavar, az általános diszkomfort és a lelki problémák. A szervezet sérül - kialakul a krónikus betegség.
Minden életmódbeli hiba és hiány következménye a kettő hatványai szerint jelentkezik: egy hiba kétszeres megbetegedési esély, kettő már négyszeres, három nyolcszoros, négy tizenhatszoros, öt harminckétszeres, hat hatvannégyszeres. Már 5-6 komoly életmódbeli hiányosság egyes betegségek valószínűségét 30-60-szorosára növeli.
Ez a sok betegség oka, amit életmód-kaszkádnak is nevezünk. „Ez a kevés nem fog ártani” - de igen, mert duplázza a korábbi bajnak az eredményét (ez zajlik a klíma terén is: minden újabb kockázat erősen öngerjesztő, hatványfüggvény-szerűen szorzódik hozzá a többihez).
Éljünk az egyéni stressz- és gyökfogó-küszöbünk alatt, és a betegségek elkerülnek minket (kivéve a primer genetikai eredetűek, aminek jelenlegi tudásunk szerint 5-10% az esélye).
Nézzük meg, hogy minden nálunk van-e a hátizsákban, ami az előttünk álló hegy megmászásához szükséges. Ne maradjunk fenn a hegyen, onnan le is kell jönni - kell az erő még visszafelé is.
Néhány javaslat. A növényekben növényvédő szerek lehetnek, ezeket egy határig a máj hibátlanul le tudja bontani úgy, hogy sosem okoznak rákot. Ehhez élelmi rostokra, prebiotikumokra (inulin) és hasznos bélflórára van szükség, azok kötik meg és alakítják át a vegyi anyagokat, rosthiánynál a vastag- és végbélrák esélye nagy (a székrekedés növeli a kémiai kontaktidőt a bélfallal és ez baj). Az idegen anyagok főszabályként nem kerülnek a központi keringésbe, hanem egy külön pályán a májba.
A változatos és teljes értékű (jól társított) növényi étkezés védőhatása jelentős, akkor is ha kevés vegyi anyagot hordoz, ennek oka: az antioxidánsok, az érvédő proteinek, omega-3-zsírsavak, a számtalan fitonutriens és a ballasztanyagok. A növények eredendően tisztító (méregtelenítő, detoxikáló, tejsavas erjedést támogató) hatásúak, vízhajtó tulajdonságukat bizonyára mindenki ismeri, emellett ér-, máj- és bélvédők. Az állati eredetű élelmiszerek - jellegük miatt - toxikálóak, rothadást fokozók, máj-, bél- és ízületi problémák okozói lehetnek.
Ahhoz, hogy egy növény valaha is rákot okozzon, folyamatosan igen vegyszeresnek kellene lennie, határérték felett. Allergiát persze okozhatnak, ezt hamar látjuk, érezzük is és a terméket kiiktatjuk.
A biogazdálkodást jó dolognak tartom, ha ellenőrzött és tanúsított (ellenőrző szerv neve, esetleg logója a címkén, biopiacon kérjük az őrstermelőtől a tanúsítványt). Nem permetezhetik éjjel, mert be kell mutatni a vizsgálati eredményeket, a probléma hamar kibukik. Akinek volt már biotanúsítása, tudja, milyen szigorú és részletes a folyamat (nekünk volt), nem veszik félvállról. A jövő szerintem a biogazdaságoké. Igen, ezek drágábbak, de az egészséges étkezés esetében 30-35%-kal nyugodtan csökkenthetjük a jelenlegi élelmiszer-vásárlásokat, ennyivel eszünk többet a szükségesnél.
A vizet otthon tisztítjuk, membránszűrővel, nem látok más megoldást: mindent kiszűr, csak színtiszta vízmolekula marad vissza, amit kismértékben „visszasózunk” kb. 1:7 arányban ásványvízzel (a vízben kevés szervetlen só jelenléte szükséges a belső ozmotikus egyensúly és felszívódási viszonyok miatt).
A génmódosított szója és kukorica létezik: a takarmányban és állattápokban, élelmiszerben nem vált be a nagy ellenállás miatt, nem használják. Felvágottakba kerülhet jórészt, 1% alatt megengedett (ez esetben nem jelölik). A bio szójatermékek alkalmasak, biztosan nem génmódosítottak, illetve minden élelmiszeren a GMO 1% feletti jelenlétét kötelező jelölni.
Kapcsolódó tudományos szakmai munka és fejlesztések:
blnce.hu
